| Válaszok a HVG online kérdéseire
1. 2011. január 1-jétől fél évre Magyarország tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Milyen feladatokat látunk majd el elnökként?
A soros elnökség feladata az Unió tagállami részvétellel működő jogalkotó szervének, a Tanácsnak a működtetése az adott félév során. Ez magában foglalja a Tanács és az alatta működő munkacsoportok üléseinek megszervezését, napirendjének összeállítását, valamint az ülések összehívását és levezetését is, elsősorban Brüsszelben, illetve Luxemburgban, az informális üléseket illetően pedig hazánkban. Az elnökség fontos kompromisszum- és konszenzuskereső feladatot lát el (ezt szokták angol terminológiával „honest broker”-nek nevezni), ami azt jelenti, hogy az Unió 27 tagállamának érdekeit kell szem előtt tartania és célja, hogy a napirenden levő kérdéseket minél hamarabb megoldja és lezárja.
A naprenden szereplő kérdéseket illetően a mi hat hónapunk alatt is alapvető cél, hogy az Unió erősebb és egységesebb legyen, hiszen a közösség súlyos kihívásokkal kénytelen szembenézni. Azon kívül az új, tízéves gazdasági stratégiát, az Európa 2020-at már a mi vezetésünkkel kell beindítani, továbbá a mostaninál lényegesen hatékonyabban kell összehangolni a gazdaságpolitikákat. Mi indítjuk útjára az európai szemesztert, amely azt célozza, hogy a tagállamok már a hazai parlamenti jóváhagyás előtt közzétegyék egymás számára költségvetési terveiket. A nemzeti gazdasági programokat éppen a mi időnkben értékelik, illetve fogadják el, és ez a kérdéskör ugyancsak nagy hangsúlyt kap a 2011. márciusi Tanács-ülésen.
A Bizottság előreláthatólag novemberben publikálja vitaindító anyagát a közös agrárpolitikáról. Azt szeretnénk, ha a mi irányításunkkal zajlana le a Tanácson belül a nézetek ütköztetése, mert így már június végéig meg lehetne határozni a KAP szakpolitikai prioritásait. Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy előbbre kell vinni az uniós energiapolitika megteremtésének ügyét. Várhatóan a magyar elnökség alatt fogadják el a tagországok a középtávú, 2020-ig szóló energiastratégiát és cselekvési programot. Sokatmondó, hogy 2011 februárjában az állam- és kormányfők az energiabiztonságról tanácskoznak majd Brüsszelben. A magyar elnökség idekapcsolódva arra törekszik, hogy márciusban megszülessen a középtávú energiastratégia.
Összefoglalva: nem véletlen, hogy e mélyreható reformfolyamat egyik mérföldköveként a jövő hónapban esedékes csúcsértekezlet homlokterében gazdaságpolitikai kérdések állnak majd. Nem kell külön magyarázni: magyar érdek is, hogy az Unió megerősödve kerüljön ki a mostani helyzetből, hogy visszanyerje súlyát a világban. Ehhez az elnökség során szüntelenül keresnünk kell a kompromisszumot. Ha jól csináljuk, az javítja hírünket a világban, és ami még fontosabb: a továbbiakban növeli érdekérvényesítő képességünket.
2. A magyar kormánynak illetve Parlamentnek jövőre komoly belpolitikai programot kell végrehajtania, többek között új alkotmányt kell jövő tavaszra kidolgoznia, az ellátó rendszerek átalakításában is előre kell haladnia. Hogyan tudja az amúgy is túlterhelt közigazgatás az EU elnökséggel kapcsolatos feladatokat is ellátni?
Nagyon bízom abban, hogy a kormány, illetve a közigazgatás a bokros belpolitikai teendők mellett is teljes mértékben állja majd a sarat. Az elnökségi felkészüléssel járó többletfeladatok megfelelő szintű ellátása érdekében a tárcáknak lehetőségük volt arra, hogy létszámukat határozott időre, a magyar EU-elnökség végéig megnöveljék. A tárcák a rendelkezésükre álló státuszok legnagyobb részét már feltöltötték, nagyrészt mindenhol felállt az EU-elnökségi feladatok ellátására szakosodott apparátus, amelynek létszáma szorosan igazodik a tényleges teendőkhöz. Őket nem érinti a közigazgatásban egyébként jelentkező tömérdek, nagy horderejű feladat. Az uniós elnökség kifogástalan ellátása nemzeti érdek. Úgy is fogalmazhatok: abszolút prioritás az ország számára.
3. Göncz Kinga úgy nyilatkozott, hogy Brüsszelben kétségek merültek fel, a magyar kormány képes lesz-e betölteni az elnökséget.
