Magyarország a világban

Magyarország ezeréves államiságú, közepes méretű, tízmillió lakosú, nyersanyagokban nem bővelkedő kelet-közép-európai ország. Földrajzi elhelyezkedése, mérete és erőforrásai behatárolják mozgásterét és lehetőségeit. A magyar külpolitika e korlátokat is figyelembe vevő, dinamikus, kezdeményező külkapcsolatokat visz, középpontjában az európai integrációval, az atlanti együttműködéssel, konstruktív szomszédság- és korszerű magyarságpolitikával.

Magyarország célja, hogy előmozdítsa a békét, a biztonságot, a stabilitást, az állampolgárok jólétét, a gazdasági fejlődést és a demokrácia értékeinek érvényesülését. A magyar külpolitika kiindulópontját az ENSZ Alapokmánya alapján az uniós partnereinkkel és NATO-szövetségeseinkkel közösen vallott értékeink képezik: az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi és kisebbségi jogok tisztelete.

A magyar külpolitika átalakulási kényszere

A belső tényezők átalakulása. A hidegháború végével jelentős változások következtek be Magyarországon. A rendszerváltás, a Szovjetunió és a Varsói Szerződés felbomlása megszüntette a Moszkvától való függőséget, a magyar külpolitikára nehezedő külső kényszereket. Az 1990-es évek elején, az Antall-kormány által meghatározott három külpolitikai célhoz később minden kormány tartotta magát.

• Az első cél Magyarország euroatlanti integrációja volt, azaz a csatlakozás az Európai Unióhoz és a NATO-hoz.
• A második, a szomszédos országokkal fenntartott jószomszédi viszony elemi biztonsági és gazdasági érdeke Magyarországnak; egyszersmind az euroatlanti integrációs cél elérésének előfeltétele is volt.
• A harmadik prioritás a határon túl élő magyar kisebbségek támogatása, a lehető legjobb körülmények megteremtése lakóhelyükön. Ez a cél értelemszerűen szorosan kapcsolódott az euroatlanti integráció sikeréhez és a jószomszédi kapcsolatok kialakításához.

E célok csaknem másfél évtized alatt részben vagy egészben megvalósultak. Magyarország alapszerződések keretében rendezte viszonyát a szomszédos országokkal. 1999-ben Csehországgal és Lengyelországgal együtt elsőként csatlakozott a NATO-hoz, 2004. május elsejével az európai uniós tagság is realitássá vált. Tizenöt év alatt a határon túl élő magyar kisebbségi közösségek helyzete, érdekérvényesítési lehetőségei érdemben javultak. Magyarország bilaterális és multilaterális keretekben egyaránt fellépett kisebbségvédelmi egyezmények létrehozásáért.

A külső feltételek átalakulása. A rendszerváltozás időszakában megfogalmazott prioritásaink újragondolását nemcsak Magyarország helyzetének, hanem külső környezetének jelentős átalakulása is sürgetővé tette. A hidegháború végével jelentős változások következtek be a nemzetközi rendszerben, amelyek közvetve és közvetlenül is hatást gyakoroltak Magyarországra. Egyrészt a világ páratlan, az élet minden területét szinte egyidejűleg érintő átalakulás korszakába lépett, ami korábban nem látott fejlődési lehetőséget biztosít az egyes országok számára, de új kihívásokat is hordoz. A globalizáció felgyorsulása, terjeszkedése következtében soha nem látott együttműködés és kölcsönös függőség alakult ki az államok, régiók között. E változások, amellett, hogy pozitív fejlődési lehetőségek forrásai, komoly biztonsági, gazdasági következményekkel is járnak.

A jelenlegi magyar külpolitika legfőbb irányai

Az uniós csatlakozás után nem sokkal, 2006-ban megindult az a folyamat, amely egy új külkapcsolati stratégia létrehozását eredményezte. Ez utóbbit 2008 februárjában fogadta el a magyar kormány. Eszerint a magyar külpolitika három stratégiai főiránya:

• versenyképes Magyarország az Európai Unióban
• sikeres magyarság a régióban
• felelős Magyarország a világban

Magyarország aktív jelenléte az Európai Unióban

Magyarország külpolitikai cselekvésének elsődleges kerete az Európai Unió. Politikai, gazdasági, társadalmi-kulturális kapcsolataink hagyományosan az európai térséghez, a kibővült Európai Unió tagállamaihoz fűznek minket. Azzal, hogy a közösség részévé váltunk, megkaptuk a lehetőséget, hogy ne csak politika-elfogadók legyünk, hanem az uniós politika alakításában is részt vegyünk. Ezt akkor tudjuk hatékonyan kihasználni, ha aktív szerepvállalásunk tényleges lépésekben is testet ölt.

