Felkészülés a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre
Az Elnökségi stábtagok uniós szakmai képzése
2008. november 19., Országgyűlés, Felsőházi Terem
dr. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkárának megnyitó előadása
A november 19-ei előadással kezdetét vette Magyarország 2011-es EU-Elnökségére való felkészülésének képzési programja. Az elnökségi feladat mindannyiunk számára újdonsággal bír, ezt a szerepet Magyarország még sosem töltötte be. Az elnökség több, különböző jellegű, de egyformán fajsúlyos felelősséget jelent. Először is jelent politikai felelősséget, hiszen a hármas elnökségnek meg kell határoznia az elnökség napirendjét, vagyis azt, hogy ez alatt a 18 hónap alatt milyen politikai célokat tűz ki maga elé a Tanács, illetve, hogy az elnökség mit szeretne elérni a 2010-től 2011 első feléig tartó ciklusban. Jelenti ezen kívül még a Tanács működtetésének menedzsment felelősségét, hiszen elnökölni szükséges mindazt a 260 (vagy amennyiben a Lisszaboni Szerződés hatályba lép, ennél valamivel kevesebb számú) munkacsoportot, amelyek a Tanács működését alapvetően meghatározzák. Ugyanez igaz a COREPER két formációjára, illetve valamennyi más tanácsi formációra is, amelyeket 2011-ben a magyar kormány tagjai fognak elnökölni.
Az elnökségnek komoly feladata lesz az intézmények közötti együttműködés biztosításában is. Működtetni kell a Tanács, a Bizottság, a Parlament és a konzultatív testületek közötti együttműködést, meg kell találni az összhangot, különös tekintettel az együttdöntésre, vagy akár a Bizottság kezdeményező szerepében rejlő lehetőségek kihasználására.
Készülni kell az elnökség képviseleti szerepének betöltésére is, hiszen az Unió arcaként meg kell jeleníteni magát az elnökséget. Ennek mértéke szintén függ a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésétől.
Ezeket a feladatokat két másik tagállammal együtt látjuk majd el. Spanyolországgal és Belgiummal nagyon szerencsés összetételű triónak tagja Magyarország. Spanyolország eddig 3 alkalommal látta el az elnökségi feladatokat, és nagyon jó érdekérvényesítő képességgel. Belgium alapító tagállamként, 11 elnökségi félévvel a háta mögött rendkívül nagy rutinnal rendelkezik. Mellettük van Magyarország, az új tagállam minden lelkesedésével és lendületével. Szerencsés ez a trió összetétel abból a szempontból is, hogy mind a három tagállam hasonlóan gondolkodik az Unió jövőjéről: az erős, a gazdasági együttműködésen túlmutató Unió híve, és hisz abban, hogy az együttműködésnek van politikai perspektívája is, ami olyan – a hétköznapjainkra közvetlen hatású – politikai integrációs elemeket hordoz magában, hogy hosszabb távon hozzá tud járulni az uniós – és benne a magyar – állampolgárok jobb körülmények közötti és nagyobb biztonságban való életéhez.
Ezeket a megközelítéseket a trió mindhárom tagja messzemenően osztja, ezt bizonyítják tanácsi tapasztalataink is. Az elmúlt közel 5 év során kialakult a három ország között egyfajta együttműködés, aminek eredményeképpen a tanácsi szavazatok során sok súlyos kérdésben megnyilvánul a szolidaritás, ami előre vetíti azt, hogy a trió szoros együttműködést kíván megvalósítani az elnökségi feladatok ellátása során. Ennek a közös felelősségvállalásnak lesz szimbóluma a spanyol-belga-magyar közös arculati megjelenés.
Az együttműködés a közös megjelenésen túl, tartalmában is közös elemeket kíván felmutatni, ennek érdekében a három tagállam közös stratégia programot dolgoz ki. Lesznek köztük olyan feladatok, melyeket vagy az előző elnökségektől öröklünk, vagy már futó programok befejezéséhez kapcsolódnak. Ezek között kell megemlíteni például a Lisszaboni Stratégia továbbvitelét 2010 után. Ide sorolható az energia- és klímacsomagból fakadó munkálatok folytatása, vagy a költségvetési felülvizsgálatot követő időszak is, hiszen ez utóbbival kapcsolatban épp 2011-ben, a magyar elnökség alatt kezdődik meg a 2014-től kezdődő költségvetési keretekről szóló vita. Előreláthatólag sok feladat fog adódni a bel- és igazságügyi együttműködés területén is.
Vannak ambiciózus elképzelések a szomszédságpolitika vonatkozásában is. Végül, a bővítés és a Nyugat-Balkán is kiemelt figyelmet fog kapni ebben az időszakban, különös tekintettel a horvát csatlakozási folyamatra.
Az elnökségi stáb képzési programja tekintetében a megkezdett integrációs alapismeretek képzési panel része egy több elemből álló, konferencia jellegű előadás sorozatnak. Ezt egészíti ki a mindennapi munka szempontjából nagyon fontos elemeket megjelenítő gyakorlati képzés. Az angol nyelvű, integrált elnökségi képzés kiscsoportos, szimulációs játékokkal nagymértékben segíteni fogja a tanácsi munkacsoport munkájára való felkészülést. A Miniszterelnöki Hivatal felelősségi körébe tartozó angol és francia nyelvi képzés egyik eleme a Francia Intézettel együttműködésben már elkezdődött. Végül, a tervezett kompetenciaképzés célja, hogy minden olyan ismeret elsajátítható legyen, ami segíti majd 2011-ben a munkacsoport vezetői feladatok ellátását.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
ÁROP-225-2008-0001