Visegrádi Együttműködés

Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

Visegrádi Együttműködés

Az elmúlt több mint másfél évtized során a V4 egy jól működő konzultációs és együttműködési keretté, s egyben nemzetközileg ismert és elismert “védjeggyé” vált. A négy ország számos kérdésben fogadott el közös álláspontot, s képes volt érdekeit összehangolni. Európai és azon kívüli partnereink keresik a kapcsolatot a négy állammal és rendszeressé váltak a V4+ formátumú találkozók, eszmecserék. Más regionális együttműködési formák (Benelux, Balti 3) is partnerként tekintenek a Visegrádi Csoportra. A megújított Visegrádi Együttműködés jelenlegi három fő dimenziója a kül- és Európa-politikai együttműködés, az ágazati együttműködés és a civil kapcsolatok.

Az együttműködés elnevezése arra a történelmi 1335-ös találkozóra utal, amelynek során a visegrádi királyi palotában a magyar, a cseh és a lengyel uralkodó politikai és kereskedelmi célú, stratégiai döntéseket hozott a régió szerepének megerősítése céljából. A megújított Visegrádi Együttműködés 1991. február 15-én jött létre azzal a fő céllal, hogy segítse az a kelet-közép-európai térség három rendszerváltó országának – Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország – euro-atlanti integrációját. (A V4 formáció Csehszlovákia felbomlásával, a független Cseh Köztársaság és Szlovákia megalakulásával jött létre.) – Visegrádi Nyilatkozat A link olyan oldalra mutat, amely kívül esik a minisztérium honlapján, ezért új ablakban nyílik meg.

A Visegrádi Csoport létrehozásának legfőbb célja, a NATO-tagság, majd az EU-csatlakozás sikerrel megvalósult. Ez a helyzet minőségileg új és magasabb szintű elvárásokat támaszt a V4 együttműködéssel szemben és új dimenzióba helyezte az együttműködést. Bebizonyosodott, hogy a Visegrádi Együttműködésnek az EU keretein belül is van helye. A négy ország kormányfői 2004. május 12-én, a csehországi Kromeřížben elfogadott Új Visegrádi Nyilatkozatban fogalmaztak meg a közös célokat. E szerint a jövőben illúzióktól mentesen, a közös érdekekre koncentrálva, pragmatikusan igyekeznek kihasználni a közös fellépés lehetőségeit. A dokumentum egyúttal felvázolja az egyeztetési mechanizmusokat is (a politikai és ágazati, szakértői és felsőszintű egyeztető találkozók). Az együttműködést a rotációs alapon évente változó soros elnökség koordinálja. Jelenleg Szlovákia látja el a Visegrádi Csoport soros elnökségét, melyet 2010. július 1-jével Magyarországtól vett át.

A Visegrádi Együttműködés napjainkra kiteljesedett és jó értelemben hétköznapivá vált. Nem a nagyszabású rendezvények jellemzik azt, sokkal inkább a gyakorlati részleteken van a hangsúly. A kormányzati együttműködés elsősorban szakértői szinten és operatív módon valósul meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tárcák, s egyéb intézmények munkatársai napi kapcsolatban vannak egymással és határozzák meg az együttműködés gyakorlati feladatait, mérik fel annak lehetőségeit. Napjainkban például intenzív konzultációk zajlanak a négy ország schengeni csatlakozását követően kialakuló új helyzet kihívásainak megoldására. Az EU-tagságra aspiráló, illetve azt hosszabb távon célul kitűző környező államok vonatkozásában vetődik fel a vízumkiadás gyakorlatának közös áttekintése. Az uniós szabályok betartásának követelményét szem előtt tartva a Négyek számára fontos, hogy az új schengeni határok ne szigeteljék el az abban nem részes országok állampolgárait. A környezetvédelem és az energiabiztonság is olyan területek, amelyeken a Visegrádi Csoport érdekei sok tekintetben közösek.

A kormányközi együttműködés mellett egyre nagyobb jelentőségű a kulturális és a civil dimenzió. A Visegrádi Csoport létrejötte óta eltelt időben fokozatosan egyre aktívabbá vált a kultúra területén megvalósuló kapcsolattartás. Egyre jobban érzékelhető, hogy a négy ország állampolgárainak szerveződései, azaz a civil szféra képviselői is keresik egymással a kapcsolatot.