Az integráció erősítése. Fejlődésünk, versenyképességünk immár összekapcsolódik az Európai Unió belső fejlődésével és globális versenyképességének alakulásával, ezért elsődleges célunk az integrációs folyamat erősítése. Ebbéli törekvésünket jól jelzi, hogy az elsőként ratifikáltuk az alkotmányos szerződést felváltó Lisszaboni Szerződést, amely - ha minden tagállam ratifikálja – segít abban, hogy magasabb szintre emeljük az integrációt.

Az integráció fontos eleme a schengeni csatlakozás. 2007. december 21-én, nyolc másik új tagállammal együtt, Magyarország is csatlakozott a schengeni övezethez. Ezzel a szimbolikus és a gyakorlatban is fontos lépéssel a magyar külpolitika egyik fő prioritása teljesült. Természetesen kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy csatlakozásunk ne érintse hátrányosan a térség unión kívüli országait, minél kevésbé akadályozza a kapcsolattartást a határon túli magyarokkal.

Az EU bővítése. Víziónk Európa teljes újraegyesülése. Stratégiai érdekünk, hogy Európa minél több országa feleljen meg a tagság politikai és gazdasági feltételeinek, és váljék az unió teljes jogú tagjává. Különösen fontos számunkra a balkáni és a kelet-európai régió demokratizálódási folyamatának elősegítése, stabilitásának biztosítása a reális európai uniós perspektíva fenntartásán, kétoldalú és közösségi kezdeményezéseken keresztül. Specifikus magyar érdek szomszédaink (Horvátország, Szerbia és Ukrajna) integrációjának elősegítése.

A magyar elnökség. 2010 - 2011-ben Spanyolország, Belgium és Magyarország hármasa veszi át az Európai Unió Tanácsa soros elnökségének feladatait. Magyarország 2011 első félévében tölti be a Tanács elnöki tisztségét, és ezzel fontos szerepet játszik majd az unió napirendjének meghatározásában, tevékenységének szervezésében. A nagyobb befolyással azonban nagyobb felelősség és kiterjedt feladatkör is jár. Magyarország 2007-ben megkezdte a felkészülést a kiemelt feladatnak tekintett elnökségre, a központi koordináció feladatát a Külügyminisztérium látja el.

Az EU külkapcsolataiban vállalt szerepünk. Magyarország aktív, kezdeményező szerepet vállal az Európai Unió Közös Kül- és Biztonságpolitikájában. Prioritásnak tekintjük a Nyugat-Balkán európai integrációját, amelyet konkrét diplomáciai és szakmai kezdeményezésekkel segítünk. Az Európai Unió Biztonság és Védelempolitikájának keretében jelentős kontingenssel veszünk részt a bosznia-hercegovinai EUFOR, és a koszovói EULEX misszióban. Fontosnak tartjuk az Európai Szomszédságpolitika keleti dimenziójának megerősítését, amelynek keretében kiemelt partnerünknek tekintjük Ukrajnát és Moldovát.

Magyarország és közvetlen környezete – sikeres magyarság a régióban

Magyarország közvetlen szomszédaival kiegyensúlyozott politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat ápol, amelyek révén hozzájárul az ország modernizációjához, uniós és regionális érdekeinek érvényesítéséhez, a határon túl élő magyar közösségek jólétének biztosításához.

Magyarország térségbeli politikáját két egymással összefüggő, egymást feltételező és támogató szempont - a nemzetpolitikáé és a régió államaival fenntartott politikai, gazdasági és kulturális együttműködésé - határozza meg.

Nemzetpolitika, kisebbségi politika

A térség országainak európai uniós csatlakozása új kereteket adott a határon túli magyar közösségekkel kapcsolatos politikánk számára. A hazánkkal határos hét országból immár négy - Ausztria, Szlovákia, Románia és Szlovénia - az európai integráció tagja, Horvátország hamarosan csatlakozik, Szerbia és Ukrajna pedig célul tűzte ki a csatlakozást. Az európai keretekben, a határok megszűnésével megvalósuló újraegyesítés egyúttal történelmi esély a nemzeti szolidaritás tartalmának megújítására. Esély továbbá a kisebbségi közösségeknek arra, hogy kulcsfontosságú pozitív szerepet játsszanak a kétoldalú kapcsolatokban, az államoknak pedig arra, hogy párhuzamos, a közös regionális fejlesztési elképzelésekkel összehangolt stratégiákat alakítsanak ki a kisebbségek érdekében.

