A tiszteletbeli konzul kinevezése, felügyelete és feladatai
A tiszteletbeli konzul a nemzetközi kapcsolatok egyik szereplője. Az esetek döntő többségében a saját állampolgárságának megfelelő államban (ez a fogadó állam) és annak hivatalos egyetértésével tevékenykedik egy másik állam (a küldő, kinevező állam) érdekében, az utóbbi állampolgárai, jogi személyei és kereskedelmi, gazdasági érdekei támogatására. Fontos szerepet játszhat továbbá a kulturális, oktatási, tudományos vagy a sport- és idegenforgalmi kapcsolatok előmozdításában is.
Felkérésének alapja általában személyes tekintélye, befolyása, feddhetetlensége, gyakran vagyona, valamint bizonyos kötődése a küldő államhoz. Tevékenységéért anyagi juttatásban általában nem részesül.
A nemzetközi szabályozást a Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyetemes konzuli egyezmény adja, amelyet a magyar jogba az 1987. évi 13. törvényerejű rendelet ültetett át. A hazai szabályozást ezen kívül a 2/1995. számú KÜM rendelet és a 4/1995. számú KÜM utasítás biztosítja. A tiszteletbeli konzulok esetében a magyar jogszabályok követik az összes nemzetközi szabályt.
Kinevezés
A tb. konzuli tisztségre vagy a fogadó ország állampolgárát, vagy a fogadó államban élő, az adott konzuli kerületben állandó lakhellyel rendelkező, magyar állampolgárt lehet jelölni. A jelölés feltételei:
- közmegbecsülés, társadalmi elismertség a fogadó államban;
- a díjazás nélküli működést lehetővé tévő anyagi helyzet;
- megfelelő képzettség;
- magyar nyelvtudás (lehetőség a magyar állampolgárokkal a saját anyanyelvükön való érintkezésre, pl. magyarul tudó munkatárs segítségével);
- büntetlen előélet;
- az tény, hogy harmadik állam részére nem végez tb. konzuli tevékenységet (ilyen személy csak rendkívüli esetben jelölhető).
Kinevezésre a fogadó államban működő magyar diplomáciai vagy konzuli képviselet vezetője, miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője, országos érdekképviseleti szerv vezetője tehet javaslatot a külügyminiszternek, aki a kinevezési jogkört gyakorolja.
A kinevezési eljárás kapcsán a fogadó államban működő diplomáciai vagy konzuli képviselet feladatai:
- Előzetes tájékozódás (a jogszabályi feltételek teljesítése esetén a jelölt vállalja-e a tisztséget).
- Személyi javaslattétel (tartalmaznia kell a személyi adatokat; állampolgárságát; szülei és házastársa személyi adatait és állampolgárságát; iskolai végzettségét; nyelvtudását; foglalkozását; munkahelyét; vagyoni helyzetét; magyar vonatkozású kapcsolatait, érdekeltségét; a fogadó állambeli tartózkodásának kezdetét; lakó- és/vagy tartózkodási helyének címét; magyarországi ingatlanának, lakó-, tartózkodási helyének címét; magyarországi utolsó lakóhelyét; Magyarországról történő távozásának okát és időpontját; esetleges korábbi tb. konzuli megbízatásait és a küldő ország megnevezését).
A jelölést meg kell indokolni: személyes ismeretség/ajánlás/ajánlkozás alapján esett rá a választás; a jelölt kapcsolata a fogadó országban/konzuli kerületben élő magyar közösséggel. Csatolni kell a büntetlen előéletet igazoló okiratot.
- A diplomáciai képviselet a fogadó állam előzetes hozzájárulását kéri (a jegyzéknek tartalmaznia kell a jelölt személyes adatait; konzuli feladatait; a konzuli képviselet megnevezését).
- Az irányítási jogkört gyakorló külképviselet vezetője felkéri a jelöltet a tiszteletbeli konzuli tisztségre (a felkérésnek tartalmaznia kell a konzuli képviselet megnevezését; az irányítási jogkört gyakorló képviseletet; a tiszteletbeli konzuli tisztviselő rangját; a működési feltételeket; a feladatokat).
