Külügyminisztérium

Sajtóanyag

A Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuljainak IV. konferenciája

A Külügyminisztérium 2008. május 25-27. között rendezi meg immár hagyományosnak számító tiszteletbeli konzuli konferenciáját, amelynek idén a margitszigeti a Danubius Health Spa Resort (volt Thermal) hotel ad helyszínt. A három előző konferencia 1996-ban, 1999-ben és 2003-ban volt. A konferenciák célja, hogy a résztvevő konzulok a miniszterelnöktől, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében kiemelt szerepet betöltő minisztériumok vezetőitől és különböző szakmai szervezetek vezető beosztású tisztségviselőitől, első kézből kapjanak tájékoztatást Magyarország aktuális bel- és külpolitikai törekvéseiről, a gazdasági, pénzügyi, kulturális, környezetvédelmi, idegenforgalmi és konzuli területek időszerű kérdéseiről, és fejlesztési terveiről. Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyek ilyen jellegű rendezvényt szerveznek tiszteletbeli konzuljaiknak. Az útiköltséget és a szállásköltséget a tiszteletbeli konzulok, a rendezvény egyéb költségeit a Külügyminisztérium fedezi. Szakmai együttműködő partnerünk a Magyar Turizmus Zrt, amely egy egész napos, balatoni kirándulást szervez a résztvevők számára a hazai idegenforgalom fejlesztése témájában, Siófok-Tihany-Balatonfüred útvonallal. A konzulokat és a velük együtt érkező családtagokat az első plenáris ülésnapon, vacsorán látja vendégül az Elek Tiszteletbeli Konzuli Alapítvány a Budai Várban.

Összhangban a korábbi konferenciák protokoll hagyományával, idén a konferencia nyitó eseményeként fogadást ad a külügyminiszter, s záró rendezvényként a vezető közjogi méltóság, a köztársasági elnök is.

A Magyar Köztársaság tiszteletbeli konzuli testülete

Jelenleg 207 tiszteletbeli konzuli tisztviselőnk biztosítja konzuli jelenlétünket a világ 92 országában, amelyek közül 40 országban nincs hivatásos külképviseletünk. Közülük 35-en vannak tiszteletbeli főkonzuli rangban, van egy tiszteletbeli alkonzulunk, a többiek rangja pedig tiszteletbeli konzul. Jelenleg több újabb kinevezési eljárás van folyamatban.

Tiszteletbeli konzuljaink közel fele, 98 fő tevékenykedik Európában, ezt követi az amerikai kontinens 50 tiszteletbeli konzuli tisztviselővel, majd Ázsia 27, Afrika 25, végül Ausztrália és Óceánia 7 konzuli tisztviselővel.

A világ számos országában a helyi magyarság elismert személyiségei vállalták e rangos kinevezést, így tiszteletbeli konzuljaink számottevő része - jelenleg 84 a 207-ből - magyar állampolgár vagy magyar származású. Tiszteletbeli konzuljaink jelentős szerepet töltenek be a fogadó ország gazdasági, tudományos, kulturális és idegenforgalmi életében.

A tiszteletbeli konzuli irodák fenntartása - igazodva az általánosan követett nemzetközi gyakorlathoz - nem terheli a Külügyminisztérium költségvetését. A tiszteletbeli konzulok munkájukat díjazás nélkül, saját pénzügyi forrásaikra és saját, kiterjedt helyi kapcsolatrendszerükre támaszkodva végzik, önállóan, de minden esetben valamelyik hivatásos magyar külképviseletünk szakmai felügyelete alatt.

Ezzel párhuzamosan a Magyarországon működő tiszteletbeli konzuli tisztviselők száma is folyamatosan növekszik, jelenleg 42 ország képviseletében 51 tiszteletbeli konzul tevékenykedik hazánkban.

