A magyar kormány 2006-ban úgy döntött, hogy versenybe száll az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának tagságáért a 2009-12-es időszakra. Magyarország a Kelet-Európai Csoport tagjaként indult a választáson, ahol a csoport rendelkezésére álló két helyért Azerbajdzsánnal és Oroszországgal kellett versengenie. A tagfelvételről döntő szavazást 2009. május 12-én tartották meg New Yorkban. A Közgyűlési szavazás során Magyarország 131 szavazattal felvételt nyert a világszervezet legfontosabb, 47 tagú emberi jogi testületébe. Hazánkon túl a Kelet-Európai Csoportból Oroszország vált még a testület tagjává. A többi regionális csoportból a következő jelöltek nyerték el a lehetőséget a genfi testület munkájába való bekapcsolódásra: Afrikai Csoport: Szenegál, Mauritius, Nigéria, Kamerun, Dzsibuti; Ázsiai Csoport: Jordánia, Kirgizisztán, Banglades, Kína, Szaúd-Arábia; Latin-Amerikai és Karibi Csoport: Mexikó, Uruguay, Kuba; Nyugat-Európai és Egyéb Országok Csoportja: Norvégia, Belgium, USA.

A szervezetbe történő jelöltség komoly feladat elé állította a magyar diplomáciát, amely a lobbizás során megpróbálta világossá és egyértelművé tenni hazánk emberi jogi prioritásait, elképzeléseit, céljait a 2009-2012 közötti tagság idejére. A jól előkészített kampányban sikerült meggyőzni a tagállamokat arról, hogy Magyarország aktív nemzetközi szerepvállalásai - különös tekintettel a tervezett budapesti Népirtás és súlyos emberi jogsértések megelőzését szolgáló Nemzetközi Központra - nemcsak nemzeti és közép-európai érdekeket, hanem a világ távolabbi részeiben kialakuló krízisek megoldását is szolgálhatják. Nagy várakozással nézünk a Tanács tagjaival a 2009. június 19-én kezdődő együttműködés elébe.