Tisztelt Olvasó!

A modern, XXI. századi diplomácia egyik legfontosabb jellemzője az ún. „public diplomacy” térnyerése. A civil társadalom növekvő szerepe a külpolitika alakításában időszerű és aktuális kérdés. Egyfelől felhívja a figyelmet arra, hogy a Magyar Köztársaság EU-tagságával és a 2011. első félévre szóló uniós elnökségével a magyar külpolitika új szakaszhoz érkezett, másfelől arra is, hogy a külpolitika alakításának új szereplői vannak.

A külpolitika nem légüres térben mozog. Céljait, eszközeit a társadalom, a gazdaság és a polgárok igényei, valamint a gyorsan változó európai és globális környezet egyaránt alakítják. A Külügyminisztérium segíti a hazai külpolitikai közgondolkodást, a tárca és a magyar külpolitika törekvéseinek tudatos és a célcsoportok szempontjából differenciált megismertetését, és azoknak a kereteknek a kiépítését, amelyek a külpolitika alakításakor lehetővé teszik a különböző társadalmi rétegek, csoportok bevonását és érdekeik figyelembe vételét, érvényesítését.

A Külügyminisztérium kész az aktív együttműködésre a társadalom különböző csoportjaival, köztük a gazdaság, a civil szféra, az érdekképviseleti szervezetek, a tudományos és kulturális élet, a kutatóműhelyek képviselőivel és meghatározó személyiségeivel. A társadalmi szereplők nézeteinek megismerése, a társadalmi jelzések fogadása és kezelése elősegíti a minisztériumi döntéshozatalt.

A Külügyminisztériumban külön szervezeti egység foglalkozik a civil kapcsolatok ápolásával és fejlesztésével. Célunk, hogy bevonjuk a civil szervezeteket és rajtuk keresztül az állampolgárokat a külpolitikai közéleti gondolkodásba, így egyúttal figyelembe is vesszük véleményüket a külügyminisztérium stratégiai tervezési és elemző munkájában. Ehhez a kétirányú kommunikációhoz nyújt segítséget a Külügyminisztérium internetes honlapja, amely bemutatja az idelátogatóknak a tárca közkapcsolati tevékenységéhez kapcsolódó újdonságokat és híreket.

Üdvözlettel:

Gergály-Lukács Éva
a Közkapcsolati Iroda vezetője