A magyar tiszteletbeli konzulok IV. konferenciája - az első nap eseményeinek összefoglalója

Az értekezletet Horváthné, dr. Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára nyitotta meg utalva arra, hogy Magyarország a világ azon néhány állama közé tartozik, amely rendszeresen konzultációs fórumot biztosít tiszteletbeli konzuljainak. A testület eddig is fontos szerepet töltött be a magyar érdekek védelmében és a kapcsolatok ápolásában. A schengeni vízumrendszerhez történő magyar csatlakozás annyiban is növelte jelentőségüket, hogy sok országban – hivatásos magyar diplomáciai képviselet híján - csak tiszteletbeli konzuljaink segíthetnek a helybeliek uniós beutazásában. Az államtitkár kiemelte, hogy a Külügyminisztérium változatlan aktivitást kér tiszteletbeli konzuloktól, és a maga részéről mindent megtesz azért, hogy az együttműködés zavartalan legyen - ezt jelzi például az a tény is, hogy konferencián valamennyi kulcsminiszter – és maga a kormányfő is – előadásban foglalja össze szakterületének legfontosabb céljait.

Dr. Berta Krisztina, a Konzuli Szolgálat vezetője azzal kezdte beszámolóját, hogy hazánk összesen 306 konzuli képviseletet mondhat magáénak 174 államban, de ezek többsége – 207 – tiszteletbeli konzuli képviselet. Az ezek előtt álló feladatok között a hagyományos érdekvédelem mellett figyelemreméltónak mondta a veszélyhelyzetek, válságok és természeti katasztrófák kezelését. Kitért arra, hogy jól sikerült a schengeni csatlakozás; uniós partnereink is elégedettek a magyar határőrizet színvonalával. Az Unió – mondta a főosztályvezető - bevándorlási és menekültügyi paktumot akar kidolgozni; ez nem csupán a külső határok védelmére és az illegális migráció visszaszorítására kíván összpontosítani, hanem a legális bevándorlás kereteit szeretné egységesen meghatározni. Ugyancsak új elem a konzuli munkában, hogy azok az EU-tagállamok, amelyeknek van képviseletük egy harmadik országban, befogadnak schengeni vízumkérelmeket, és ki is adnak vízumokat azoknak a nevében, amelyek nincsenek jelen. Ilyen feladatot lát el például, a kisinyovi magyar nagykövetség konzuli osztálya, ugyanakkor mi Németországgal, Franciaországgal, Finnországgal és Lengyelországgal készülünk szerződést kötni arról, hogy - többnyire Afrikában és Latin-Amerikában - ők vegyék át a Magyarországra utazni szándékozók kérelmeit.
 
Az egyes földrészek nevében felszólaló tiszteletbeli konzulok sorát a doyen, a finn Urpo Kivikari nyitotta meg. Ő megköszönte a házigazdáknak a konferencia megszervezését, és elégedetten nyugtázta, hogy a magyar kormány nagy gondot fordít a kapcsolatok ápolására a testület tagjaival. A japán Osamu Suzuki, aki saját gyárának magyarországi leányvállalatával – mint mondta - úttörő szerepet töltött be az ázsiai befektetők ide vonzásában, további beruházók meghívására vonatkozó terveit ismertette. A ghanai Francis Ekow Fynn-Thompson elsősorban az afrikai kontinens sajátos gondjaival foglalkozott: az uniós tagállamok – így hazánk - figyelmébe ajánlotta azt a spanyol támogatást, amely lehetővé teszi, hogy ghanai fiataloknak ne kelljen Európában szerencsét próbálni, hanem otthon találják meg a boldogulást. A Brazíliából érkezett Lorand Ferenczy azt sürgette, hogy a Külügyminisztérium fordítson nagyobb figyelmet a tiszteletbeli konzulok tájékoztatására, s propaganda-kiadványokkal illetve előzetes információkkal segítse kulturális programok, vendégszereplések sikerét. André Molnar a kanadai Vancouverből arról beszélt, hogy amikor – csaknem húsz évvel ezelőtt – elfogadta a tiszteletbeli konzuli megbízatást, maga sem tudta pontosan, hogy mire vállalkozik, de örömmel emlékezik, mert saját élete is gazdagabb lett az elvégzett munkával, a kapcsolatok építésével. Klara Szentirmay – Új Zélandból – a hatalmas távolságok okozta nehézségeket ismertette, és ezek megoldásához kért segítséget.

Urpo Kivikari	Osamu Suzuki	Francis Ekow Fynn-Thompson
Lorand Ferenczy	André Molnar	Klara Szentirmay

A konferencia előadói között Kiss Péter kancelláriaminiszter a megváltozott magyar nemzetpolitika céljait és tevékenységét ismertette. A határon túli magyarok támogatásában meghatározónak nevezte a fejlesztést – olyan gyakorlat alapján, amely kiszűri a pártpolitikát, és a döntéseket a magyar közösségek legitim szervezeteire bízza. A hivatalos szervek közötti kapcsolatnál is fontosabbnak tekintik azonban az emberek és a különféle szerveződések, gazdasági és egyéb társaságok közvetlen kontaktusait. Ez utóbbiakat segítette elő, hogy magyar szorgalmazásra az Európai Unió könnyítéseket vezetett be a nyugat-balkáni országok és Ukrajna számára. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az igazi nemzetpolitika a nemzet előtt álló kérdések megoldását jelenti, ami a mai körülmények között a felzárkózással és a fenntartható fejlődés követelményeinek teljesítésével azonos. A elmúlt évek belpolitikai nehézségei ellenére van esély arra, hogy a konvergencia-programot teljesítsük, és 2009-től – azt megőrizve – gazdasági növekedést is meggyorsítsuk.

Délután az értekezlet négy szekcióüléssel folytatta a munkát: gazdasági, idegenforgalmi, oktatási-kulturális-tudományos, valamint a konzuli tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket tekintettek át a résztvevők abból a megközelítésből, hogy a tiszteletbeli konzulok miként népszerűsíthetik a leghatásosabban Magyarországot.

(2008. május 26.)