| A külügyminiszter azt nevezte az idei misszióvezetői konferencia legfőbb sajátosságának, hogy ezúttal több átfogó – horizontális - kérdés állt a középpontban, vagyis nem elsősorban régiók szerint vitatták meg a fontosabb témákat. Göncz Kinga a kormányszóvivői tájékoztatón számolt be a háromnapos munkaértekezlet részleteiről. Elmondta, hogy az eseményre összesen 115 külképviselet – nagykövetség, főkonzulátus – vezetője tért haza, éspedig azzal a céllal, hogy áttekintse az eltelt egy esztendő tapasztalatait, továbbá sorra vegye a kihívásokat, valamint a következő feladatokat. A fő vendég ezúttal a portugál diplomácia vezetője, Luís Amado külügyminiszter volt, amihez az szolgáltatta az alapot, hogy egyebek között a Lisszaboni Szerződés megkötésével, valamint a schengeni bővítés technikai feltételeinek megteremtésével Portugália igencsak eredményes uniós elnökséget zárt 2007 végén. Ugyancsak a közösséget képviselte Andrea Ricci, a 27-ek Válságkezelő Központjának igazgatója, valamint Kovács László, volt külügyminiszter, az unió vám és adóügyi biztosa. A miniszter az újságírók előtt kiemelte, hogy a fő kérdéskörök közül is az élre kívánkozik az energiabiztonság, ideértve a szénhidrogének, valamint az élelmiszerek drágulása közötti kölcsönhatást. Fontosnak nevezte, hogy a misszióvezetők ismerjék a magyar pozíciókat. Ennek megfelelően tájékoztatást kaptak arról, miként igyekszik rávenni az érintett kormányokat és cégeket a mielőbbi cselekvésre a magyar Nabucco-nagykövet. Hasonlóképpen rendkívül időszerű a biztonságpolitika, ezen belül az Európai Unió, valamint a NATO helyzete és törekvései, továbbá Magyarország szerepvállalása - a többi között - a Nyugat-Balkánon és Afganisztánban. Kulcskérdésnek számít a 2011-es uniós elnökség, amire javában zajlik a munkatársak kiválasztása. Göncz Kinga örvendetesnek tartja, hogy felkészüléssel kapcsolatban ötpárti egyetértés mutatkozik, és hogy a két társelnök: Spanyolország és Belgium közreműködésével egyre inkább kirajzolódnak a prioritások. A Lisszaboni Szerződésről szólva a tanácskozás úgy értékelte, hogy az ír elutasítás megtorpanást jelent, ám egyértelmű, hogy Magyarország a hatékonyabb Európa érdekében szükségesnek tartja a szervezeti változásokat, az integráció elmélyítését, valamint a bővítés folytatását. A magyarságpolitika kapcsán a tárca vezetője úgy fogalmazott, hogy kétféleképpen kell támogatni a határon túl élő magyar kisebbségeket: részben az identitás megőrzésének segítésével, részben pedig azzal, hogy boldoguljanak a szülőföldjükön, ami alapvetően fejlesztési támogatást jelent. Ehhez kapcsolódva jegyezte meg, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködésben egyértelműen donorország lettünk, amit gondolkodásunkban is tudatosítani kell. Szintén új vonás a magyar külpolitikai gyakorlatban, hogy a demokrácia támogatásával, az átmenet során szerzett tapasztalataink megosztásával igyekszünk más országok számára is hozzáférhetővé tenni a progresszív értékeket. Emlékeztetett arra, hogy a nagykövetségeknek a jövőben erre a szempontra is tekintettel kell lenniük munkájukban. A miniszter a schengeni rendszerhez történő csatlakozás mellett a kanadai vízummentesség visszaállítását sorolta az elmúlt év legfőbb diplomáciai sikerei közé, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokkal is igen jól alakulnak a szabad utasforgalom bevezetését célzó megbeszélések. Az USA októberben vizsgálja meg, hogy mekkora a budapesti konzulátuson elutasított kérelmek aránya. Addig is zajlanak a tárgyalások Washington, illetve a brüsszeli Bizottság között, hiszen a terrorellenes küzdelmet szolgáló adatcsere várhatóan érinti a közösség adatbázisát is. További feladat, hogy az amerikai fél időben építse ki átfogó ellenőrző-informatikai rendszerét, ám - mint Göncz Kinga megjegyezte - nem látszik, hogy bármi késleltetné a vízumrendszer eltörlését, annál is inkább, mert a Bush-adminisztráció részéről egyértelmű a politikai elhatározás. Végezetül a magyar diplomácia vezetője megerősítette, hogy a képviseleteknek a jövőben az eddiginél is többet kell tenniük a gazdaságpolitikai célok eléréséért, a befektetők idevonzásáért. Örömmel idézte fel, hogy ez ügyben máris jelentős sikerek mutatkoznak, mint például az a tény, hogy a világhírű Mercedes autókonszern Kecskemétre telepíti legújabb gyárát, illetve, hogy Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központja. (2008. július 4.) |