Nemzetpolitikánk új keretek között. Kelet-Közép-Európa etnikai, nemzeti és vallási szempontból is erősen tagolt térsége Európának. Hasonlóan a térség többi népcsoportjához, a magyarságot is földrajzi-politikai tagoltság jellemzi. Magyarország arra törekszik, hogy az egyéni emberi jogok mellett teret nyerjen a közösségi jogok elfogadottsága, biztosítva a kisebbségi létből fakadó hátrányok kiegyenlítését, a kisebbségek kultúrájának, nyelvének, identitásának fennmaradását. Támogatja a kisebbségi oktatási, kulturális és egyházi intézményrendszert, kiemelkedő figyelmet fordít a térség kulturális sokszínűségének fenntartására, többnyelvűségének megőrzésére, a kisebbségek autonómiájának támogatására. Az identitásmegőrző normatív támogatások mellett a versenyképességet és ezzel a szülőföldön boldogulást szolgáló, uniós forrásokat is felhasználó fejlesztésekre összpontosít.

Magyarország támogatja a régiók Európájának eszméjét, az átjárható politikai határokon átnyúló regionális együttműködési formák létrejöttét. Fontos törekvésünk, hogy a schengeni térség bővítése ne járjon „új vasfüggöny leereszkedésével”, ami szolgálja az európai határokon kívüli magyar közösségek érdekeit is.

Kisebbségpolitikánk. Magyarország fontosnak tartja a kisebbségek jólétének, identitásuk, kultúrájuk fennmaradásának biztosítását, a támogatási és képviseleti rendszer, illetve pontos jogi szabályozás révén. Ennek pozitív példája a magyarországi rendszer, amelynek keretében az Alkotmány és az 1993. évi LXXVII. törvény biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait.

E törvény szerint „nemzeti és etnikai kisebbség minden olyan, a Magyar Köztársaság területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű kisebbségben van, tagjai magyar állampolgárok és a lakosság többi részétől saját nyelve és kultúrája, hagyományai különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére irányul.” (1§ 2. bekezdés). A törvény alapján tizenhárom népcsoport - bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán - minősül Magyarországon honos nemzetiségnek . A 2001. évi népszámlálás során 314 060 fő vallotta magát valamely nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozónak.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya államalkotó közösségként ismeri el a nemzeti és etnikai kisebbségeket és biztosítja számukra kollektív részvétel jogát a közéletben. E kisebbségek a Magyar Köztársaság védelmét élvezik, joguk van saját kultúrájuk ápolásához, anyanyelvük használatához, az anyanyelvű oktatáshoz, a saját nyelven való névhasználathoz. Az Alkotmány biztosítja a nemzeti és etnikai kisebbségi csoportok számára a képviseletet, helyi és országos önkormányzatok felállítását. Jogaik hatékony védelme érdekében lép fel a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is.

Két-és többoldalú kapcsolataink a térségben

Regionális együttműködési fórumok. A magyar külpolitika gazdasági, politikai és kulturális terülteken is törekszik az együttműködésre a térségben. Magyarország közép-európai politikája támaszkodik a dél-német és észak-olasz területek húzóerejére, az uniós együttműködésre, az uniós kereteken kívül létrejött regionális együttműködésre és a kétoldalú kapcsolatokra. Jelenleg Magyarország a következő fontosabb regionális együttműködési fórumoknak részese: Visegrádi Együttműködés (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), Regionális Partnerség (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia), Közép-európai Kezdeményezés (18 tagországot számlál, felölelve a teljes régiót Olaszországtól Belaruszig), Quadrilaterale (Horvátország, Magyarország, Olaszország, Szlovénia). Ezen kívül részt veszünk különböző, funkcionális területeket érintő multilaterális együttműködési fórumokon, például a budapesti székhelyű Duna Bizottságban.