Ha a tiszteletbeli konzuljelölt írásban megerősíti a kinevezés elfogadása iránti szándékát, a Külügyminisztérium kiállítja a kinevezési okiratát, amely
- tanúsítja a tb. konzuli tisztviselő e minőségét;
- tartalmazza a tb. konzul nevét, rangját, az általa vezetett képviselet konzuli kerületét, székhelyét és a feladatok körét;
- a kinevezés határozatlan idejű.
A kinevezési okiratot a KÜM diplomáciai vagy egyéb megfelelő úton továbbítja a fogadó állam kormányához.
A fogadó állam az elfogadást tanúsító felhatalmazást állít ki (működési engedély=exequatur). A kinevezési okiratot és az exequaturt a képviselet vezetője vagy megbízottja adja át, és a tiszteletbeli konzul ezek kézhezvétele után kezdheti meg működését (kivételes esetben és a fogadó állam kifejezett hozzájárulása mellett ez előtt is).
A tb. konzul, kinevezését követően, ünnepélyes nyilatkozatot tesz a külügyminiszter vagy megbízottja jelenlétében, amelyben leszögezi, hogy:
- feladatait és kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti;
- tiszteletben tartja a titokvédelmi szabályokat;
- a nyilatkozatot sajátkezű aláírással látja el.
A diplomáciai vagy konzuli képviselet ezek után közli a fogadó állam külügyminisztériumával a tb. konzul működése megkezdésének időpontját, illetve megküldi számukra tb. konzul aláírását, kézjegyét és bélyegzőlenyomatának mintáját.
A tiszteletbeli konzul működésének irányítását a külügyminiszter az általa ezzel megbízott diplomáciai vagy konzuli képviselet vezetője útján látja el. A tb. konzul hatásköre konzuli kerületében nem kizárólagos, mert ott párhuzamosan hivatalos diplomáciai/konzuli képviselet is tevékenykedhet. A KÜM Konzuli Főosztálya intézi és hangolja össze a tb. konzuli tisztviselőkkel és az általuk vezetett külképviseletekkel kapcsolatos feladatokat.
A tiszteletbeli konzul által vezetett konzuli képviselet rangja
A tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviselet rangját, a fogadó állam hozzájárulásával, a külügyminiszter állapítja meg. Ehhez figyelembe kell venni a Magyar Köztársaság és a fogadó állam között fennálló kereskedelmi, gazdasági, kulturális, tudományos és idegenforgalmi kapcsolatok szintjét, e kapcsolatoknak az adott konzuli kerülethez való kötődését, az ott élő magyar állampolgárok számát és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő személyét. A rang lehet: főkonzul, konzul, alkonzul vagy konzuli ügyintéző.
A működés szüneteltetése
A tiszteletbeli konzul a működését az alábbi okok miatt és időtartamra szüneteltetheti:
- 3 hónapnál rövidebb ideig (betegség vagy más elháríthatatlan ok miatt);
- 3 hónapnál hosszabb időre csak az irányítást gyakorló képviselet vezetőjének előzetes írásbeli engedélyével;
- 6 hónapnál rövidebb időre a KÜM is elrendelheti, ha az irányító képviseletvezető javaslata alapján a működési feltételek kivizsgálásának szükségessége merül fel. Ezután a KÜM dönt a működés folytatásáról vagy a kinevezés visszavonásáról.
A működés szünetelésének tényét, várható időtartamát az irányító diplomáciai képviselet közli a fogadó ország külügyminisztériumával. Ilyen esetben a feladatokat - ideiglenesen - a már korábban bejelentett tb. konzuli alkalmazottak vagy az irányítási jogkört gyakorló képviselet vezetője által a képviseletről ideiglenesen átirányított konzul láthatja el.
A kinevezés megszűnése
A tiszteletbeli konzuli kinevezés megszűnik a tisztviselő halálával, lemondásával vagy kinevezése visszavonásával.
