Az Európai Unió emberi jogi irányelvei

A 2008 februárjában jóváhagyott emberi jogi koncepció célja a magyar emberi jogi diplomácia láthatóbbá tétele, valamint az ezen a területen rejlő lehetőségek jobb kiaknázása. A feladat különösen is időszerű tekintettel arra, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 2009. szeptemberi ülésszakán Magyarország már teljes jogú tagként vesz részt. Az EU svéd elnöksége pedig nagy hangsúlyt fektet az EU emberi jogi irányelveinek megismertetésére, terjesztésére.

Az Európai Unió Tanácsa 1998 óta hét emberi jogi témájú irányelvet fogadott el: a halálbüntetésről, a kínzásról és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésekről vagy bánásmódról, az emberi jogi párbeszédekről, a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, az emberi jogok védelmezőiről, a gyermekek jogairól, nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről.

Az irányelvek jelentősége, hogy ösztönzik az általuk szabályozott területen az emberi jogok hatékonyabb védelmét, az egyes érintett országok aktívabb fellépését. A halálbüntetésre vonatkozó irányelv legfőbb célja ezen büntetési nem teljes eltörlése, moratórium bevezetése a végrehajtásra, illetve azon országok részére, amelyek ezt nem teszik meg, minimális követelmények felállítása a halálbüntetés alkalmazása terén. A kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos irányelv meghatározza azokat a módszereket, amelyekkel a KKBP keretein belül hatékonyan lehet küzdeni a fenti magatartásformák ellen. Az emberi jogi párbeszédek kapcsán Kína érdemel kiemelést, amellyel az unió egy rendkívül strukturált, vezető emberi jogi tisztviselők szintjén zajló párbeszédet folytat. A gyermekek a fegyveres konfliktusokban témájú irányelv legfőbb célja a gyermekek jogai meglévő nemzetközi biztosítékainak megerősítése, és hatékonyabb alkalmazása. A gyermekek jogairól szóló legújabb irányelv célja a hatékonyabb együttműködés harmadik felekkel és nemzetközi szervezetekkel, a nemzetközi normák betartatása és az Egyezmény a Gyermek Jogairól, továbbá ennek Kiegészítő Jegyzőkönyvei minél szélesebb körű ratifikációja. Az emberi jogvédőkről szóló irányelv az emberi jogoknak a világ valamennyi táján élő azon védelmezői érdekében jött létre, akiknek küzdeniük kell szólásszabadságuk gyakorlásáért. A szólásszabadság ugyanis előfeltétele számos más emberi jog gyakorlásának, hatékonyan segítve a demokratikus rendszerek kialakulását és fenntartását. A nők elleni erőszakkal, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemmel foglalkozó irányelv célja, hogy a nők jogainak kérdését prioritásként kezelje és elősegítse a nőkre és lányokra irányuló konkrét projektek nagyobb számban történő végrehajtását.

Az irányelvek elérhetőek a következő honlapon:
http://www.consilium.europa.eu/showPage.aspx?id=822&lang=EN

Az Európai Unió irányelvei az emberi jogokról – részletes ismertetés

A Tanács 1998 óta fogad el európai uniós irányelveket az emberi jogokról, amelyek a tagállamok számára különösen fontos kérdésekkel foglalkoznak.

1. halálbüntetés (1998 – felülvizsgálva 2008)
2. kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód (2001 – felülvizsgálva 2008)
3. emberi jogi párbeszédek (2001 – felülvizsgálva 2009)
4. a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolata (2003 – felülvizsgálva 2008)
5. az emberi jogok védelmezői (2004 – felülvizsgálva 2008)
6. gyermekek jogai (2007)
7. nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem (2008)

1. Halálbüntetés

Az EU minden körülmények között ellenzi a halálbüntetést és ezt az álláspontját a harmadik országokkal fennálló kapcsolataiban is szisztematikusan fenntartja. Az EU célja a halálbüntetés egyetemes eltörlésének elősegítése, továbbá felhívás a halálbüntetés fokozatos korlátozására és a minimum-előírások betartására ott, ahol azt továbbra is alkalmazzák. Az irányelv az EU rendelkezésére álló diplomáciai eszköztárat mutatja be, továbbá minimum előírásokat vázol fel azon országok számára, amelyek továbbra is fenntartják a halálbüntetést.