Nyugat-Balkán. Kezdeményező, elkötelezett támogatói vagyunk a nyugat-balkáni országok euroatlanti integrációjának. Ezen országok felzárkóztatása, gazdasági stabilitásának megteremtése, demokratizálódási folyamatának elősegítése elsődleges biztonsági, gazdasági és nemzetpolitikai érdekünk. Az Európai Unió Thesszaloniki Programja alapján Magyarország tevékeny és kézzelfogható támogatást nyújt, amelyet saját kezdeményezésünkkel, a Szegedi Folyamattal is kiegészítünk. A politikai és diplomáciai segítségen túl részt vállalunk a térség békefenntartó műveleteiben is. Jelenleg csaknem 700 magyar katona teljesít szolgálatot a Balkánon a NATO és az EUFOR missziói keretében, kiváltva a nemzetközi közösség elismerését. A gazdasági újjáépítésben is jelentős részvételünk. Működőtőke-kivitelünk több mint 50%-a (3 milliárd euró) a balkáni régióba irányul; Magyarország jelentős befektetőnek számít mindegyik országban (OTP, MOL, Magyar Telekom, TriGránit).

Moldova és Ukrajna. Fontosnak tartjuk az együttműködést keleti szomszédságunkban, Ukrajnával és Moldovával. Ukrajna esetében a Nyíregyházi Kezdeményezés keretében megvalósuló képzési-támogatási programokkal igyekszünk elősegíteni az ország európai közeledését. Nagy súlyt helyezünk az együttműködésre Moldovával is, amit jelez a chisinaui magyar nagykövetségen 2007-ben megnyitott, példamutatóan működő EU Közös Vízumkérelem Átvevő Központ, valamint az, hogy magyar diplomata az EU különleges képviselője és a moldovai-ukrán határátkelők ellenőrzését végző EU misszió vezetője is.

Oroszország jelenlegi és jövőbeli szerepe - a közös múlt érzékeny kérdései, nehéz, konfliktusos időszakai miatt - továbbra is vitákat gerjeszt a magyar politikában. Nyilvánvaló, hogy Oroszország fontos gazdasági tényező térségünkben és - az energiaszállítások tekintetében - egész Európában. Energiaellátásunk biztosítása szempontjából Oroszország kulcsfontosságú, elsődleges érdekünk tehát a kiegyensúlyozott, érdekalapú kapcsolatok fenntartása. Jelenleg dinamikusan növekvő volumenű gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokról számolhatunk be. Fontos, hogy a magyar üzletemberek befektetési lehetőségeit is szélesítsük Oroszországban.

Felelős Magyarország a világban

Magyarország számára kiemelkedő fontosságú térségek

Az Egyesült Államok kiemelt helyet foglal el Magyarország külgazdasági és diplomáciai kapcsolatainak rendszerében. Értékeink közössége és érdekeink összeegyeztethetőségén alapuló szoros kapcsolatok fűznek bennünket egymáshoz. Fontos, hogy az amerikai külpolitika figyelme a globális kihívások mellett is megmaradjon Európa és térségünk iránt. Bátorítjuk az amerikai és kanadai vállalatok magyarországi befektetéseit, ösztönözzük a tudományos együttműködést, a társadalmi és emberi kapcsolatok kiszélesítését, amelyben kiemelkedő szerepet játszik az Észak-Amerikában élő nagyszámú és sikeres magyarság.

Bush elnök 2006-os látogatása erősítette a bizalmi viszonyt, az 1956-os ünnepségek pedig újabb pozitív töltést adtak a magyar-amerikai és magyar-kanadai kapcsolatoknak. Látványos eredmény a magyar állampolgárok vízummentességéről született elvi megállapodás, amelynek konkretizálását rövid időn belül reméljük.

Ázsiai kapcsolataink. Növekszik a magyar külkapcsolatokban, diplomáciában az ázsiai kontinens jelentősége. Ázsiában kezdeményező, sokoldalú, gazdaság-orientált kapcsolatépítést folytatunk. A kormány programjában megfogalmazott célok alapján erősítjük együttműködésünket a gyorsan fejlődő ázsiai országokkal. Kiemelt cél versenyképességünk javítása, a magyar vállalatok számára új piacok elérése, valamint a gazdaság modernizációjához, megújulásához szükséges tőkebefektetések biztosítása. Politikai kapcsolataink fejlesztésére törekszünk a térség minden olyan országával, amelynek értékrendje összeegyeztethető az Európai Unió és benne Magyarország demokratikus normáival. Uniós partnereinkkel együtt síkra szálltunk a demokrácia fejlesztése és az emberi jogok érvényre juttatása mellett. Az ázsiai térséggel folytatott együttműködésben kiemelkedő jelentősége van a magas szintű kapcsolattartásnak, amely az elmúlt két évben Kínával, Indiával, Dél-Koreával és Szingapúrral gyakori volt. Kínában, a 2007-ben és 2008-ban szervezett Magyar Évad keretében bemutattuk gazdasági, idegenforgalmi lehetőségeinket és kultúránkat.