A kinevezés visszavonása a külügyminiszter jogköre. A kinevezés visszavonására az irányító képviselet tesz javaslatot, és arról a Külügyminisztériumnak a tb. konzult és a fogadó államot legalább 30 nappal előbb értesítenie kell. A visszavonás indokai lehetnek, ha:
- a tb. konzul működéséhez további érdek nem fűződik;
- a fogadó állam az exequaturt visszavonja;
- a tb. konzul ismételten figyelmen kívül hagyja az irányító képviselet vezetőjének utasításait;
- előzetes engedély nélkül 3 hónapnál hosszabb időre szünetelteti működését;
- ismételten vagy súlyosan sérti a magyar vagy a fogadó állam jogszabályait, illetve, ha büntető eljárás indul ellene;
- tisztségével összeegyeztethetetlen a magatartása;
- betegség vagy más okok tartósan akadályozzák a munkájában.
A tiszteletbeli konzul feladatköre
- A nemzetközi jog által megengedett keretek között védelmezi a Magyar Köztársaság állampolgárai, jogi személyei és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei érdekeit a fogadó államban;
- Előmozdítja a kétoldalú kereskedelmi, gazdasági, idegenforgalmi, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztését;
- Tájékozódik a fogadó állam fenti viszonyairól, és erről jelentést tesz a külügyminiszternek, valamint felvilágosítást ad az érdekelt személyeknek;
- Ellátja a magyar állampolgárok érdekvédelmét hagyatéki ügyekben;
- Ellátja a kiskorú és cselekvőképtelen magyar állampolgárok érdekvédelmét, különösen, ha gyámság, gondnokság elrendelése szükséges;
- Biztosítja a magyar állampolgárok képviseletét a fogadó állam hatósága, bírósága előtt a helyi eljárási szabályokra figyelemmel, valamint biztosítja állampolgári jogaikat és érdekvédelmüket távollétük vagy akadályoztatásuk esetén;
- Segítséget és támogatást nyújt a magyar állampolgárok, jogi személyek, szervezetek részére;
- Segítséget és támogatást nyújt a magyar felségjelű hajóknak és a Magyarországon lajstromozott légi járműveknek és személyzetüknek;
- Konzuli kerületében a megfelelő személyazonosítás után útlevél, beutazási vagy tartózkodási engedély iránti kérelmet vehet át, és ezt 3 napon belül továbbítja az irányító képviseletnek. Ilyen dokumentumokat azonban maga nem állíthat ki, vízumot nem adhat ki, útlevélbe bejegyzéseket nem tehet.
Politikai jelentéstételi kötelezettsége nincs, de konzuli tevékenységéről, a magyar vonatkozású eseményekről, pénzügyi elszámolásáról évente jelent az irányító missziónak, amely azt felterjeszti a Külügyminisztériumnak.
Köteles haladéktalanul tájékoztatni a külügyminisztert, ha őt harmadik állam szintén tb. konzuli tevékenységre kéri fel.
A működés tárgyi feltételei
A tiszteletbeli konzul saját költségén biztosítja a képviselet helyiségeit, berendezését, felszerelését. Az irányító képviselet biztosítja a hivatalos bélyegzőt, a Magyar Köztársaság pedig az állami zászlót, a címert, valamint a képviselet nevét magyar és idegen nyelven tartalmazó címerpajzsot. A tb. konzul megkapja a működéséhez szükséges konzuli irányelveket, útmutatásokat és magyar jogszabályokat, valamint rendszeres tájékoztatást kap a magyar gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos és idegenforgalmi tevékenységről.
A működés pénzügyi feltételei
A tiszteletbeli konzul tevékenységéért díjazásra nem jogosult. Szükség esetén előzetesen a Külügyminisztériummal szerződést köthet a működése anyagi-pénzügyi feltételeiről. Hivatali tevékenysége során jogszabályban megállapított díjakat és illetékeket szed be, amelyek szükséges hányadát az igazoltan és indokoltan keletkezett költségei fedezésére fordíthatja. Kiadásairól és bevételeiről nyilvántartást vezet, amelyet az irányítási jogkört gyakorló jogosult ellenőrizni.
