| Európa hasznára kell lennünk
Interjú Győri Enikővel
Hol tartanak a felkészülésben? Január 1-jén minden rendben lesz?
Mindennek rendben kell lennie 2011. január 1-jére, amikor Magyarország átveszi Belgiumtól az Európai Unió soros elnöki feladatainak ellátását. Két esztendő munkáját kell elvégeznünk fél év alatt. Emiatt nincs más választásunk, mint hogy rendkívül megfeszítetten, éjjel-nappal dolgozzunk. Szerencsére elkötelezett a csapat. Ez az elkötelezettség viszi előre mind a technikai-logisztikai, mind a szakmai előkészítést. A program kialakítása során jelenleg az európai uniós intézményekkel és a tagállamokkal egyeztetjük, hogy szerintük mit kellene tennünk az elnökség alatt. Október 20-án parlamenti vita lesz az elnökségi prioritásokról. A civil szervezetekkel október 21-én nagy konferencia keretében egyeztetünk. A javaslatokat begyűjtve ismét a kormány elé visszük a tervezetet. Majd a kormány által jóváhagyott elnökségi programot bemutatjuk az országgyűlésnek. A program végrehajtása hivatalosan januárban kezdődik.
Ritka bonyolult helyzetben veszi át Magyarország az EU soros elnökségét Magyarország, ami riasztó is lehet. Melyek a legnagyobb kihívások?
Az elnökséget menedzselő csapat vezetése nagyjából ugyanazokból áll, akik Magyarország csatlakozási tárgyalásait levezényelték. Ők pedig – Martonyi János külügyminiszter, Gottfried Péter miniszterelnöki főtanácsadó és Györkös Péter, a brüsszeli magyar EU-képviselet vezetője - egyáltalán nem ijedős emberek. Az Európai Unió helyzete ma valóban rendkívül összetett. A gazdaságpolitikában új „időszámítás” kezdődik. Közös gazdasági kormányzást próbál kialakítani a huszonhét tagállam közösen, amire nem volt példa eddig sehol a világon. Ennek vannak tovagyűrűző, Európán kívüli hatásai is, tehát egyszerre kell az Unióban és globálisan is lépni. Ez az egyik kihívás. A másik a Lisszaboni Szerződés, amely lassan már egy éve hatályos, de még mindig beüzemelés alatt áll. A teljes Lisszabon-szerű működésre a magyar elnökség idején áll át a közösség. A spanyolok idei első félévi elnökségük idején félig a régi, félig az új rendszerben dolgoztak. A mostani elnökséget adó belgáknak, bár szakmailag kiválóan teljesítenek, csak ügyvezető kormányuk van, így náluk hiányzik az a politikai stabilitás, illetve kormányzati legitimitás, ami ehhez a munkához szükséges. Emiatt, tekintettel a kormány példa nélküli támogatottságára és stabilitására, Magyarországgal szemben nagy az elvárás. Az EU tagjai elvárják tőlünk, hogy hasznosak legyünk Európa javára. És hasznosak is leszünk?
Mindenképpen. Igen, hasznosak leszünk. Ha a konkrétumokat nézzük, a gazdasági kormányzás az egyik nagy „falat”, a másik az Európa 2020 stratégia beindítása. Mit tervez ezekkel kapcsolatban a kormány és a külügyi tárca?
