Felkészülés a 2011. első félévi magyar EU-elnökségre
Az Elnökségi stábtagok uniós szakmai képzése
2008. november 19., Országgyűlés, Felsőházi Terem

II. előadás: Az EU politikai vezetése
(elnökségi prioritások, kapcsolódás a 18 hónapos trió elnökségi programhoz)

Előadó: Francisco Duarte Lopez, a portugál állandó képviselet Antici diplomatája

Francisco Duarte Lopez bevezetőjében fontos gyakorlati tapasztalatként arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a felelősségeket meg kell osztani. Magára az Unióra is jellemző az értékek, érdekek, előnyök és a felelősségek megosztása. Egy-egy elnökségi időszak alatt közel 3500 ülésre kerül sor. Fontos, hogy az elnökség ez alatt az idő alatt – kellő határozottsággal – vezető szerepet tudjon játszani a folyamatok irányításában. A féléves váltásokkal az elnökségi feladat nem csak az „adok-kapokról” szól, hanem a közös feladatok megosztásáról is, mely összetartja a tagállamokat. Az elnökség 6 hónapja kézzelfogható előnyöket hoz az elnöklő tagállam számára: egyrészről átfogó képet nyer az Unióról és működéséről, másrészről megtanulja a kompromisszumkötés „művészetét”.

Francisco Lopez az 1992-es portugál elnökség alatt a vízum munkacsoportot elnökölte, mely során globális rálátást nyert a munkacsoport által kezelt kérdésekre. Az elnökség hozzáadott értékét növeli a megfelelő koordináció és logisztika, az egyes kérdések részletes, technikai ismerete, a készség arra, hogy az ember minden érintettel kommunikáljon és másokat meghallgasson, továbbá az „honest broker” attitűd, azaz, vitás kérdések transzparens, közös megegyezéssel történő rendezésének képessége. Szintén nagyon fontos a civil társadalom, a szociális partnerek és a média bevonása a folyamatokba. Minden elnökségnek megfelelő időt kell szentelnie a Bizottsággal és a Tanács Főtitkárságával történő együttműködésre. Azon tagállamok, amelyek gyakran a „középutas” megoldások mellett foglalnak állást, elősegítik a további munkát. A féléves elnökség arra is jó lehetőség, hogy az elnöklő tagállam olyan kezdeményezéseket tegyen, mely magát az Uniót is előnyökhöz juttatja. Példaként említette az EU-Afrika csúcstalálkozó megszervezését, melynek lehetőségét 2000 után a portugál elnökség teremtette meg.

A trió elnökség pozitívuma, hogy a trióban különböző tagállamok kapnak helyet, és ez a különbözőség nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a programot a realitások talaján maradva, szorosabban együttműködve, ugyanakkor egymás munkáját kiegészítve készítsék elő, kerülve a felesleges párhuzamosságokat. A trió országai közötti konzisztencia előreviszi az együttműködést, ugyanakkor fontos azt is tudatosítani, hogy az elnökséget nem a trió vezeti, mindig a soros elnökségen múlik, féléve mennyire lesz sikeres.

A spanyol-belga-magyar trió megkezdte a 18 hónapos program első vázának kialakítását, melyet követően a tartalmi elemek is meghatározásra kerülnek. Ennek időben történő kivitelezése alapvető fontosságú, mindhárom országnak tisztában kell lennie e feladat fontosságával, és lényeges, hogy a tagállami szándékok és lehetőségek megfelelően kapcsolódjanak egymáshoz. A Tanács Főtitkársága ezekben a feladatokban segítségünkre lesz, így volt ez az első trió elnökség esetében is. Mindazonáltal a trió programot nem tekinthetjük végleges útitervnek, azt igazítani szükséges a mindenkori helyzethez, és számításba kell venni az előre nem látható, tervezhetetlen eseményeket is (pl. földrengés, választások, háború).

Az elnökségi prioritások tekintetében fontos, hogy kellő szabadság álljon rendelkezésre egyes elemek hangsúlyosabb megjelenítésére, legyen szó magyar érdekekről, vagy olyan kérdésekről, melyek az elnökségi félév elképzeléseibe illeszkednek. Az időtényezőnek a 6 hónapos prioritások meghatározása során is kiemelt fontossága van: a prioritásokról nem szabad elhamarkodottan dönteni, és az előre nem látható eseményekkel is számolni kell. Fontos, hogy inkább kevesebb prioritás kerüljön meghatározásra, és azokból is készüljön egy „short list”, mely kizárólag a legfontosabb elemeket tartalmazza. Szükséges, hogy legyenek lehetséges „B” tervek, alternatív megoldások a váratlan helyzetek kezelésére, hogy ugyanazt a célkitűzést akár más módon, de el lehessen érni (pl. az új tagállamok schengeni csatlakozása – SISone4all projekt). Az elnökségi programnak rövidnek kell lennie, mint ahogy az abban vázolt prioritások listájának is.

Az elnökség menedzselése tekintetében fontos az ÁK mindenkori bevonása a folyamatokba, a tervezéstől a teljes kivitelezésig. Az ÁK egy kvázi kormányzati minisztériumként működik, ezért fontos, hogy az információk gyorsan eljussanak a fővárosból Brüsszelbe és vissza. A legmagasabb vezetői szinten a gyors kapcsolati hálózat ugyancsak fontos pl. a külügyminiszter hivatala, a kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint a Bizottság illetékesei között. Vezető tisztviselői szinten szintén fontos az ÁK, a Bizottság főigazgatóságai, a Tanács Főtitkársága közötti zökkenőmentes információáramlás. Az elnökséggel együtt új struktúrák jönnek létre, normál napi ügymenet további feladatokkal egészül ki, új események és új precedensek jelentkezhetnek. Fontos, hogy új struktúrákat csak akkor hozzanak létre, ha az feltétlenül indokolt, és a tanácsi munkacsoportban lehetőség szerint ugyanazok a stábtagok maradjanak meg, akik korábban is azzal a területtel foglalkoztak.

A kommunikációval kapcsolatosan szintén számos feladat jelentkezik az elnökség során. Az elnökségi félév végén többek között a miniszterelnöknek számot kell adnia, mit valósított meg az elnökség a félév során. A portugál miniszterelnök részére készült egy 3-4 oldalas összefoglaló az elért eredményekről és a fontosabb sikerekről, ugyanakkor a miniszterelnök utóbb belátva „csak” két dologról beszélt, a Lisszaboni Szerződésről, és a schengeni kérdésről. Fontos, hogy ne veszítsük el a közvélemény érdeklődését! A portugál ÁK-n két szóvivő dolgozott, akik mindvégig szoros kapcsolatban álltak a Tanács Főtitkárságával. Lisszabonban az elnökség alatt külön szóvivőt és két kapcsolattartót jelöltek a nemzeti és nemzetközi sajtóval történő kapcsolattartásra. A tanácsülések előtt a nagykövet elnökségi briefinget tartott Brüsszelben a nemzetközi sajtó képviselői részére.

A megfelelő időzítés, a világos prioritások megfogalmazása, együtt élni a bizonytalansággal, a váratlan események kezelése, valamint aggodalmaink megosztásának képessége mind-mind olyan tényezők, melyek kihívást jelentenek. Fontos, hogy nagymértékben tudjunk támaszkodni a nemzeti képességekre, ugyanakkor az is igaz, hogy egy esetleges katasztrófa esetén a tagállamok a szolidaritás jegyében készek sokkal gyorsabban előhúzni tartalékaikat.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
ÁROP-225-2008-0001