A kormány természetesen képes ellátni minden, az elnökséggel járó feladatot. Ahhoz viszont, hogy valóban jó eredményt érjünk el, igen fontos, hogy a magyar politikai erők együttműködjenek az elnökség sikeréért. Nagyon kockázatos, ha egyesek azt terjesztik, hogy nem tudunk majd megfelelni a feladatnak, mert adott esetben ez valóban veszélyeztetheti a sikert.
4. Nem várhatók-e hatásköri viták az Európai Unió elnöke, Herman Van Rompuy és a magyar kormányfő között, annál is inkább, mert a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséig a mindenkori elnökséget adó ország miniszterelnökének a mainál jóval nagyobb hatásköre volt. (jelenleg már az EU csúcstalálkozókat is az EU elnöke vezeti le). Mi lesz konkrétan Orbán Viktor kormányfő feladata, illetve mekkora mozgástere lesz, miben tud dönteni?
Az Európai Tanács valóban jó néhány politikai feladatot átvett a soros elnökségtől. A soros elnökség eredményessége azonban nagyban meghatározza az Európai Tanács sikerességét is. A tanácsi munka és az állam- és kormányfői döntések szoros kapcsolata miatt alapvető az állandó együttműködés a soros elnökség, az Európai Tanács állandó elnöke, illetve és az Európai Bizottság elnöke között.
Az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács napirendjét, döntéseit nagymértékben befolyásolja a miniszteri tanácsokban végzett munka, annak eredménye. A soros elnökség így a tanácsi formációk hatékony irányításán és működtetésén keresztül tudja leginkább befolyásolni az Európai Tanács munkáját.
Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Unió mindennapi szakmai, döntéshozatali munkájának ellátásáért felelős soros elnökséget továbbra is az adott ország kormányfője képviseli mind a többi tagállam, mind az uniós intézmények felé. Ugyanígy neki kell majd bemutatnia a féléves magyar elnökségi programot az Európai Parlamentben 2011 januárjában, illetve számot adnia a plénum előtt az elnökség eredményeiről 2011 júniusában. Az állam-és kormányfők üléseinek is meghatározó napirendi pontját képezi a soros elnökség miniszterelnökének beszámolója a miniszteri tanácsok tevékenységéről. Magyarország számára kiemelten fontos lesz továbbá a 2011 májusában megrendezendő Keleti Partnerség csúcstalálkozó, amelynek mi leszünk a házigazdái, és amely ennek megfelelően a miniszterelnöknek is még fontosabb szerepkört ad majd.
5. A magyar elnökség időszakára esik az újabb hét éves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán milyen szempontokat vesznek figyelembe, és mekkora befolyása lesz a magyar félnek?
Azzal kezdeném, hogy az se biztos, hogy egyáltalán 7 éves lesz a költségvetési időszak. Felmerült már 5 éves, illetve 10 éves keret is, félidei felülvizsgálattal. Tehát a költségvetéssel kapcsolatos alapvetőbb kérdések is nyitva vannak, így azt hiszem, jó stratégiával igenis képesek lehetünk érdekeinket érvényesíteni. Jó lenne, ha már a magyar elnökség idején megindulna a vita. A kezdő lépést a Bizottság teszi majd, amikor várhatóan a jövő tavasszal publikálja javaslatait. Az biztos, hogy mi elnökségként a munkát csak megkezdjük, a vita vezetése továbbszáll a lengyel és a dán elnökségre. Tartalmi szempontból alapvetőnek tartjuk, hogy alulról épüljön fel a büdzsé, azaz először azt szabjuk meg, hogy az egyes közös politikák valóra váltása mennyi pénzt igényel, és ebből álljon össze a végső összeg. Ugyanis ha az utóbbiból indulunk ki, vagyis felülről lefelé haladunk, akkor előbb-utóbb a maradvány-elv fog érvényesülni, az pedig akadályozná a célok elérését. Természetesen az sem titok, hogy célunk az olyan hagyományos közösségi politikák, mint az agrárpolitika és a kohéziós politika megőrzése.
6. Magyarország a jövő év elején Spanyolország és Belgium után veszi át az elnökséget, velük egyeztet, ezért beszélnek „trióról”. Vannak-e olyan belga és spanyol érdekek, amelynek ez a két tagállam elkötelezte magát, de amelyekkel Magyarország nem tud azonosulni? Milyen közös, a három országot egyesítő programok voltak, illetve vannak folyamatban?
