Tisztelt Olvasók!
Magyarország földrajzi helyzete, gazdasági teljesítménye, tudományos és kulturális öröksége alapján, európai uniós és NATO-tagsága révén alakítója a nemzetközi folyamatoknak, benne közvetlen térségünk politikai, gazdasági fejlődésének, együttműködésének.
A rendszerváltozás időszakában megfogalmazott integrációs, szomszédkapcsolati és nemzetpolitikai prioritásaink újragondolását Magyarország, a közvetlen környezet, az egész világ helyzetében az utóbbi jó másfél évtizedben bekövetkezett jelentős módosulások tették szükségessé. Az itt található, a kormány által 2008. február 27-én elfogadott magyar külkapcsolati stratégia célja, hogy - ennek az igénynek megfelelve - keretbe foglalja nemzetközi kapcsolatainkat, irányt adjon erőfeszítéseinknek, egyben mutassa partnereinknek Magyarország felelős, kiszámítható, értékelvű magatartását, szolidáris partnerségét és együttműködési készségét.
Külpolitikai-külkapcsolati cselekvésünk egyszerre globális és lokális kell, hogy legyen. Vezérfonala a gazdasági és társadalmi értelemben fenntartható fejlődés megvalósítása, a demokratikus értékek, az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése; hatékony eszköze az európai integrációs, multilaterális és NATO-szövetségesi együttműködés.
Aktívan kivesszük részünket a globális kihívások megválaszolásából, a cselekvésünk szempontjából elsődleges Európai Unió hatékony működtetéséből, politikáinak, intézményrendszerének alakításából, a nemzetközi közösség békefenntartó, béketeremtő műveleteiből, a nemzetközi fejlesztési és segélyezési programokból.
A jószomszédi kapcsolatok változatlan alapelvére támaszkodva modernizációs partnerségre törekszünk közvetlen térségünk országaival. Támogatjuk a környező országokban élő magyar kisebbségi közösségek identitásőrzését, autonómiatörekvéseit, gazdasági-társadalmi érvényesülését. Szomszédság- és nemzetpolitikánkban kiaknázzuk a határrégiók összehangolt fejlesztésében, az önkormányzatok és a civilszervezetek kapcsolatainak elmélyítésében rejlő lehetőségeket.
A nemzetközi kapcsolatokban a gazdasági vállalkozások, a nem kormányzati szervezetek, a települési és területi önkormányzatok, de még a turistaként külföldre utazók is alakítói az országról alkotott képnek. E kapcsolatok szereplőit, illetve az őket képviselő szervezeteket bevontuk a stratégia kialakításába; be fogjuk vonni őket a stratégia végrehajtásába és továbbfejlesztésébe is.
Kialakítottuk a rendszeres párbeszéd kereteit a kormányzaton belül, a pártokkal, az önkormányzatokkal, a szociális partnerekkel, a kutatókkal, a társadalommal, hogy közös gondolkodással, konszenzussal és összehangolt cselekvéssel, együtt szolgálhassuk Magyarország, a magyarság érdekeit.
Mindezt megfogalmaztuk a most közreadott és számunkra iránymutató külkapcsolati stratégiában – ezt most jó szívvel ajánljuk szíves figyelmükbe, és bízunk egyetértő támogatásukban.
Dr. Göncz Kinga,
a Magyar Köztársaság külügyminisztere
(2008. március 5.)