|
|
|
A Kormány Európa-politikáját a tagállamok értékközössége, a polgárok jóléte és biztonsága határozza meg - az Európa-politikai stratégia összefoglalója
A Kormány Európa-politikai stratégiájának irányai és feladatai – rövid ismertetés
1. Magyarország európai uniós víziója, helye az európai építkezésben
- Magyarország számára az Európai Unió cselekvőképes egységének biztosítása alapvető fontosságú. Az Unió cselekvőképességének megőrzése a közösség jövője szempontjából valamennyi meghatározó kérdés esetében kulcsfontosságú, mind az integráció továbbvitele, mind az Unió nyitottsága, valamint globális szerepvállalása szempontjából.
- Magyarország olyan Európai Unióban érdekelt, amelyben a tagállamok közösen kitűzött célok elérése érdekében működnek együtt, az egymással való szolidaritás alapján mélyítik el összetartozásukat, polgáraik jólétének és biztonságának növelésére fordítva az azonos értékeket valló közösség előnyeit.
- Magyarország az európai uniós értékközösség fogalmán az emberi méltóság tiszteletét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi és kisebbségi jogok tiszteletben tartását érti. Magyarország számára az európai integrációban való részvétel a magyar nemzet európai keretek között történő újraegyesítését is jelenti.
- Magyarország az Unió jövőjét a politikai integráció távlatában látja. Ezért kész a hasonlóan gondolkodó tagállamokkal szorosan együttműködni. A bel- és igazságügyi együttműködés ennek kiemelt területe. Hazánk különös figyelmet fordít továbbá a kutatás-fejlesztés, az energiapolitika, valamint a közös kül- és biztonságpolitika területén megvalósítandó továbblépésre.
- A tagállamok közötti együttműködések részét képezheti a tagállamok köreinek olyan megerősített együttműködése, amely az integráció elmélyítésének hatékony eszközeként a közösség egészének hosszú távú érdekeit tartja szem előtt, és amely együttműködés nyitott valamennyi tagállam számára.
- Magyarország stratégiai célja, hogy aktív alakítójává váljon a közösség mélyítését, az európai építkezést szolgáló együttműködéseknek.
- Magyarország számára a nemzeti érdekérvényesítés kerete az Európai Unió. Magyarország tagállami érdekeit a közösség érdekeinek figyelembevételével juttatja érvényre.
- Magyarország kezdeményező szerepet vállal az uniós polgárok életszínvonalának és életminőségének javítását szolgáló intézkedésekben, a közösségi politikák fejlesztésében. Magyarország a többi tagállammal együttműködve keresi a választ az Uniót belülről és kívülről érő kihívásokra, valamint kész tevékenyen részt venni polgárai széles értelemben vett biztonságának erősítésében.
- Magyarország számára az Unió bővítése morális és politikai felelősség kérdése, amely az Unió nyitottságán és a csatlakozási feltételek teljesítésén alapszik. Az Unió nyitott azon európai országok számára, amelyek osztják az Unió, mint értékközösség céljait, és teljesítik a csatlakozás politikai, gazdasági, intézményi feltételeit; valamint elfogadják, és megvalósítják a tagállamok közötti szolidaritás elvét.
- Magyarország az európai integráció mélyítése, a közösségi politikák erősítése mellett síkra száll a transz-atlanti együttműködés erősítése érdekében.
2. A Kormány Európa-politikájának sarokpontjai és prioritásai
A Kormány Európa-politikájának sarokpontjait
- a tagállamok értékközössége,
- az uniós polgárok jóléte, valamint
- széles értelemben vett biztonsága
határozza meg.
A sarokpontok alapján az Európa-politika négy prioritása fogalmazható meg, különös tekintettel Magyarország tagállami érdekeire.
- Egység és együttműködés. Az Unió egységén azt az alapvető célkitűzést értjük, hogy az Uniónak meg kell őriznie az azonos értékeket valló közösség előnyeit, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti együttműködés mélyítésére. Ez nem zárja ki a tagállamok közötti megerősített együttműködések létrejöttét, amelyeknek nyitva kell állniuk valamennyi tagállam számára, és a Közösség egészének hosszú távú érdekeit kell szolgálniuk.
Magyarország érdeke, hogy az Unió közös értékeken és célokon nyugvó közösség maradjon. Magyarország célja, hogy tevékenyen hozzájáruljon az Unió működőképességéhez; a közösség hatékony, demokratikus és átlátható működéséhez.
Magyarország részévé kíván válni az Unió politikai integrációjának perspektíváját szolgáló együttműködéseknek.
Magyarország csatlakozik az eurózónához és a schengeni övezethez.
- Modernizáció és versenyképesség. Az uniós tagságnak kézzelfoghatóan kedvező hatással kell lennie az uniós polgárok mindennapi életkörülményeire, az életszínvonal javulására; továbbá a vállalkozások sikerességére. Ehhez gazdaságilag sikeres, a világgazdaság globális versenyében helytálló Unióra van szükség, amely biztosítja az európai társadalmi modell alapjait, továbbá elősegíti tagállamai felzárkózását.