Ez az első nagy témakör, ami elnökségi programunk tervezetében szerepel. A gazdasági kormányzás a feszesebb pénzügyi gazdálkodást és költségvetési politikát, az Európa 2020 stratégia pedig a munkahelyteremtést és a gazdasági növekedést szolgálja, a korábbiaknál sokkal számon kérhetőbb módon és sokkal horizontálisabb megközelítéssel, ami – úgy gondolom – helyes irány. Az egyébként nem könnyű helyzetünket segíti, hogy nem kell külön magyar és külön uniós célokban gondolkoznunk, mert a kettő egy és ugyanaz. Szerintünk az embereknek kell az európai gondolkodás középpontjában állniuk. A munkahelyteremtésnél nincs fontosabb feladat sem az EU-ban, sem Magyarországon. A kis- és középvállalkozások megerősítése az EU-ban és nálunk is egyértelműen a legjobb eszköz a foglalkoztatás növelésére. A gazdasági kormányzás és az Európa 2020 stratégia az emberek oldaláról nézve arról szól, hogy ne lehetetlenítsük el a jövőt, ne legyen felelőtlen pénzügyi gazdálkodás Európában, biztosítsuk a tisztes megélhetés és fejlődés lehetőségét a következő generációk számára. Úgy tűnik, a gazdasági kormányzás körül sok még a kérdőjel. Ez nem zavarja a felkészülési munkát?
A gazdasági kormányzásról az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta javaslatait szeptember végén, de a legfontosabb politikai döntések még nem születtek meg. Ezek október végén várhatók az Európai Tanács ülésén. A Herman Van Rompuy elnök vezette munkacsoportban most folynak az utolsó egyeztetések. Dönteni kell például arról, hogy miként szankcionáljuk a túlzott deficitet. Ráadásul van tagállam, amelyik alapszerződés módosításban gondolkodik. Ezeket a döntéseket meg kell várnunk. A márciusi EU-csúcs gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni. A tagállamoknak tavasszal kell letenniük az asztalra a nemzeti reformprogramjukat, s költségvetéseik előzetes számait. Ezeket nyárra jóvá kell hagyni. Mindez valóban nem egyszerű feladat. Itt sokat nyom a latban Magyarország hitelessége is. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy saját deficitvállalásunkat – idén 3,8 százalékot - teljesítsük, s jövőre le tudjunk menni 3 százalék alá. Soros elnök tagállamként hogy nézne ki, ha nem így járnánk el? Megjegyzem, hogy az idei 3,8 százalék egyébként az ötödik legjobb mutató Európában. Tehát fontos, hogy amit a kormány megígér, azt teljesítse. Nemcsak a deficitvállalásban, a gazdasági kormányzásban, az Európa 2020 stratégiában, hanem mindenben. A közösségi politikák szinte mindegyike tartogathat izgalmakat 2011 első félévében? Erre felkészültünk?
A közösségi politikák alkotják elnökségi programunk második nagy célrendszerét. Ide tartozik az az agrár- és a kohéziós politika, és mi szeretnénk közös energiapolitikát is. Ezekkel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy ha nem vagyunk egységesebbek a közösségen belül, ha nem nő a belső kohézió, akkor kívül sem leszünk versenyképesek. Tehát ha nem tartunk jobban össze, ha nem adjuk meg az esélyt a felzárkózásra az elmaradottabb régióknak és az ott élő embereknek, akkor nem tudunk előre lépni. Milyen eredményeket vár a februárra tervezett energiacsúcstól?
Az Európai Bizottság decemberben mutatja be európai energetikai infrastruktúra csomagját és középtávú akciótervét 2011-20-ra, majd jövőre az energiahatékonysági csomagot is. Ezek mind nagyjelentőségű dossziék. Magyar részről azt szeretnénk — az Európai Bizottsággal és az Európai Tanács elnökével szoros együttműködésben —, hogy a február 4-ére tervezett EU-csúcson az energiabiztonság legyen a központi téma. Minden európai polgár számára fontos, hogy az ellátás biztonságos legyen. Ennek érdekében egységesebbé kell tenni a belső energiapiacot, átláthatóbbá az árazást, javítani kell a belső energia összeköttetéseken, nemcsak kelet-nyugat, hanem észak-déli irányban is, a forrásokat diverzifikálni kell. Bízunk abban, hogy a stratégiai irányokról olyan dokumentumot tudunk a csúcs résztvevői elé terjeszteni, amely közös gondolkodás eredménye. Lesz EU-csúcs Budapesten is…
Így van. A keleti partnerségi csúcson a huszonhét tagállam és a hat érintett ország – Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország – vezetői vesznek részt. Felfogásunk szerint akkor stabil Európa és akkor erősebb a világban, ha környezetével jó kapcsolatokat ápol. A Nyugat-Balkánnak már van integrációs perspektívája. Reméljük, hogy Horvátországgal az EU a csatlakozási tárgyalásokat a magyar elnökség alatt le tudja zárni. Ambiciózus célkitűzése az elnökségnek az EU roma stratégiájának elfogadása. Biztos a sikerben?