Pótlólagos költségtérítési igényt nyújthat be, ha:
- rendkívüli társadalmi változás, háború, természeti katasztrófa miatt a magyar bajbajutottak, áldozatok száma jelentősen megnövekszik;
- a szerződésben nevesített hivatali költségeinek összege meghaladja konzuli díjbevételei összegét.
A tb. konzul által megelőlegezett, elszámolható költségei lehetnek a hivatalos tevékenységéhez kapcsolódó távközlési, utazási, postai költségek, a konzuli kölcsön, valamint magyar állampolgár vagy holttestének hazaszállítása. Nem számolhat el protokolláris, valamint az általa alkalmazottak bérére fordított költséget. Ha díjbevételeiből többlete keletkezik, köteles azt elszámolás után az irányító külképviseletnek átutalni.
Mentességek és a tb. konzuli képviselet védelme
Mivel a tiszteletbeli konzul többnyire a fogadó ország állampolgára, illetve honosa, állandó lakosa, mentességei és kiváltságai szerényebbek a hivatásos konzulokénál és különösen a diplomata jogállású kiküldötteknél, s csak a szorosan ebben a minőségében végzett tevékenységéhez kötődnek.
A tiszteletbeli konzuli tisztviselőt korlátozott mértékben, csupán a küldő állam megbízásából teljesített feladatai tekintetében illeti meg a polgári és az államigazgatási joghatóság, valamint a vallomástétel alóli mentesség. A vallomást megtagadhatja a hivatali tevékenységével kapcsolatos tényekről. Büntetőeljárásban részt kell vennie. Ha a küldő vagy harmadik állam polgára, tb. konzuli minőségében mentes a külföldiek nyilvántartásba vétele és a tartózkodási engedélyre vonatkozó kötelezettség alól.
A tb. konzuli hivataláért kapott költségtérítése és ezzel kapcsolatos esetleges járandóságai adómentesek.
Konzuli feladatai tekintetében mentes a személyes szolgálat, a közmunka, katonai terhek és igénybevétel, a beszolgáltatás és a beszállásolás alól. A tiszteletbeli konzuli alkalmazottat is megilleti a joghatóság alóli funkcionális mentesség, de a tanúskodást nem tagadhatja meg. A kisegítő személyzet kapcsán a képviselet vezetőjét értesíteni kell az ellenük induló esetleges büntetőeljárásról. A magánszemélyzet és családtagok semmilyen mentességben nem részesülnek.
A fogadó állam köteles a hivatalos helyiségeket behatolás és kártétel ellen megvédeni. A tb. konzul irattára elkülönítve is, minden esetben sérthetetlen.
A tb. konzuli hivatal helyisége - ha tulajdonosa, bérlője a küldő állam - mentesek az országos, regionális, községi adók és illetékek alól.
Magyarországon a 2008. január elsején hatályba lépett új ÁFA-törvény már nem teszi lehetővé az ÁFA széleskörű visszatérítését, továbbra is fennáll azonban a tiszteletbeli konzuli hivatalok működéséhez szükséges, a küldő állam által Magyarországra küldött eszközök, okmányok, valamint az irodabútorok vámmentessége.
A tiszteletbeli konzulok tanúsítvány kiállítási jogosultságai
A külügyminiszter az 1/2002 (I.23.) KÜM-IM együttes rendelet alapján felhatalmazást adhat a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek az alábbi konzuli tanúsítványok kiállítására:
- a magyar állampolgár és jogi személy jognyilatkozatairól vagy jogügyleteiről külföldön készült, továbbá a Magyarországon felhasználásra kerülő magánokiraton lévő névaláírás vagy kézjegy valódiságáról, amennyiben azt a tiszteletbeli konzul előtt személyesen megjelent fél vagy a jogi személy felhatalmazott képviselője a tiszteletbeli konzuli tisztviselő jelenlétében írja alá, vagy az okiraton szereplő aláírását a sajátjának ismeri el;
- arról, hogy a másolat az előtte felmutatott okirattal megegyező;
- arról, hogy a magyar állampolgár életben van.