EBESZ
Az 56 résztvevő államot magába foglaló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a szélesebb értelemben vett Európában – Vancouvertől Vlagyivosztokig – elsődleges politikai eszköze a konfliktussal fenyegető helyzetek korai előrejelzésének, azok megelőzésének, a válságok kezelésének és a konfliktusok megoldása utáni helyreállításnak, valamint a demokratikus fejlesztésnek. Az 1975-ben, Helsinkiben létrejött Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) az intézményesülés több fázisán áthaladva 1992-ben alakult át regionális nemzetközi szervezetté. Az EBESZ ma a legnagyobb regionális biztonsági szervezet, amely döntéseit a konszenzus elv alapján hozza. Ez feltételezi valamennyi résztvevő állam politikai kötelezettségvállalását a meghozott döntések jóhiszemű végrehajtására.
A szervezet célja a Helsinki Záróokmányban, a Párizsi, valamint az Isztambuli Chartában és számos más, magas szinten elfogadott dokumentumban lefektetett elvek, közös értékek és célok érvényre juttatása a szuverén államok által megfogalmazott politikai kötelezettségvállalások teljesítésén keresztül. A közvélemény előtt jól ismert az EBESZ békefenntartó tevékenysége, választási megfigyelési missziói, csakúgy, mint a szervezet nemzeti kisebbségi főbiztosának közvetítő szerepe a tagállamok nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos konfliktusainak feloldásában.
Az EBESZ lépést tartva a globalizálódó világ kihívásaival – az európai államok által vállalt közös értékek és normák érvényre juttatása mellett – egyre nagyobb figyelmet fordít a más nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre az olyan területeken, mint a nemzetközi terrorizmus, a vallási és ideológiai szélsőségesség, az intolerancia, idegen- és fajgyűlölet, az illegális fegyver- és kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem elleni harc.
Magyarország a kezdetektől aktívan részt vett a Helsinki Folyamat munkájában. Az ország számára az EBEÉ lehetőséget nyújtott az önálló szerepvállalásra, sajátos nemzeti érdekei érvényesítésére, különösen az emberi és kisebbségi jogok vonatkozásában. A magyar diplomácia erőfeszítéseinek, amelyek a nemzeti kisebbségi jogok és a vonatkozó kötelezettségvállalások körének szélesítésére irányultak, nem kis szerepe volt a kisebbségi normák általános elfogadtatásában és érvényesítésében. Hosszabb távú következményekkel jártak a magyar kezdeményezések a biztonság katonai-politikai dimenziójában, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések vonatkozásában is. Ennek egyik példája a Nyitott Égbolt Szerződés. A magyar kül- és biztonságpolitika alapvető törekvései – az euro-atlanti integráció kiteljesítése, a kelet- és délkelet-európai térség stabilitásának megteremtése és a határon túli kisebbség jogainak érvényesülése – szervesen kapcsolódnak a résztvevő államok érdekeihez, illetve az EBESZ stratégiai céljaihoz.
Részletes információk:
A Magyar Köztársaság állandó EBESZ képviselete - Bécs, Ausztria 
www.osce.org