Felkészülés a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre
Az Elnökségi stábtagok uniós szakmai képzése
2008. november 19., Országgyűlés, Felsőházi Terem

I. Előadás: Az EU-elnökségi időszakot megelőző és az azt követő időszak feladatai

Előadó: Nicole Bayer, az osztrák kancellária hivatalának jogi, szervezeti és nemzetközi ügyekért felelős részlegének munkatársa

Nicole Bayer eddigi pályafutása során két elnökségi időszakot követett végig: az 1998-as osztrák elnökség alatt Bécsben tevékenykedett napirend koordinátorként (agenda coordinator), a 2006-os elnökség alatt a brüsszeli állandó képviseleten elnökségi koordinátorként dolgozott.

Nicole Bayer bevezetőjében hangsúlyozta: ha az elnökségi feladatokat abból a szempontból vizsgáljuk, hogy hogyan oszlanak meg az elnökségi időszakot megelőző és alatti, ill. az azt követően jelentkező fontosabb feladatok, a kép meglehetősen kiegyensúlyozatlan: a feladatok 99%-a az elnökséget megelőző és az elnökség alatti időszakban jelentkezik, és mindössze csak a fennmaradó 1% jelenti az elnökségi periódust követően elvégzendő feladatokat. Az elnökség lebonyolítására nem létezik „legjobb módszer”, sőt nincs kézikönyv, vagy útmutató sem, melyből ezt az óriási kihívást jelentő feladatot meg lehetne tanulni. Az elnökségi feladatok tekintetében az előkészítési fázis a legnehezebb, de attól kezdve, hogy ténylegesen megkezdődik az elnökségi félév, „beindul a gépezet”, már minden sokkal gördülékenyebb lesz.

Az elnökségi célkitűzések és a napirend meghatározása során nem hagyható figyelmen kívül a Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének kérdése, mely tekintetében számolni kell azzal, hogy mind a miniszterelnök, mind a külügyminiszter szerepét illetően változások léphetnek életbe. Amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, úgy a tagállamoknak nem lenne lehetőségük elnökölni az ÁKÜT, ill. az Európai Tanács üléseit. A tagállamok többsége szerint ugyanakkor fontos, hogy legyen „látható” szerepük az elnökség alatt. A célkitűzések meghatározása során szintén fontos feladatként jelentkezik a 18 hónapos program elemeinek meghatározása, az elnökségi naptár összeállítása, és maga a hat hónapos program kiemelt dossziéinak meghatározása. Ez utóbbi tekintetében azért is kell különös óvatossággal eljárni, mert az elnökségi félév az az időszak, amikor a tagállami nemzeti érdekek a legkevésbé érvényesülhetnek nyíltan. Ez azt jelenti, hogy az elnöklő tagállamnak semlegesnek kell maradnia, és a becsületes közvetítő, az „honest broker” szerepét kell magára öltenie.

Az elnökség ezen túl számos szervezési feladatot is jelent, ez idő alatt számos magyarországi rendezvényre is sor kerül. Ennek sikerét befolyásolhatja, hogy az elnökség alatti közvélemény igen különböző lehet. 2010-ben választások lesznek Magyarországon, mely tovább nehezíti a helyzetet. Magyarország ugyanakkor nem lesz egyedül ebben az óriási kihívást jelentő feladatban: az uniós intézmények segíteni fogják munkánkat, a Tanács Főtitkársága pedig a „legjobb barátunk” lesz. Az egyik legfőbb kihívást maga a kommunikáció fogja jelenteni, az egy hangon történő megszólalás képessége („speak with one voice”). A 18 hónapos program tekintetében Magyarországnak a trió utolsó tagjaként több nehézsége adódik, nehéz a munkát arra építeni, ezért kiemelten fontos, hogy a trió másik két tagjával és a Bizottsággal folyamatos kapcsolatot ápoljunk. A naptártervezés tekintetében az elnökségi félév kezdetét mintegy hét hónappal megelőzően kell az első tervezetet elkészíteni, mely hosszadalmas és nehéz folyamat és a tervezés során számos stratégiai elemet figyelembe kell majd venni. Ez jelenti egyrészről az informális találkozók szervezését, mely tekintetében megfontolandó a nehézkes, komplikált dossziékkal kapcsolatos üléseket lehetőség szerint minél későbbre ütemezni. Ugyanakkor az a tény, hogy Magyarország az év első felében tölti be az elnökséget kétségtelenül előnyösebb, mint az év második felében, mert az első félév folyamatos munkát tesz lehetővé. Az elnökségi naptár előkészítése során törekedni kell arra is, hogy a tervezés központosított módon történjen. A tanácsi ülések tervezése önfegyelmet és az esetleges tolmácsolási költségekből fakadóan anyagi ráfordítást igényel. Nagyon fontos az is, hogy a tervezés egyes szakaszaiban a megfelelő személyekkel meglegyen a kontaktus. Az éves politikai stratégia tervezése során együtt kell működni a Bizottsággal is, annak első tervezetét 2010 végén prezentálni szükséges. Tekintettel a jövő évi EP választásokra, valamint az új Európai Bizottság megválasztására, a magyar elnökséget megelőző időszak ezen intézmények szempontjából meglehetősen mozgalmas lesz. Ennek érdekében fel kell készülnünk minden eshetőségre („be prepared for the unprepared”).

