| A miniszterelnök szerint az elmúlt egy év külpolitikai szempontból sikeres volt, mert a legfontosabb célokat elérték, és ebben kulcsszerepük volt a nagyköveteknek és a főkonzuloknak.
Gyurcsány Ferenc úgy értékelte, hogy a nemzetközi politikában a korábbiaknál nagyobb kihívásokkal kell szembenézni: ide sorolta a többi között Délkelet-Ázsia megtorpanás nélküli felértékelődését, amely szerinte hosszabb távon az egyik legbonyolultabb globális kihívás, valamint a nemzetközi terrorizmust, amely elhúzódó jelenség, és amely megterheli a nemzetközi, illetve a szövetségesi kapcsolatokat is.
 Beszélt arról, hogy Oroszország az elmúlt néhány évben öntudatára ébredt, és újfajta szerepet kér a világ alakításában. "Szemmel láthatólag legalábbis a múlté az, a 90-es évekre jellemző partnerség, amely az Európai Uniót és az Egyesült Államokat Oroszországhoz kötötte; mindkét oldalon erősödik a bizalmatlanság, sőt nem egy esetben a gyanú, hogy valamelyik fél egyoldalúan a maga javára kívánja fordítani az eseményeket."
Gyurcsány Ferenc közölte: nem lehet úgy tenni, mintha nem látnánk, hogy az európai bővítés kérdésében sok országban - főként a régi tagállamok között - erős belső társadalmi kételyek tapasztalhatóak.
Az új kihívások között – mondta kormányfő – egyre kevésbé tartható az a modell, „ahol a kormány megmondja, hogy mit kell képviselni, önök pedig ezt képviselik a különböző fővárosokban". Hozzátette: az egyik legfontosabb feladatnak azt látja, hogy a külképviseleti vezetők közvetlenül és aktívan hozzájáruló módon legyenek jelen a magyar külpolitika képviselői és alakítói között.
A miniszterelnök hangsúlyozta: akkor van a leginkább szükség az okos elemzésre, hogy vállalni kell-e a konfliktust vagy sem, amikor a szövetségesi, partneri együttműködés összeütközésbe kerül a magyar nemzeti érdekekkel. Mint mondta, egyetlen ilyen kérdést látott az elmúlt időszakban, ez pedig az energiapolitika. "Most is úgy gondolom, hogy ebben az ügyben nekünk van igazunk" - jegyezte meg.
Beszélt arról, hogy az unión belül például a tudományos kutatás és fejlesztés kérdéseiben, az energiaügyekben, a kül- és biztonságpolitikában, a bel- és igazságügyben, a migrációs politikában egyesíteni kellene a nemzeti szuverenitásokat. Gyurcsány Ferenc azt mondta, határozottabb és egyértelműbb mandátumot adna annak érdekében, hogy a bel- és igazságügyi területen Magyarország az óvatoskodó államok köréből az aktívabb, az együttműködést kiterjeszteni igyekvő államok körébe tartozzon.
Az alkotmányszerződésről szólva a kormányfő közölte: a portugál uniós elnökségnek nem lesz könnyű dolga, bár átmeneti nyugalmat fog hozni, ha lesz megállapodás, amelynek legalább az intézményi kérdésekre pontot kell tennie. Magyarország mindent meg fog tenni, hogy a megállapodás létrejöjjön - jelentette ki.
Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy Magyarország támogatja az Európai Unió bővítését a balkáni országokkal, kérdésesnek tartja azonban, hogy ehhez meglesz-e politikai akarat. Nehezebbnek nevezte Törökország uniós csatlakozását, mert ebben már az a tét, hogy markánsan eltérő kultúrájú társadalmak képesek-e együtt élni. Véleménye szerint Magyarországnak azért kell erőfeszítéseket tennie, hogy a kultúrákat elválasztó falak ledőljenek.
A miniszterelnök beszámolt arról, hogy a közeljövőben Magyarországra látogat Angela Merkel német kancellár, Nicolas Sarkozy francia elnök, Bosznia-Hercegovina miniszterelnöke, a szerb kormányfő, és lesz szlovén-magyar közös kormányülés is. 2007 július 30. Gyurcsány Ferenc teljes beszéde itt olvasható! |