| Göncz Kinga úgy foglalt állást az Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottsága előtt, hogy a nemrég elfogadott külkapcsolati stratégia azért szól egészen 2020-ig, mert Magyarország – megbízható partnerként – kormányzati ciklusokon átnyúlva meg akarja mutatni, hogy merre tart, mire törekszik a nemzetközi színtéren. A külügyi tárca széleskörű egyeztetés alapján alakította ki a stratégia végleges változatát, ennek érdekében két-két és fél ezer embert vont be a munkába, konzultációba: elemzőket, a gazdasági élet szereplőit, szociális partnereket, önkormányzati és civil szervezeteket, Budapesten dolgozó diplomatákat. A külügyminiszter azt a törekvést hangsúlyozta, hogy konszenzust érjünk el, a többi között azért is, mert így a lehető leghatékonyabban intézhetjük a klasszikus értelemben vett külügyeken messze túlmutató, az ország mozgásterét nagyban meghatározó külkapcsolatokat. A miniszter és a Külügyminisztérium kérte természetesen a pártok véleményét is, de a fiatal demokraták, sajnos, nem tartották szükségesnek írásban megosztani javaslataikat, inkább saját, másokkal nem egyeztetett, tehát pártstratégiát alkottak. A legnagyobb ellenzéki párt eljárása annál is sajnálatosabb, mert a két elképzelésben sok a hasonló elem, meggyőződésünk tehát, hogy a Külügyminisztérium által javasolt egyeztetési rendben létrejöhetett volna az olyannyira fontos konszenzusos stratégia. Így félő, hogy újratermelődik a megosztottság – tette hozzá Göncz Kinga – amit csak mélyítene egy parlamenti szavazás. A kormány által jóváhagyott stratégia rugalmas cselekvési keret, nincs „kőbe vésve”, miután a világban és közvetlen környezetünkben is folyamatosan módosulnak a feltételek; emellett nem kíván rövidtávra szóló „akciótervként” szolgálni. A magyar parlamenti pártok mindegyike számára vállalható elveket és értékeket rögzít. Megadja külpolitikánk, külkapcsolataink fő irányait - „versenyképes Magyarország az Európai Unióban”, „sikeres magyarság a régióban”, „felelős Magyarország a világban” -, továbbgondolva, az európai uniós léthez és a globalizáció kihívásaihoz igazítva a korábbi hármas prioritásrendszert, biztosítva a nemzeti érdek szolgálatát. Göncz Kinga jelezte, hogy a kormány, amely eddig is azon volt, hogy az összes érintettel közösen határozzák meg a követendő értékrendet, az ország számára kínálkozó hosszú távú lehetőségeket, a jövőben is kész bizottsági szinten egyeztetni a stratégia kérdésében, és együttműködésre törekszik a végrehajtásban. (2008. április 8.) |