Az együttműködés egyik legsikeresebb területe a pozsonyi székhelyű Nemzetközi Visegrádi Alap, amelyet a négy ország 2000 júniusában állított fel. (Ez a V4-es együttműködés egyetlen létező intézménye.) (NVA) Az Alap hivatott erősíteni a tagországok együttműködését a kultúra, a tudomány és kutatás, az oktatás, illetve az ifjúsági cserekapcsolatok és határmenti kooperációk területén. A 2003-tól folyamatosan megemelt, jelenleg már évi 5.000.000 euróval gazdálkodó költségvetésének köszönhetően a négy tagországból minden esztendőben hat alkalommal lehet pályázatokat benyújtani a pozsonyi titkárságra. Az Alap által kínált lehetőségek egyre bővülnek: a kulturális támogatás egyéb formái mellett kiterjednek a visegrádi tagországok Különös jelentőségű, hogy 2003-tól elindult a visegrádi ösztöndíjas program. Az ösztöndíj egyrészt a visegrádi diákoknak egymás országaiban való tanulásához (belső), másrészt a kiemelkedő hallgatóknak a harmadik országok egyetemein való továbbképzéséhez (külső) kerül felajánlásra. A miniszterelnökök 2009. júniusi találkozóján döntés született az NVA költségvetésének 6.000.000 euróra (tagállamonként 1.500.000 euróra) történő, 2010-ben esedékes megemeléséről.

2007. évi felsőszintű találkozók

június 18.
Negotiations A V4 miniszterelnökök és a portugál kormányfő tárgyalásai – Pozsony, Szlovákia
szeptember 20-21.
A Visegrádi Csoport államfőinek találkozója – Keszthely
október 25.
A négy ország és Moldávia külügyminisztereinek megbeszélése – Prága/Stirín, Csehország
december 9-10.
A Visegrádi Csoport kormányfőinek megbeszélése a szlovén miniszterelnökkel – Ostrava, Csehország

2008. évi felsőszintű találkozók

április 22.
A V4 külügyminiszterek találkozója Ukrajna és Svédország részvételével – Prága, Csehország
június 15-16.
A V4 kormányfők és Nicolas Sarkozy francia államfő találkozója, Prága, Csehország
szeptember 12-13.
A V4 államfők találkozója – Pöstyén, Szlovákia
november 5.
Summit A V4 és a Litvánia, Lettország és Észtország miniszterelnökeinek találkozója – Varsó, Lengyelország
november 24.
A V4 külügyminiszterek, illetve a litván, lett, észt, svéd, román és bolgár diplomáciai vezetőinek találkozója – Varsó, Lengyelország
december 6.
A V4 kormányfői, Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország és Észtország miniszterelnökei, valamint Nicolas Sarkozy francia államfő találkozója – Gdansk, Lengyelország

2009. évi felsőszintű találkozók

január 8.
A V4 kormányfőinek találkozója – Pozsony, Szlovákia
május 21.
Meeting A V4 külügyminiszterek, valamint a svéd diplomácia vezetőjének találkozója – Varsó, Lengyelország
június 3-4.
A V4 kormányfők, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia és Szlovénia kormányfőinek, valamint a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának találkozója – Wieliczka/Krakkó, Lengyelország
szeptember 11-12.
A V4 és Szlovénia államfőinek találkozója – Sopot, Lengyelország
október 6.
A Visegrádi Csoport kibővített külügyminiszteri találkozója a belga, spanyol, valamint a nyugat-balkáni diplomáciai vezetők részvételével – Budapest

2010. évi felsőszintű találkozók

február 24.
V4+ energiabiztonsági miniszterelnöki csúcstalálkozó, a visegrádi országok, Bulgária, Horvátország, Románia és Szerbia kormányfőinek, a Nemzetközi Energiaügynökség ügyvezető igazgatójának, Ausztria, Németország, Szlovénia, Bosznia és Hercegovina, az EU soros elnökségét betöltő Spanyolország, az Európai Bizottság és az Egyesült Államok magas rangú képviselőinek részvételével – Budapest
március 2.
A Visegrádi Csoport kibővített külügyminiszteri találkozója a visegrádi országok, Belgium, Spanyolország, a balti államok, a Keleti Partnerség országainak, valamint Stefan Füle bővítésért és európai szomszédságpolitikáért felelős biztos részvételével – Budapest
július 20.
A Visegrádi Csoport miniszterelnökeinek csúcstalálkozója – Budapest
szeptember 14.
A Visegrádi Csoport külügyminisztereinek találkozója a GLOBSEC nemzetközi biztonságpolitikai konferencia margóján – Pozsony
október 22.
A Visegrádi Csoport külügyminisztereinek kibővített találkozója Belgium, Stefán Füle bővítési és szomszédságpolitikáért felelős biztos, valamint a nyugat-balkáni országok képviselőinek részvételével – Pozsony
november 5-6.
A Visegrádi Csoport államfőinek találkozója – Karlovy Vary, Csehország