Az EU rendelkezésére álló eszközök: diplomáciai lépések, mint démarche-ok átadása, amelyben a halálbüntetésre vonatkozó moratóriumot sürgetik, egyedi esetek figyelemmel kísérése, ezekkel kapcsolatban egyeztetés az adott kormánnyal, az adott ország illetékes szereplőivel párbeszéd kialakítása, országonként emberi jogi jelentések kiadására, illetve egyéb kezdeményezések, amelyek célja a halálbüntetés eltörlésének előmozdítása. Az EU ezen felül hatékonyan ki kívánja használni a multilaterális fórumok nyújtotta lehetőségeket. A COHOM számos démarche-ot és nyilatkozatot készít elő, amelyek címzettjei a halálbüntetést de jure, illetve de facto fenntartó harmadik országok. A minimum előírások olyan általános kritériumok, amelyek betartása elengedhetetlen abban az esetben, ha egy állam ragaszkodik a halálbüntetés fenntartásához. Ilyen előírás például: a halálbüntetést csak a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése esetén lehet kiszabni; csak olyan bűncselekmények esetén, amelyet elkövetésükkor is halállal büntettek; nem lehet halálbüntetést kiszabni az elkövetés időpontjában 18 éven aluliakkal, illetve állapotos nőkkel szemben; halálbüntetést nem lehet végrehajtani az állam nemzetközi kötelezettségeinek megsértésével, stb.

2. Kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés

Az EU célja olyan operatív eszközök alkalmazása, amelyeket harmadik országokkal való bármilyen színtű kapcsolataiban és többoldalú emberi jogi fórumokon egyaránt felhasználhat kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos erőfeszítései támogatására és erősítésére. Az irányelv meghatározza azokat a módszereket, amelyekkel a KKBP keretein belül hatékonyan lehet küzdeni a kínzás és a rossz bánásmód megelőzéséért. Harmadik országokban az EU képviselői rendszeresen ellenőrzik az EU-s intézkedések eredményességét, jelentést készítenek, valamint a COHOM-mal és a megfelelő földrajzi munkacsoportokkal értékelik a helyzetet és eldöntik van-e szükség az EU fellépésére, megállapodnak további lépésekben vagy ajánlásokat dolgoznak ki magasabb szintű fórumok számára.

Az EU kínzás és a rossz bánásmód elleni küzdelmének alappillére, hogy a kérdést számos nemzetközi fórumon felveti (ENSZ, ET, EBESZ); támogatja továbbá az Emberi Jogi Tanács tevékenységét, különös tekintettel a kínzással foglalkozó jelentéstevő munkáját. Ezen felül az EU kiemelt figyelmet fordít az érintett nemzetközi és regionális intézmények tevékenységének támogatására is, így az ENSZ által a kínzás áldozatai számára létrehozott önkéntes pénzügyi alap és az egyezmény fakultatív jegyzőkönyve alapján létrehozott önkéntes pénzügyi alap finanszírozásához is hozzájárul. Az EU elkötelezett továbbá az NGO-k munkájának elősegítésében is.

3. emberi jogi párbeszéd

Az Európai Unió emberi jogi kérdésekről több országgal folytat párbeszédet. A párbeszédek az Unió külpolitikájának önálló eszközét jelentik, azonban a párbeszédek egymástól nagyon különböző szinten és kereteken belül zajlanak.

A párbeszéd formái:

1. Regionális vagy többoldalú szerződéseken, megállapodásokon vagy egyezményeken alapuló, inkább általános jellegű párbeszédek vagy viták, amelyek szisztematikusan foglalkoznak az emberi jogok kérdésével. A párbeszédben partnerek: tagjelölt országok, az ACP-országok, latin-amerikai országok, a Földközi-tenger térségének országai, dél-kelet ázsiai országok, a Nyugat-Balkán országai, a társulási és együttműködési megállapodások által érintett országok.
2. Az Unió jelenleg több harmadik országgal / vagy regionális szervezettel folytat kizárólag az emberi jogokra irányuló, rendszeres és intézményesített párbeszédet (például Kínával, konzultációk Oroszországgal, az öt közép-ázsiai országgal, és az Afrikai Unióval). Ezen kívül a harmadik országokkal való különféle együttműködési vagy társulási megállapodások keretében léteznek kimondottan az emberi jogokkal foglalkozó albizottságok vagy munkacsoportok.
3. Az ad hoc párbeszédek a KKBP felelősségi körébe tartozó kérdésekre irányulnak.
4. Bizonyos harmadik országokkal fenntartott, kiemelt kapcsolatok keretében folytatott, a nézetek nagyfokú hasonlóságán alapuló párbeszédek (Egyesült Államok, Kanada és a társult országok).

Az Európai Unió az emberi jogokkal és a demokrácia fejlesztéssel kapcsolatos célkitűzéseit külpolitikája valamennyi területére integrálni kívánja. Ezt szem előtt tartva az EU arra törekszik, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdését a harmadik országokkal való valamennyi találkozóján napirendre tűzze. Az emberi jogi párbeszédek célkitűzései országonként változnak, és eseti alapon kerülnek meghatározásra.

4. EU irányelv a gyermekek jogairól a fegyveres konfliktusokban

Az EU vállalja, hogy hatékony és átfogó módon foglalkozik a fegyveres konfliktusok gyermekekre gyakorolt rövid, közép- és hosszú távú hatásaival. Az EU célja, hogy befolyást gyakoroljon harmadik országokra és nem állami szereplőkre a nemzetközi emberi jogi normák és előírások alkalmazása érdekében. Az EU támogatja az e téren tevékenykedő nemzetközi szervezetek és szereplők munkáját és együtt dolgozik velük annak érdekében, hogy a gyermekek jogainak meglévő nemzetközi biztosítékait megerősítsék, és hatékonyan alkalmazzák.