Történelmi előzmények

A tiszteletbeli konzuli intézmény, melynek gyökerei még az ókorba nyúlnak vissza, hosszú fejlődése során, évszázadokig csak a szokásjog alapján működött, mígnem a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én Bécsben elfogadott, s mára egyetemessé vált nemzetközi egyezmény kodifikálta. Az intézményt eredetileg a szükség hívta életre, és már a VIII. századtól megtaláljuk a nyomait, főleg Kína, India és a Közel-Kelet térségében. A konzulok fő feladata mindig az őket megbízó uralkodó és alattvalóinak érdekképviselete volt a fogadó birodalomban, főként a társadalmi és gazdasági kapcsolatok ápolása révén.

A hivatásos konzuli intézmény viszont csak a XVIII. sz. végén született meg. Franciaország volt az első állam, amely hivatásos konzulokat alkalmazott, és a többi állam rövidesen követte példáját.

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, amikor 1920-ban Magyarország jogilag ismét önálló és szuverén állam lett, beindult az önálló magyar királyi Külügyminisztérium működése. Az 1920-as években fontos és sürgető feladat volt a saját diplomáciai szolgálat kiépítése, az önálló magyar külképviseletek létrehozása. A magyar királyi követségek és hivatásos konzulátusok mellett sok esetben tiszteletbeli konzulátusok kezdték meg működésüket: ez utóbbiak száma 1937-re már elérte a 89-et. A diplomáciai és konzuli szolgálatunkban nagy törést okozott a II. világháború, majd az ’50-es években Magyarországon teljesen felszámolták a tiszteletbeli konzuli intézményt, amelynek újraindítására csak 1989/90-től nyílt meg a jogi és gyakorlati lehetőség.

Jogi alapok

A nemzetközi szabályozást a konzuli kapcsolatokról szóló 1963-as Bécsi Egyezmény adja, amelyet az 1987. évi 13. törvényerejű rendelet tett a magyar jog részévé, majd ezt követően egy 1988-as külügyminisztériumi rendelet alapozta meg az ’50-es években gyakorlatilag megszüntetett, s ezúttal már új elvek, politikai és gazdasági megfontolások mentén kiépített új tiszteletbeli konzuli hálózatunkat. Az említett jogszabályi környezet biztosította annak lehetőségét, hogy 1989/90-től újra tiszteletbeli konzulokat nevezhettünk ki és fogadhattunk. Napjainkban a tiszteletbeli konzulok kinevezését és fogadását, valamint tevékenységét és felügyeletét a Bécsi Egyezmény mellett a 2/1995. KÜM rendelet és a 4/1995. KÜM utasítás szabályozza.

A tiszteletbeli konzul kinevezése

A tiszteletbeli konzul vagy a fogadó ország állampolgára, vagy a fogadó államban élő, ott állandó lakóhellyel rendelkező magyar, illetve harmadik országbeli állampolgár, aki a fogadó államban, annak hivatalos beleegyezésével tevékenykedik egy másik, az ún. küldő állam és annak állampolgárai érdekében. A hagyományos konzuli érdekvédelmi feladatokon túl fontos szerepet játszik elsősorban a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében, de a kulturális, oktatási, tudományos, továbbá a sport- és idegenforgalmi kapcsolatok előmozdításában is.

Felkérésének alapja általában személyes tekintélye, befolyása, feddhetetlensége, gyakran vagyona, valamint bizonyos kötődése a küldő államhoz. A nemzetközi gyakorlat szerint, tevékenységéért anyagi juttatásban általában nem részesül.

A tiszteletbeli konzul kinevezése és fogadása szigorúan meghatározott és egységesen alkalmazott eljárási rendben történik. A konzul személyére általában a fogadó államban működő diplomáciai vagy konzuli képviselet tesz javaslatot, a kinevezési jogkört nálunk a külügyminiszter gyakorolja, de a kinevezéshez a fogadó államnak minden esetben, és előzetesen hozzá kell járulnia.

A tiszteletbeli konzul működésének irányítását a külügyminiszter az általa ezzel megbízott diplomáciai vagy konzuli képviselet vezetője útján látja el. A tiszteletbeli konzul hatásköre konzuli kerületében nem kizárólagos, mert ott párhuzamosan a küldő állam hivatásos diplomáciai/konzuli képviselete is tevékenykedhet.