A trió-elnökség intézményét a Lisszaboni Szerződés vezette be. Ennek lényege éppen az, hogy három egymást követően elnökséget adó tagállam szorosan együttműködik egymással prioritásaik meghatározása és elnökségi feladataik ellátása során – ezzel biztosítva a folyamatosságot az Unió döntéshozatali tevékenységében. A 2010. január 1-jén hivatalba lépett spanyol-belga-magyar elnökségi trió 2009 decemberében fogadta el a 18 hónapra szóló közös cselekvési programját, amely alapvetően meghatározza a három ország elnökségi tevékenységét. Az ebben foglalt célkitűzéseket, prioritásokat közösen határoztuk meg, ennek megfelelően azok teljes körű konszenzust élveznek a három országban. A spanyol és a belga elnökség ehhez igazította saját féléves programját, és így fog eljárni a magyar elnökség is. Természetesen akadnak olyan uniós szakpolitikai kérdések, amelyben a három ország álláspontja eltér egymástól, de a legalapvetőbb kérdésekben teljes az egyetértés közöttünk és emiatt nagyon szerencsés összetételűnek nevezhetjük triónkat (három alapvetően integrációpárti tagállamról van szó).
7. A magyar elnökségi munkában lesz lehetőség a nemzeti érdekek érvényesítésére? Konkrétan, melyek a magyar prioritások? Vannak-e olyan témakörök, és jogszabály-alkotási folyamatok, melyekkel az elnökséget adó tagállamnak kötelezően foglalkoznia kell? Ha igen, mik ezek?
Az EU-elnökséget ellátó tagállamok féléves programjának elsősorban az aktuális uniós napirendet kell követnie, vagyis az elsődleges feladat a folyamatban levő jogalkotási és egyéb tanácsi döntést igénylő dossziék továbbvitele. Bár az egyes ülések napirendjét valóban a soros elnök határozza meg, óvatosan kell bánni az egyértelműen nemzeti érdekeket képviselő kezdeményezések megjelenítésével. Soros elnökként a 27 tagállam közös érdekeit kell keresnünk és képviselnünk, mindeközben természetesen nem szem elől tévesztve sajátjainkat sem. Könnyíti helyzetünket, hogy céljaink sosem értek annyira egybe, mint most.
Ha végignézzük az első válaszban felsorolt fő tennivalókat, döntő fontosságú, hogy a gazdaságpolitikákat egyfelől a koordináció erősítésével, másfelől a tagállamok közötti egyenlő elbánás elvének tiszteletben tartásával hangoljuk össze – az eddiginél sokkal jobban! Mindezen túl lényegi témának szánjuk a munkahelyteremtést, és ahhoz kapcsolódva a gyermekszegénység, a társadalmi felzárkóztatás, ezen belül a roma kérdés európai szintű megoldását. Ennél a pontnál mindenképp meg kell említeni a kis- és középvállalatok fokozott támogatását is. Nem maradhat ki a prioritások közül a sajátos magyar elem, a víz, tehát a vízminőség és a vízkészletek megőrzése a következő nemzedékek számára. Foglalkozni kívánunk a kulturális sokszínűséggel is, amely része az évszázados európai kulturális örökségnek. Ennek az örökségnek a megőrzésére irányuló civil kezdeményezések támogatását szeretnénk elősegíteni a már meglévő uniós politikák kínálta eszközök mozgósításával.
Célunk, hogy megerősödjön főként az agrárpolitika, a kohéziós politika és magától értetődően az energiapolitika. Emellett szorgalmazzuk a bővítési folyamat előrevitelét, így mindenekelőtt a horvát csatlakozás elősegítését, továbbá a nyugat-balkáni országok integrációs perspektívájának előmozdítását.
Tartalommal kell megtölteni a Keleti Partnerséget, ami elsősorban konkrét projekteket jelent, úgy mint gazdasági-energetikai együttműködéstől az oktatási partnerségen át a szabad mozgás megkönnyítéséig. El kellene fogadni a Duna-stratégiát is, mint Közép-Európa, a Duna-medence államainak makroregionális, azaz átfogó fejlesztési programját, ideértve a térség legfőbb energetikai, infrastrukturális, környezetvédelmi és egyéb projektjeit.
8. Miként halad a felkészülés az elnökségre, többek között az elnökségi feladatokat ellátó tisztviselők képzése? Mekkora apparátust foglalkoztat az elnökség? Mibe kerül ez nekünk?
Az elnökségi feladatokat ellátó, közel 720-750 tisztviselő 2008 ősze óta célzott képzésben részesül részben az Államreform Operatív Program uniós forrásaiból, részben tagállami kormányközi megállapodások keretében. Ennek költsége tehát nem a magyar államkasszát terheli. A tisztviselők nyelvi és szakmai képzése nagyrészt lezárult, hátra van még az elnökségi szerepkörrel összefüggő tanácsi és a döntéshozatalhoz kapcsolódó készségek fejlesztését célzó ún. EU-integrált képzés. Emellett hamarosan megkezdődik a miniszterek és érintett államtitkárok felkészítése is az Európai Unió Tanácsa elnöki feladataira.
|