Hat éve küzd ezért Járóka Lívia magyar képviselő az Európai Parlamentben. Ma már senki nem vitatja, hogy a témával foglalkozni kell. Az Európai Bizottság decemberre ígéri annak feltérképezését, amit kételyeink alapján régóta szorgalmazunk, hogy a tagállamokban arra lettek-e felhasználva az erre a célra előirányzott források, amire szánták, a romák beilleszkedésére és felemelkedésére. Ennek alapján – a tagállami hatáskört féltő tagországok álláspontját is figyelembe véve - a nemzeti roma stratégiák európai keretdokumentumának elfogadására látunk esélyt a júniusi EU-csúcson. A kulcs a munkahelyteremtés és az oktatás. Magyar részről nemcsak problémaként, hanem lehetőségként is tekintünk erre a sokmilliós közösségre, hiszen tagjai jelentős munkaerő utánpótlást jelenthetnek Európa számára. Mibe kerül Magyarországnak az EU-elnökség? Készültek-e számítások a várható gazdasági hatásairól?
Erre az évre 9 milliárd forintot irányzott elő az előző kormány, de csak 6,9 kaptunk. A hiányzó 2,1 milliárd az elmaradt ingatlaneladásokból folyt volna be, emiatt szinte lehetetlen helyzetben vettük át az elnökség előkészítését. A jövő évi előirányzat a költségvetési vita során dől el. Egy közepes méretű magyar város lakosságával azonos számú – 40-50 ezer - vendéget várunk az elnökség hazai rendezvényeire. Húsz kiemelt rendezvényt tervezünk, amelyek nagy része a gödöllői királyi kastélyban zajlik, két esemény házigazdája Balatonfüred, illetve Debrecen lesz. Emellett mintegy 200 szakértői találkozó várható. Mindezeken a résztvevők, 3,4 milliárd forintot költenek majd el. Ennek alapján a bevételek közül a különböző – áfa, iparűzési és idegenforgalmi - adóbefizetésekkel tudunk számolni, ezek összege 1,2 milliárd forint. Amikor a helyszínekről döntöttünk, akkor az volt az elsődleges szempont, hogy olyan fejlesztésekbe – gödöllői kastély, budapesti Néprajzi Múzeum, Stefánia Palota, a Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téri épületének felújítása - fektessünk be, amelyek hosszú távon hasznot hoznak a magyar állam számára. Egy szó, mint száz: tisztességes, de takarékos lesz a magyar EU-elnökség. Szeretnénk bebizonyítani a magyar embereknek, hogy az EU jó dolog. Győri Enikő (42)
Okleveles közgazda. 1992-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán. Ugyanebben az esztendőben félévet ösztöndíjjal az amerikai marylandi egyetemen töltött. PhD tanulmányait 2000-ben ugyancsak a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Szakán végezte, Európa szakirányon. 1992-99 között az Országgyűlés Európai Uniós Ügyek Bizottságának tanácsadója, főtanácsadója. 1999-2003 között a Magyar Köztársaság római nagykövete. 2003 őszétől az Országgyűlés Hivatalában a Fidesz frakciójának EU munkacsoportjában stábfőnök. 2009-10-ben európai parlamenti képviselő. Családos, két kisgyermek édesanyja.
Kocsi Margit, Világgazdaság, 2010. október 19.
|