|  Göncz Kinga elöljáróban elmondta, hogy a korábbiakhoz képest módosul a háromnapos értekezlet szerkezete: részben előtérbe kerül a műhelymunka, mert a tárca fokozottan hasznosítani kívánja a misszióvezetők tapasztalatait, részben pedig nagyobb hangsúlyt kap több horizontális, nem régiókhoz köthető téma. Mindenek előtt azonban biztosította az előadó a résztvevőket, hogy az ország belpolitikailag is működik, stabilizálódik a kisebbségi kormányzás, amelyre különben bőven akad példa a világ más részein. A magyar külpolitika, a diplomácia közben hatékonyan végzi a dolgát. Ami az országképet illeti, a miniszter megállapította, hogy az MTV-székház 2006. szeptemberi ostroma óta negatív elemek is felbukkannak a rólunk szóló külföldi híradásokban, például a belső megosztottság, vagy a lassuló gazdasági növekedés miatt; komoly kritika éri az országot a Magyar Gárda kapcsán, és többen bizonytalanok amiatt, hogy mi lesz a reformokkal a március 9-i népszavazás után. Ugyanakkor egyre több jelenséget kedvezően értékelnek a hozzánk látogató, vagy itt dolgozó tudósítók. Ilyen, hogy megindultak a reformfolyamatok, és már túl vagyunk egy sor olyan nehézségen, amelyet más államokban még csak ezután igyekeznek megoldani. Sikernek számít, hogy hozzánk települ a Mercedes egyik gyára, hogy kedvező a gazdasági-infrastrukturális környezet, és nagy eredmény az a tény, hogy Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye.
A partnerek ugyancsak jól fogadták, hogy a magyar kormány kezdeményező szerepet vállalt a közös energiapolitika alakításában, a többi között a Nabucco-nagykövet kinevezésével. Szintén pozitív visszhangot váltottak ki kultúránk külföldi bemutatkozásai, így a Kínában rendezett magyar évad. Jól szerepel a turizmus, és eredményesnek bizonyul a Roma Évtized programja. A külpolitikában elismerést váltott ki a magyar-francia stratégiai partnerség meghirdetése, Koszovó egyidejű, magyar-bolgár-horvát elismerése - ideértve az időpont gondos megválasztását. A várakozásokat felülmúló eredményekkel szolgált a schengeni csatlakozás óta eltelt időszak. A nemzetközi politika témái között Göncz Kinga kitért arra, hogy az Egyesült Államok változatlanul a világ vezető hatalma, miközben Kína és India egyre inkább helyet kér magának a legfejlettebb államok sorában. Igen jelentős globális kihívás az energia- és élelmiszerárak emelkedése, és még alapos elemzést igényel mind az okok, mind a megoldások felkutatása.
Örvendetes, hogy megszületett a magyar külkapcsolati stratégia. Az előkészítő munka úgy folyt, hogy a külpolitika közbeszéd tárgya lett, hála a széleskörű egyeztetéseknek. A külföld elismerését fejezte ki az eredmény láttán, még akkor is, ha a hazai politikai erők között nem alakult ki egyetértés Oroszország megítélésében, az energiabiztonság megteremtésében és határon túli magyarság törekvéseinek támogatásában. Konszenzust tapasztalni viszont ez euroatlanti integráció ügyében, Magyarország egyértelműen támogatja a szorosabb összefogást. A Lisszaboni Szerződés írországi elutasításáról szólva a magyar diplomácia vezetője megerősítette, hogy elfogadjuk az írek döntését, ám nekik megtalálniuk a megoldást. A miniszter örömmel idézte fel, hogy az unió bővítésével kapcsolatban a magyar fél indítványozta a kishatárforgalmi megállapodások megkötését, hiszen ezek az egyezmények fontos eszközt jelentenek a kapcsolattartásban a kárpátaljai, illetve a vajdasági magyarokkal. A 2011-es magyar EU-elnökségről szólva rámutatott, hogy időben kezdtük meg a felkészülést, és hogy működik az ötpárti egyeztető mechanizmus. A következő időszak fontos uniós témái közé sorolta a közösségi költségvetést, a bevándorlás szabályozását, valamint a bővítést, ideértve legfőbbképpen Horvátország felvételét. A szomszédságpolitika kérdéskörét érintve Göncz Kinga úgy vélekedett, hogy Magyarország következetesen képviseli az együttműködés elmélyítésének fontosságát az unió keleti határain túl fekvő országokkal. A Visegrádi Csoport bizonyos kétoldalú problémák ellenére jól működik. Új és örvendetes fejlemény a közös kormányülések gyakorlata Ausztriával, Szlovéniával, Romániával és Horvátországgal. Magyarország a Nyugat-Balkán ügyében elkötelezett külpolitikát folytat. A miniszter megállapította, hogy Koszovó jövőjének alakulása kulcs az egész