A SOLVIT hálózathoz történő csatlakozás tapasztalatai
1.) A SOLVIT-hoz érkezett kérdések, panaszok
A magyar SOLVIT - központot az EU-tagság első évében 86 alkalommal keresték meg telefonon vagy e-mailben. Ebből 73 olyan problémával, amely végül nem került be elintézésre problémás ügyként a SOLVIT adatbázisba. Ezekben az esetekben különböző módokon segítettünk a hozzánk fordulóknak: tájékoztattuk őket a közösségi jogszabályok tartalmáról, az egyes tagállamok azokat értelmező gyakorlatáról és az azzal kapcsolatos eljárási kérdésekről. A megkeresések témája az alábbiak szerint oszlik meg:
Az egyéb kategória büntetőjogi, nemzetközi magánjogi illetve polgári jogi témájú megkereséseket takar. Ezekben az esetekben útbaigazítjuk a panaszost a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez.
2.) A tényleges SOLVIT-ügyek
a) Az ügyek számának alakulása valamennyi tagországra nézve
A SOLVIT központok az Európai Unió tagállamaiban 2002. júliusában jöttek létre. Azóta folyamatosan emelkedik az ügyek száma. A 2003-as 167-ről 2004-ben 289-re, 2005. áprilisáig pedig 307-re emelkedett az adatbázisban kezelt ügyek száma. A tízhetes határidőn belül az ügyek 70%-a zárul le, további 10% a tízhetes határidőn túl és 19 % a tizennégyhetes határidőn túl. A rendszer működése tehát sikeresnek mondható, hiszen csupán a megoldásra elfogadott ügyek 1%-ára nem sikerül orvoslást találni.
b) Az ügyek számának alakulása magyar szempontból
A SOLVIT-adatbázisban 13 magyar vonatkozású ügy került rögzítésre. 6 ügyben hazai központként (tehát magyar állampolgárok vagy vállalkozások más tagállamokban felmerült problémáit intézve), 7 ügyben pedig illetékesként (tehát más tagállamok állampolgárainak vagy vállalkozásainak magyar hatósággal felmerült problémáit intézve) járt el a magyar központ.
Hazai központként eljárva egy ügy elintézése jelenleg folyamatban van, négy esetben elfogadtuk a számunkra felkínált megoldást, egy ügy elintézése pedig a tízhetes elintézési határidőn túl folyamatban van.
Illetékes központként eljárva egy esetben elfogadták az általunk javasolt megoldást, egy esetben elutasították, egy ügy elintézése a tízhetes határidőn túl folyamatban van, kettő elintézése a tízhetes határidőn belül van folyamatban, egy esetben az általunk javasolt megoldás elfogadásra vár, egy esetben pedig az ügy vár arra, hogy elintézésre elfogadjuk. Ebben a körben azok az ügyek mondhatók jelentősnek, amelyek olyan problémákra hívják fel a figyelmet, amelyeket jogharmonizáció hiánya vagy közösségi jogszabályok helytelen átvétele okoz. Ezekben az esetekben felhívjuk az illetékes miniszter(ek) figyelmét a problémára és a jogszabályok módosítását kezdeményezzük. Az, hogy a probléma csak jogszabály-módosítással orvosolható, azt is jelenti, hogy ezekben az esetekben gyakran túllépjük a tízhetes elintézési határidőt. Az ügy ilyenkor is bennmarad az adatbázisban, hiszen a panaszos számára az is kedvező, ha ugyan a tízhetes határidőn túl, esetleg a négyhetes pótlólagos határidőt is túllépve ugyan, de megoldódik az ügye.
c) Az ügyek megoldásának jellemzői
A magyar központ átlagosan 18 nap alatt dönt arról, hogy a más tagállamok központjaiból hozzá intézett problémákat elfogadja-e vagy elutasítja. Az ügy megoldása ezután átlagosan 10 nap alatt megtörténik. A magyar központ törekszik arra, hogy csak akkor fogadjon be megoldásra egy problémát, ha az valóban teljesíti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az adatbázisban való kezeléshez. Ezek a következők:
- valamely tagállam állampolgára vagy vállalkozása és egy másik tagállam hatósága között merül fel a probléma,
- a probléma valamely belső piaci jogszabály helytelen alkalmazásával függ össze, és
- bírósági eljárás még nincs folyamatban az ügyben.
Az ügy alapos felderítése során felvesszük a kapcsolatot a megtámadott határozatot hozó vagy a kifogásolt eljárást folytató szerv képviselőjével és elemezzük a vonatkozó közösségi és magyar jogszabályokat, szükség esetén egyeztetést kezdeményezünk a felelős tárcák képviselőivel. Ez a munkafolyamat gyakran az átlagosnál több időt vesz igénybe, viszont így elkerülhető az, hogy a „tényállás” téves elemzésével olyan problémával találjuk magunkat szemben, amire nincs mód a panaszos számára is kielégítő megoldást találni.