Tények

Magyarország olyan időszakban lesz az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, amikor a Közösség helyzete rendkívül összetett. A gazdaságpolitikában új „időszámítás” kezdődik: a huszonhét tagállam közös gazdasági kormányzást, szélesebb pénzügyi és makrogazdasági felügyeletet igyekszik kialakítani, ám ezzel párhuzamosan meg kell teremtenie a fenntartható növekedés alapjait is. A magyar EU-elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Unió napirendjén szereplő egyéb ügyekben is a tagállamok közös érdekének megfelelő előrehaladást érjen el.  A magyar EU-elnökség erős Európában érdekelt, éppen ezért az emberi tényezőt kívánja politikai napirendjének, és így az általa kezelendő politikaterületek középpontjába állítani.

Gazdasági kormányzás:

A 2008-2009 folyamán elmélyülő globális pénzügyi és gazdasági válság fiskális hatásai és a görög költségvetési problémák következtében az Európai Unió tagállamai a világban is példátlan lépésre szánták el magukat: megállapodtak, hogy gazdaságpolitikájukat a jövőben összehangolják, vagyis megteremtik az Unió „gazdasági kormányzását”. A magyar elnökség egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy – a Bizottsággal és az Európai Tanáccsal szorosan együttműködve – a Bizottság által beterjesztett hat jogszabályjavaslatról szóló tanácsi vitát továbbvigye, és 2011 nyarára le is zárja.  Külön feladatként jelentkezik az eurózóna állandó válságkezelő mechanizmusának kialakítása, amely a szerződés módosítását is igényli.

Európa 2020 stratégia:

Európa felismerte, számos kihívással kell megküzdenie, ha versenyben kíván maradni a világ más fejlett és fejlődő részeivel. A XXI. század küszöbén meghirdetett Lisszaboni Stratégia azonban 2010-ben lejárt, miközben a kontinensen az elmúlt évtizedek legsúlyosabb pénzügyi és gazdasági válsága tombolt. Az Unió a válság káros hatásainak enyhítését és a kilábalást tűzte ki célul. Ezért az új, Európa versenyképességét fejlesztő stratégiát a lehető leggyorsabban fogadták el a tagállamok. Az Európa 2020 stratégia kialakításakor külön hangsúlyt kapott a stratégia irányításának, koordinációjának és végrehajtásának a kérdése, amelyet a tagállamok a hatékonyság érdekében szorosan összekapcsoltak az úgynevezett gazdasági kormányzás egyik kulcselemével, az európai félévvel (European semester). A magyar soros tanácsi elnökség kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a 2011-ben első ízben alkalmazott makrogazdasági felügyelet egyik legfontosabb eszköze, az európai félév gördülékeny lefolyású legyen.

Bővítéspolitika:

Az európai integráció összehangolt és következetes mélyítése mellett történelmi siker annak bővítése is. A magyar elnökség ezért kiemelt figyelmet szentel a folyamat továbbvitelének. Cél, hogy az Európai Unió továbbra is nyitva álljon azon európai országok előtt, amelyek készek és képesek az európai értékek megszilárdítását szolgáló belső reformok véghezvitelére, és teljesítik a csatlakozási követelményeket. A magyar elnökség elkötelezett a nyugat-balkáni térség integrációs perspektívája mellett, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalások 2011 első felében lezáruljanak. Magyarország célja, hogy a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások eddigi ütemét fenntartsa, illetve hatékonyan kezelje az Izlanddal folyó tárgyalások tartalmi részét. A magyar elnökség kész a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Macedónia volt Jugoszláv Köztársasággal (FYROM), amennyiben a tagállamok így döntenek.

Keleti Partnerség:

Az Európai Unió a 2009. május 7-i prágai csúcstalálkozón indította formálisan útjára a Keleti Partnerséget, amely az európai szomszédságpolitika részeként célul tűzte ki az EU és hat volt szovjet tagköztársaság gazdasági és politikai kapcsolatainak a fejlesztését. Ez ügyben a magyar EU-elnökség alatt nem elsősorban jogszabály-alkotási feladatok állnak az Unió előtt, sokkal inkább stratégiai lépések megtételére van szükség. 2011 májusában Magyarországon kerül megrendezésre a második Keleti Partnerség csúcstalálkozó, amely az együttműködés többoldalú dimenziójának legmagasabb szintű, kétévente sorra kerülő rendezvénye a 27 EU-tagállam és a hat partnerország állam- és kormányfőinek részvételével. A csúcstalálkozóra a Lisszaboni Szerződés szelleme és gyakorlata szerint, az Európai Tanács állandó elnökének égisze alatt kerül sor. Magyarország házigazdaként ugyanakkor szorosan együttműködik az uniós intézményekkel.

Változó Európa

Az Európai Unió erős és hatékony belső politikákban érdekelt. 2011 ebből a szempontból meghatározó év lesz, hiszen a világ változásával Európa is változik: számos olyan téma kerül napirendre, amelyben a tagállamoknak – a magyar soros elnökség iránymutatásával – megállapodásra kell jutniuk. Ilyen lesz többek között a Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjének áttekintése, a költségvetési helyzetét meghatározó bizottsági javaslat tárgyalása, a kohéziós politika jövőjéről szóló vita beindítása, a közösségi energiapolitika alapkövének letétele, az európai éghajlatvédelmi politika előtt álló kihívások kezelése és a többéves pénzügyi keret uniós politikák jövőjével és fejlődésével kapcsolatos részeinek vitára bocsátása. Az Unió az új kihívásoknak akkor tud megfelelni, ha épít az évtizedek során kialakult uniós politikák eredményeire, foglalkozik azok jövőjével, modernizálásával, hatékonyságának növelésével, továbbá kiaknázza azoknak az új politikáknak a lehetőségeit, amelyeket vagy a változó világ, vagy a Lisszaboni Szerződés nyitott meg előttünk. A magyar elnökség célja, hogy a közösségi érdekeknek megfelelő, erős politikai kompromisszumokat dolgozzon ki Európa változó szakpolitikái terén.