övezet stabilitásához. A magyar fél emellett határozottan támogatja Szerbia euroatlanti integrációját. Ennél a pontnál megjegyezte, hogy a belgrádi kormányalakítás kapcsán szerencsére a legkevésbé negatív forgatókönyv látszik megvalósulni. Hozzáfűzte, hogy Macedónia nyugalma szintén igen fontos a régió stabilitása szempontjából, és hogy az országnak tovább kell lépnie az uniós, illetve a NATO-csatlakozás felé vezető úton. A miniszter röviden értékelte az Ukrajnához, Szlovéniához és Ausztriához fűződő viszonyt. Utóbbit érintve úgy fogalmazott, hogy az szoros és semmivel nem helyettesíthető. Üdvözölte, hogy a helyi szinten kialakult problémák megoldására a bécsi magyar nagykövetség egy asztalhoz ültette az érdekelt felek képviselőit. Szlovákia ügyében azt hangoztatta, hogy az ellentétek legfőbb forrása Jan Slota Nemzeti Pártja, amely Pozsonyban kormányzati szerephez jutott. Göncz Kinga pragmatikusnak minősítette az Oroszországgal folytatott magyar politikát, megemlítve, hogy a Moszkvával kialakítandó viszony ügyében még az EU-n belül is vita van. Ám – jegyezte meg – az lenne a jó, ha partnerségi viszony fejlődne ki, határozott szerződéses alapokkal. Az Egyesült Államok Magyarország szoros szövetségese, a kooperáció igen sok területre terjed ki, Afganisztántól kezdve egészen a demokrácia kubai térnyerésének szorgalmazásáig. Az energiabiztonság kérdésében a nézetkülönbségek leginkább abból fakadnak, hogy az amerikaiak stratégiai-politikai nézőpontból közelítik meg a témát, számunkra viszont alapvetően ellátási feladatról van szó. Megemlítette, hogy a véleménykülönbség párbeszéd formájában megoldható. Örömmel számolt be arról, hogy igen kedvezően halad a vízummentesség megadásának folyamata. A magyar diplomácia vezetője szólt a külpolitika latin-amerikai, ázsiai, közel-keleti és afrikai terveiről is. A multilaterális diplomáciára áttérve kiemelte, hogy a világ jó néhány pontján nagy az érdeklődés a magyar demokratikus átmenet tapasztalatai iránt. Ennek az az oka, hogy hitelesek vagyunk, hiszen sikeresen és békésen jutottunk túl az átalakuláson. A kérdéssel foglalkozó intézet és a kormány együttműködése ráadásul különleges, és sokfelé segíti a megjelenést. Göncz Kinga szorgalmazta, hogy az ENSZ folytassa a reformokat, és elsősorban a fenntartható fejlődésre, a klímaváltozás következményeinek enyhítésére, továbbá a Millenniumi Fejlesztési Célokra összpontosítson. A NATO-együttműködésre utalva megjegyezte, hogy Magyarország növeli afganisztáni jelenlétét, egyrészt a kabuli repülőtér ellenőrzésének átvételével, másrészt azzal, hogy különleges alegységet vezényel Afganisztán déli részébe. Magyar békeerők jelen vannak a Nyugat-Balkánon is, és elismerést jelent számunkra, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete a pápai repülőteret választotta egyik utánpótlási támaszpontjának. A miniszter azt is az eredmények között említette, hogy egyre több nemzetközi szervezet helyezi el valamelyik irodáját Budapesten (az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága valamint Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete továbbá a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége). Mint mondta, a magyar diplomácia sikereként könyvelhető el az is, hogy Moldovában magyar elnöki tanácsadó működik, hogy magyar az EU helyi megbízottja, és ugyancsak magyar vezetője van az ottani nemzetközi határellenőrző kontingensnek. A chisinau-i közös vízumátvevő központ működése pedig remek példa az uniós tagállamok célirányos összefogására. Itt hangzott el, hogy a konzuli szolgálat Magyarország mindenki számára látható "arcát" jelenti a külvilág felé, részben ezért is vannak igen markáns fejlesztési elképzelések ezen a területen. A közelmúltban tartott tiszteletbeli konzuli konferencia szintén ezt erősítette meg. Végezetül a tárca vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szolgáltató diplomácia előtérbe kerülésével a misszióvezetők részéről mindinkább szükséges a jó problémamegoldó képesség, aminek párosulnia kell az együttműködés és a koordináció adottságával. Göncz Kinga köszönetet mondott munkájukért a jelenlévőknek, és azt szorgalmazta, hogy a jó példák alapján terjedjen körükben a kreativitás, mert csak így lehet még hatékonyabban képviselni az ország érdekeit. (2008. július 2.)
|