Magyarország érdeke, hogy az uniós tagság, az egységes belső piac és a közösségi politikák közvetlenül hozzájáruljanak az ország modernizációjához, gazdasági felzárkózásához, állampolgárai életminőségének javulásához, az esélyegyenlőség biztosításához, a természeti környezet megőrzéséhez.
Magyarország kezdeményező szerepet kíván játszani az Unió versenyképességét szolgáló eszközök és közös politikák erősítésében. A Kormány reformpolitikája, az ország versenyképességét szolgáló intézkedései, valamint a tagállamok közösségének globális sikerességét célzó törekvései iránymutatásul szolgálnak az Európai Unió jövőjéről folytatott vitában. Magyarország ebben a szellemben járul hozzá a közösségi politikák alakításához, szükség szerint újak létrehozásához.
Magyarország hosszú távon meg kívánja őrizni a régiók és a tagállamok gazdasági felemelkedését szolgáló és a közösség egészének versenyképességét elősegítő kohéziós politikát. Kiemelt jelentőségű, hogy a vidéki Magyarország életszínvonala és életminősége javuljon, ehhez közvetlenül járuljon hozzá és maradjon közösségi kompetencia az Unió mezőgazdasági politikája.
Magyarország érdekelt abban, hogy az Unió előtt álló kihívásoknak megfelelően bővüljön a közösség eszköztára. Jöjjön létre az ellátásbiztonságot erősítő, az infrastruktúra fejlesztését támogató, fenntartható és szolidáris közös energiapolitika. Az innováció kiemelt fontosságú eleme a versenyképesség növelése, ehhez a közös kutatási-fejlesztési politika bővítésére van szükség.
Magyarország a világgazdaság globális versenyében sikeres Európai Unió megteremtése érdekében kiemelkedő jelentőségűnek tartja a négy szabadságjog kiteljesítését.
- Konszolidáció és nyitottság. Az Uniónak meg kell erősítenie belső egységét annak érdekében, hogy képes legyen kihasználni a kibővült közösség jelentős gazdasági és politikai tartalékait. Az Unió nyitottsága, külkapcsolati rendszerének fejlesztése fontos érdek. A további bővítés alapja az értékközösség vállalása és a csatlakozás feltételeinek maradéktalan teljesítése a csatlakozni kívánó országok részéről.
Magyarország érdeke, hogy hozzájáruljon a kibővült Unió belső kohéziójának, politikai cselekvőképességének megerősítéséhez. Alapvető érdeke továbbá, hogy az Unió megőrizze nyitottságát, és hiteles európai perspektívát biztosítson az azonos értékközösséget valló európai országok számára.
Magyarország különleges misszióját a Balkán térségének európai integrációs folyamatának támogatásában látja.
- Biztonság. Az Uniónak és tagállamainak képessé kell válniuk arra, hogy megteremtsék a polgáraik tágabb értelemben vett biztonságát garantáló feltételeket.
Magyarország érdeke, hogy az uniós tagság erősítse polgárai hétköznapjainak biztonságérzetét. Magyarország célja, hogy létrejöjjön a belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség. Magyarország kezdeményező szerepet kíván játszani annak érdekében, hogy a közösség belső és külső fenyegetettségektől mentesen, biztonságos külső határok között működjön. Magyarország érdekelt a közös kül- és biztonságpolitika területén a tagállamok közötti együttműködés mélyítésében.
3. Az Európa-politika időhorizontja
A fenti sarokpontok 2013-2014-ig, a közösségi politikák következő tervezési periódusáig, illetve a következő európai parlamenti/bizottsági ciklus végéig képezik Magyarország európai uniós politikájának alapját.
4. A kiemelt feladatok
A középtávon a magyar Európa-politika előtt álló kiemelt feladatok körét a következők képezik:
- Az új uniós alapszerződés kérdésének megnyugtató rendezése
- Csatlakozás az integráció belső köreihez
- A versenyképesség javítása, a belső piac hatékonyságának elősegítése
- A polgárok biztonságának erősítése
- A bővítési folyamat továbbvitele, a Balkán európai integrációs folyamatának támogatása
- Polgárközeli Unió megteremtése
- Az uniós politikák reformja, különös tekintettel a kohéziós politika megőrzésére és a mezőgazdasági politika jövőjére
- Új közös politikák igénye, különös tekintettel az energiabiztonságot és környezeti szempontokat is erősítő energiapolitikára
- A közös célokhoz szükséges eszközök biztosítása: a közös költségvetés közös politikák általi meghatározása
- A nemzetpolitikai célok érvényesítése
- A 2011-es magyar uniós elnökségi felkészülés és az elnökség sikeres lebonyolítása.
2007. augusztus 2.
|