Az afrikai kontinensen elsősorban az észak-afrikai térség országai tartanak számot a magyar külpolitika érdeklődésére. Elsődleges célunk a gazdasági együttműködés elmélyítése, az ezt megalapozó kedvező politikai légkör megteremtése, a régió bevonása energiaellátásunk diverzifikálásába, valamint magyarországi befektetésekbe. Siker, hogy a magyar-afrikai kereskedelmi forgalom 2006-ban meghaladta az 1 milliárd dollárt, ami 40%-os növekedés 2005-höz képest. (Ennek 95%-a magyar export.) Bővítettük turisztikai, oktatási és kulturális együttműködésünket. A magas szintű látogatások hozzájárultak a gazdasági együttműködés erősítéséhez. Minden afrikai nagykövetségünk kereskedelmi irodaként is működik. Fekete-Afrikában nagyköveti szintű kapcsolatokat a Dél-afrikai Köztársasággal, Nigériával, Kenyával tartunk fenn.

A Közel-Kelet és az Öböl térsége az Európához legközelebb eső fizetőképes, hatalmas tőkebőséggel rendelkező piac, amely még a magyar vállalatok akciórádiuszán belül van. E régiókkal folytatott, dinamikusan bővülő gazdasági együttműködésünk fontos szerepet játszik a magyar kereskedelmi mérleg egyensúlyának fenntartásában, és hosszabb távon szerepet játszik energiaellátásunkban is. Kivitelünk 2006-ban 1,4 Mrd USD volt, szemben az alig 50 milliós importtal. Az export éves növekedésének üteme kétszeresen felülmúlja a teljes kivitel bővülését. 2007-ben a dinamikus növekedés folytatódott. Számottevő magyar beruházások is indultak a térségben, többek között a MOL tevékenysége révén.

Biztonságunk erősítése, széles kitekintésű multilaterális diplomácia

Az új, vagy korábban is létező, de a globalizáció által felerősített kihívások kezeléséhez, a megfelelő válaszok kialakításához kulcs a biztonság átfogó értelmezése. A fogalom már nem csak a hagyományos katonai biztonságot foglalja magában, beletartoznak a politika, a társadalom, az emberi és kisebbségi jogok, a gazdaság, a technológia, illetve a környezet területei is. Országunk biztonsága nem választható el állampolgáraink biztonságérzetétől sem.

Az olyan fenyegetések és kihívások, mint a nemzetközi terrorizmus, a tömegpusztító fegyverek terjedése, a nemzetközi szervezett bűnözés, a fertőző betegségek határon átnyúló terjedése, az illegális migráció növekedése, az élelmiszerbiztonság, vagy az ivóvízhez jutás, az emberek által okozott természeti katasztrófák, az éghajlatváltozás mind olyan jelenségek, amelyek különböző mértékben, de a nemzetközi közösség egészét érintik. Kezelésük, az ellenük való fellépés a nemzetközi szereplők összefogása, multilaterális együttműködés nélkül nehezen oldható meg. Éppen ezért Magyarországnak is elsődleges érdeke és kötelessége az aktív szerepvállalás a nemzetközi együttműködésekben.

A NATO és biztonságunk. Magyarország biztonságának és külső védelmének legfőbb garanciája a NATO, amely igyekszik választ adni korunk biztonsági kihívásaira. Számos NATO-műveletben veszünk részt, magyar katonai egységek (és civilek) hazánktól távoli missziókban is szolgálatot teljesítenek, hozzájárulva a globális biztonság és stabilitás megteremtéséhez.

Magyarország arra vállalkozott, hogy folyamatosan 1000 fővel vegyen részt külföldi műveletekben, gondoskodva logisztikai ellátásukról. A legnagyobb létszámban a NATO-missziókban vagyunk jelen, azon belül is a Balkánon és Afganisztánban. A nemzetközi biztonság és stabilitás megteremtése, a szövetség céljai melletti elkötelezettségünket jelzi, hogy 2006 őszén az afganisztáni Baghlan tartományban önálló tartományi újjáépítési csoportot létesítettünk, amelynek képességeit és létszámát a telepítés óta jelentősen növeltünk. 2008 folyamán várhatóan újabb 100 fővel növekszik a magyar kontingens létszáma Afganisztánban.