A tiszteletbeli konzulok tevékenysége

Fontos, hogy a közvéleményben ne keveredjen a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli kategória, mert feladataik, jogosultságaik némiképp eltérnek. A vonatkozó 1963. évi Bécsi Egyezmény is külön kezeli a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli kategóriákat, azok jogállását részben eltérően határozza meg. A hivatásos konzulok a küldő ország állami tisztviselői, a tiszteletbeli konzulok pedig olyan köztiszteletben álló személyek - vagy a fogadó ország állampolgárai vagy állandó lakosai - akik egyéb, a megélhetésüket biztosító tevékenységük mellett, tulajdonképpen szívességből, saját költségükön látják el a megbízást adó külföldi állam, esetünkben Magyarország állampolgárainak érdekvédelmét és az egyéb széleskörű - a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, sport vagy akár idegenforgalmi területen - kapcsolatépítő feladataikat.

A tiszteletbeli konzul saját költségén biztosítja a képviselet helyiségeit, berendezését, felszerelését. Az irányító külképviselet biztosítja a hivatalos bélyegzőt, a Magyar Köztársaság pedig az állami zászlót, a címert, valamint a képviselet nevét magyar és idegen nyelven tartalmazó címerpajzsot. A tiszteletbeli konzul megkapja a működéséhez szükséges konzuli irányelveket, útmutatásokat és magyar jogszabályokat, valamint rendszeres tájékoztatást kap a magyar gazdasági, kereskedelmi, kulturális, tudományos és idegenforgalmi tevékenységről.

A tiszteletbeli konzuli hálózat jelentősége és jövője

A XXI. században a tiszteletbeli konzuli intézmény újra reneszánszát éli, ami köszönhető egyrészt a kommunikáció folyamatos és minden területen érvényesülő fejlesztésének, másrészt a külügyi szolgálatokba fektetett pénzügyi eszközök gyakran tapasztalt csökkentésének. A tiszteletbeli konzulok sok esetben képesek tehermentesíteni, sőt, helyettesíteni is a hivatásos konzulokat. Munkájukra és kapcsolataikra nagyon nagy igény mutatkozik napjainkban, ezt tükrözi a magyar tiszteletbeli konzuli szolgálat folyamatos bővülése is. Ezzel a sajátos, nemzetközileg és belső jogilag is szabályozott civil diplomáciával Magyarország szerteágazó kapcsolatrendszere széles körben, erőteljesen és folyamatosan növekszik.

Az emlékplakett

A „Pro auxilio civium Hungarorum” emlékplakettet a külügyminiszter 2003. májusában, a 9/2003. sz. KÜM rendelettel alapította meg. Emlékplakettet kaphatnak munkájuk elismeréseként azok a magyar tiszteletbeli konzulok, akik tevékenységüket legalább tíz éve folyamatosan és eredményesen végzik, vagy akik a magyar állampolgárok érdekében kimagasló tettet hajtottak végre. Az emlékplakett odaítéléséről a külügyminiszter dönt a tiszteletbeli konzul fölött felügyeletet gyakorló külképviselet javaslata, véleménye alapján. Az emlékplakettek átadására első ízben a III. Tiszteletbeli Konzuli Konferencián került sor, 2003. május 26-án, amikor 51 tisztviselő kapott ilyen elismerést. Az azt követő években a díjazottak a külképviseletek útján kapták meg elismerésüket. Idén ismét lehetőség nyílik arra, hogy a külügyminiszter ünnepélyes keretek között, személyesen adja át a díjat az arra jogosult 18 konzul közül annak a 11-nek, akik a mostani konferencián részt tudnak venni.

A www.kulugyminiszterium.hu honlapon, a konferencia logójára kattintva további háttéranyagok, jogszabályok találhatók.

A tiszteletbeli konzulokhoz elérhetőségek kaphatók, illetve a konferencia idején elkészítendő interjúhoz időpont és helyszín egyeztethető a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályán Vizkeleti Dóra kommunikációs referensnél Tel: 458-1634, e-mail: dvizkeleti@kum.hu

Budapest, 2008. 05. 22.