A szervezési kérdések tekintetében 2 és fél évvel az elnökség kezdete előtt egy „task force” jött létre, az osztrák kancellária felügyelete alatt. Munkájuk súlyát az egyes találkozók idejének meghatározása és összehangolása jelentette. Az elnökséget adó országban számos szakértői konferencia megrendezésére kerül sor, melyhez elengedhetetlen, hogy az elnökséget adó tagállamban állandó konferencia helyszín kerüljön kialakításra. Ausztriában a miniszteri szintű konferenciák időpontját tudatosan viszonylag későn fixálták, csak azt követően, hogy a féléves elnökségi prioritásokról döntés született. A Bizottsággal már 2009 végén érdemes felvenni a kapcsolatot, és ez a tárcákra is ró feladatot. A Bizottság kiváló szakértője az egyes dossziék tartalmi elemeinek, és számos kérdés tekintetében tud iránymutatással szolgálni. A Tanács Főtitkárságának viszonya az elnöklő tagállam irányában az elnökség idejére teljesen megváltozik, ugyanakkor a felkészülési időszak alatt – elfoglaltsága okán – kevesebb lehetőség adódik egyeztetésre, mindazonáltal előre megszervezett előkészítő megbeszélésekre lehet számítani.

A Brüsszel, illetve főváros központú elnökségi modell kialakítása megközelítés függvénye. A Brüsszel központú elnökség az állandó képviseleten dolgozók létszámának jelentős felduzzasztását teszi szükségessé (az osztrák ÁK létszáma nagyjából kétszeresére nőtt), mely során több asszisztenssel és nagyobb létszámú titkárságokkal is kell majd számolni. A kiküldendő tisztviselőknek 1 évvel, de minimum 6 hónappal az elnökségi időszakot megelőzően be kell kapcsolódniuk az állandó képviselet munkájába. Osztrák tapasztalatok szerint a Brüsszel központú elnökség hatékonyabb, ugyanakkor nagyon kell arra figyelni, hogy az elnöknek a nemzeti álláspont és a tagállami reakciók tekintetében megfelelő, kellően rugalmas mozgástere legyen. A tanácsi munkacsoport ülések elnöklése teljes embert kíván. Fontos, hogy a kommunikációs struktúrák úgy kerüljenek kialakításra, hogy a tárcán belüli, a tárcák közötti, valamint a főváros és Brüsszel közötti kommunikáció mindenkor biztosított legyen. Az illetékesek pontos és időben történő tájékoztatása elengedhetetlen.

Magyarország az uniós intézmények és a többi tagállam szemében 2009-ben még Magyarország, 2010-ben a soron következő elnökség, 2011-ben pedig a soros elnök szerepében jelenik meg. Mindez szükségessé teszi, hogy a jövőbeni elnökségi feladatokkal már most foglalkozzunk, és kezdjük el beleképzelni magunkat az elnökség szerepébe, különben a váltás nagyon nehéz lesz. Az elnökségi stábban minden egyes dosszié tekintetében létre kell hozni egy külön csoportot, mely áll egy elnökből, egy elnökhelyettesből és egy tagállami delegáltból. Fontos a csapatszellem, a szoros együttműködés. Az elnökségen múlik, hogy a többi tagállam teljesítményétől eltérő, illetve kiemelkedő eredményt produkáljon, ezért ebbe megéri energiát fektetni. Fontos szempont továbbá, hogy lehetőség szerint azokkal az emberekkel fejeződjön be az elnökség, akikkel elkezdődött, és lehetőleg senki ne essen ki a „kerékvágásból”. Ehhez az is elengedhetetlen, hogy ez alatt az óriási megpróbáltatást jelentő időszak alatt is az emberek ragaszkodjanak a mindennapi életük során követett jó, vagy kevésbé jó szokásaikhoz, legyen szó a reggeli futásról, vagy akár cigarettaszünetről.

A felkészülés során kiemelten fontos, hogy a stáb leendő tagja a helyszínen, Brüsszelben tapasztalja meg, milyen feladatok várnak rá az elnökség idején, és kellő idő álljon rendelkezésre a szükséges kapcsolati háló kiépítésére. Az elnöklési képességek elsajátítására szimulációs gyakorlatok bizonyulnak a leghatékonyabbnak. Bár a francia nyelv ismerete nélkül lehet boldogulni, de a nyelv megértése is nagyon sokat segít. A Tanács, a Bizottság és az EP közötti trialógusok menetének és kulcsszereplőinek megismerése jelenti az egyik legnagyobb kihívást, ezért különösen sok időt és energiát érdemes fordítani az EP működésének megismerésére. Fontos, hogy az EP megfelelő embereivel kiterjedt kapcsolati háló alakuljon ki, különös tekintettel az adott dosszié raportőrére, de emellett a hazai EP képviselőkkel is célszerű szorosabbra fűzni a kapcsolatot. Egy-egy kérdés kapcsán, ha nem a megfelelő emberrel tárgyalunk, az rengeteg felesleges időveszteséget okozhat. Az elnökség ideje alatt az elnökök meghívást kapnak majd a megfelelő parlamenti bizottsági ülésekre, ahol gyakran meg kell majd nyilatkozniuk. Ezeknek az üléseknek az előkészítése szintén összetett és időigényes feladat lesz. Az osztrák elnökség alatt az ÁK-n egyébként 3 fő foglalkozott az EP-s kérdésekkel, de munkájukban szigorúan vett munkamegosztás nem volt jellemző.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
ÁROP-225-2008-0001