| Tartalmasnak és mindenképpen folytatásra méltónak minősítette a Budapesten rendezett kétnapos emberi jogvédő konferenciát a házigazda Göncz Kinga, aki az ENSZ különmegbízottjának, Margaret Sekaggyának a társaságában tájékoztatta a sajtót. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a tárca nemrégiben elkészült külkapcsolati stratégiájában fontos helyet foglal el az emberi jogok megóvása. Ez is magyarázza, hogy a jogvédők helyzete lett a fő téma a fórumon, amelyet magyar részről egy sokrészes rendezvénysorozat első állomásának tekintenek. A tanácskozásra nemzetközi (ENSZ, Európai Unió, Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet), valamint nem-kormányzati szervezetek (Non-governmental Organisations, NGO-s) képviselőit hívták meg, utóbbiakat Közép-Ázsiából és a Nyugat-Balkánról. A miniszter megjegyezte, hogy az érintett kormányok több felkért vendéget nem engedtek el, ennek hátterét a magyar fél ki akarja vizsgálni. A Fórumon jelen voltak olyan kormányok képviselői is, amelyek élénken érdeklődnek az emberi jogi kérdések iránt. A konferencia eredményeit ismertetve Göncz Kinga mindenekelőtt azt emelte ki, hogy Magyarország megvalósíthatósági tanulmányt készít annak megállapítására, hogy mekkora támogatást élvezne egy olyan nemzetközi központ, amely a népirtás megakadályozását kapná feladatként - az első visszajelzések rendkívül kedvezőek. A konferencián magyar részről beszámoltak a Kínával folyó emberi jogi párbeszédről, a Vietnamnak tett hasonló felajánlásról, valamint a Demokrácia Központ működéséről. Elhangzott, hogy a Külügyminisztérium Demokrácia Munkacsoportja az idén 150 millió forintos keretből tud támogatást nyújtani külföldön. A tanácskozáson szóba került az is, hogy a jogvédőknek a kapcsolattartáshoz különleges vízumot kellene kapniuk, továbbá, hogy az Európai Unió nem eléggé aktív, ha saját tagállamaiban vetődik fel gond valamely kisebbséggel összefüggésben. Többen javasolták, hogy könnyítsék meg az érintett civil szervezetek számára az információhoz jutást, amiben nagy feladat hárul a nemzetközi intézményekre, annál is inkább, mivel több helyen ellenségként tekintenek az ilyen szervezetekre. Ugyancsak kezdeményezték, hogy hozzanak létre regionális alapot a nem-kormányzati szervezetek tevékenységének finanszírozásához. Egy kérdésre válaszolva Göncz Kinga úgy értékelte: fontos, hogy Fehéroroszországban elinduljon a demokratizálódás, de még nem látni, mikor ér el ehhez a ponthoz belorusz állam. Magyarország szívesen segítené a folyamatot, de a másik féltől függ, hogy lesz-e valami a támogatásból. A miniszter mindenesetre úgy véli, hogy a politikai foglyok elengedésével a fehérorosz rendszer a jelek szerint az unióval kialakult kapcsolatainak erősítését kívánt hozzájárulni. A külügyminiszter szerint ebből a szempontból is alapvető, hogy nemrég megnyílt a minszki magyar nagykövetség. A Visegrádi Négyek szintén jelentős összegekkel támogatják az arra érdemes erőket. Azon kívül a 2011-es magyar EU-elnökségnek egyik fő hangsúlya a keleti szomszédságpolitika erősítése lesz, ezért is jelen kell lenni a Belarusz Köztársaságban. (2008. augusztus 29.) 
|