Az EU-fellépések eszközei harmadik országokkal való kapcsolatokban: a politikai párbeszéd, amelyek során a gyermekek védelmét hangsúlyozzák; démarche-ok átadása, amelyek célja elsősorban a figyelemfelhívás, illetve egyedi esetek kivizsgálására ösztönzés; többoldalú együttműködés részévé teszi az EU gyermekek jogainak védelmére vonatkozó kitételt; segítséget és támogatást nyújt az érintettek képzésében.

5. Irányelv az emberi jogok védelmezőiről

Az emberi jogok védelmezőinek támogatása régóta szilárd eleme az Európai Unió emberi jogokkal kapcsolatos külpolitikájának. Az irányelv célja a közbelépés az emberi jogok védelmezőinek érdekében, támogatásuk gyakorlati eszközökkel, továbbá a KKBP összefüggéseiben módszerek és eszközök meghatározása az emberi jogok védelmezőinek hatékony támogatásához és védelméhez harmadik országokban.

Az emberi jogok védelmezői azon egyének, csoportok és társadalmi szervezetek, amelyek egyetemesen elismert emberi jogokat és alapvető szabadságokat, valamint polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogokat mozdítanak elő, védelmeznek és megvalósításukra törekszenek.

Az EU jelentős szerepet tölt be az emberi jogok védelmezőinek támogatásában. Az EU kiemelt figyelmet fordít az emberi jogok védelmezői tiszteletben tartásának előmozdítására a harmadik országokkal való kapcsolatokban. Emellett a multilaterális fórumokon, támogatja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa különmegbízottjának munkáját. Ennek keretében ösztönzi az államokat, hogy fogadják el az ENSZ különleges eljárásai keretében tett országlátogatásokra vonatkozó kérelmeket, lehetőséget biztosítva ezáltal az ország emberi jogi helyzetének teljeskörű feltérképezésére.

Az EU komoly szerepet vállal a helyi stratégiák kidolgozásában, évente egy NGO-találkozó szervezésével és az NGO-kal való információcserével jelentősen megkönnyíti a civil szféra láthatóságának növelését. Kiemelt szerepet kap a fejlesztési politika, illetve ennek segítségével az NGO-k támogatása, nemzeti szervezetek létrehozása, segítségnyújtás egy nemzetközi szintű hálózat létrehozásához, találkozók megkönnyítése, segítségnyújtás pénzügyi forrásokhoz való hozzáféréshez, emberi jogi oktatási programokon való részvételre ösztönzés, veszélyben lévő jogvédők segítése.

6. Irányelv a gyermekek jogairól

Az EU kiemelt feladatai a gyermekek jogainak biztosítása terén a következők: a 2003-as EU irányelv végrehajtása, a politikai párbeszéd keretében felvetni a kérdést harmadik országok felé, szorgalmazni az Gyermek Jogairól szóló Egyezmény minél szélesebb körű ratifikációját, nemzetközi és regionális szereplők munkájának támogatása, az EU fejlesztési politikája keretében kiemelten kezelni a gyermekek jogait, és figyelembe venni érdekeiket.

A fenti célok megvalósítása érdekében az EU politikai párbeszédei során a nemzetközi standardok betartását ösztönzi, démarche-ok átadásával a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmét biztosító intézkedések meghozatalára ösztönzik a harmadik országokat. Az EU két- és többoldalú együttműködései során a nemzeti intézmények fejlesztését, a nemzetközi szereplőkkel való szorosabb együttműködést szorgalmazza.

Az irányelv végrehajtása során az EU ösztönzi a nemzetközi normák és standardok alkalmazását; szorosabb együttműködést a nemzetközi emberi jogi mechanizmusokkal és folyamatokkal. Kiemelt figyelmet érdemel az ellenőrző folyamatok fejlesztése; a forráselosztás hatékonyabbá tétele és az informális véleménycsere elősegítése harmadik felekkel.

7. Irányelv a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről

Az irányelv célja, hogy a nők jogainak kérdését prioritásként kezelje és elősegítse a nőkre és lányokra irányuló konkrét projektek nagyobb számban történő végrehajtását.

Az irányelv operatív célkitűzései: a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem, adatgyűjtés a nők elleni erőszakkal kapcsolatban és mutatók kidolgozása, hatékony és összehangolt stratégiák létrehozása, a nők elleni erőszakot elkövetők büntetlensége elleni küzdelem és az áldozatok igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének biztosítása.

Az EU a fenti célok elérése érdekében ösztönzi az egyedi esetek kivizsgálását, fellép az uniós párbeszédek, két- és többoldalú együttműködések keretén belül és a nemzetközi fórumokon a nők jogainak védelmében, továbbá szóvá teszi az egyes kirívó eseteket emberi jogi jelentésében.