Még hangsúlyosabb balkáni, azon belül is koszovói szerepvállalásunk. 2008 őszén Magyarország veszi át a nyugat-koszovói körzetben található KFOR többnemzeti harci kötelék irányítását. Hosszú távú szövetségi beágyazottságunkat jelentősen erősítő, nagy horderejű előzetes döntés született, amikor a NATO stratégiai légi szállítási képességet létrehozó országok a pápai légitámaszpont használata mellett döntöttek.

Multilaterális diplomácia és biztonságunk. Magyarország a globális kihívások kezelésének legalkalmasabb eszközét a hatékony multilateralizmusban, a multilaterális fórumok erősítésében, a nemzetközi jog érvényesítésében látja. Az ENSZ szerepe és felelőssége meghatározó a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelmében, a globális kihívások kezelésében. Aktívan részt veszünk az ENSZ tevékenységeiben, így szerepet vállalunk az ENSZ által indított béketámogató műveletekben, az ENSZ, vagy szakosított szerve által irányított programokban. Kiemelésre érdemes, hogy hazánk pályázik az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagságára a 2012-2013-as időszakban.

Magyarország nem csak a NATO és az ENSZ keretében vállal szerepet a biztonság megteremtésében, hanem aktív résztvevője a biztonsági együttműködésnek más keretek között is. Fentebb taglaltuk részvételünket az Európai Unió Kül- és Biztonságpolitikájában, illetve Biztonság- és Védelempolitikájában. Emellett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben hozzájárulunk a tagországok demokratikus átalakulásához, az emberi és szabadságjogok érvényesüléséhez.

Magyar sikerek a multilaterális diplomáciában. A magyar diplomácia sikerének tartjuk, hogy több nemzetközi szervezet regionális vagy funkcionális irodája került Budapestre: a Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége európai központja, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság adminisztrációs és szolgáltató központja, a FAO Európai és Közép-Ázsiai Regionális Hivatala, a FAO Közös Szolgáltató Központja, és a legújabb döntés szerint az uniós Európai Innovációs és Technológiai Intézet. Kitartó lobbizás eredményeként több magyar képviselő került fontos nemzetközi pozícióba: dr. Herczog Mária az ENSZ “A Gyermek Jogai Bizottságának” tagja, dr. Tarafás Imre az Európa Tanács Fejlesztési Bankjának alkormányzója, Haraszti Miklós az EBESZ Médiaszabadság Képviselője, dr. Solymosi Lászlóné a kisebbségek jogaival foglalkozó Európa tanácsi szakértői bizottság elnöke, dr. Valkár István a Duna Bizottság Titkárságának vezérigazgatója, Venczel István az EBESZ üzbegisztáni projekt-koordinátora.

Magyarország és a nemzetközi fejlesztések. Magyarország támogatja a nemzetközi donorközösségnek az ENSZ millenniumi fejlesztési céljai jegyében, a globális kihívások kezelése, mindenek előtt a szegénység enyhítése, az elmaradott térségek támogatása, az éhezés, a járványok és fertőzések mérséklése, az iskoláztatás, a női egyenjogúság és a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében kifejtett erőfeszítéseit. Az európai uniós szabványnak megfelelő szervezeti háttér megteremtése és az alapvető irányok, szektorok meghatározása után számos projektet hajtottunk végre a világ kevésbé fejlett országaiban. Erőfeszítéseinket a regionális stabilitáshoz fűződő érdekeink és a fejlesztési igények miatt közelebbi térségünkre - Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Moldova -, valamint az együttműködés hagyományai miatt Vietnamra összpontosítjuk. Célunk, hogy a 16 partnerországban segítsük az emberi jogok tiszteletén alapuló, demokratikus, állami struktúrák megteremtését, az oktatási, egészségügyi ellátás javítása és a mezőgazdasági termelés korszerűsítése révén a szegénység csökkentését. Jelentős, összehangolt - orvosi rendelők, tanintézmények korszerűsítésére, termelő kapacitások kiépítésére irányuló - fejlesztési akciókat hajtottunk végre Afganisztánban.