Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

1993. évi LV. törvény
a magyar állampolgárságról

Az Országgyűlés a magyar állampolgárság erkölcsi súlyának megőrzése és az állampolgárok Magyar Köztársasághoz való kötődésének erősítése érdekében, a magyar állampolgársági jog hagyományait és a nemzetközi szerződések előírásait figyelembe véve, a magyar állampolgárság keletkezésének, megszerzésének és megszűnésének szabályairól a következő törvényt alkotja:

Alapelvek

1. § (1) A magyar állampolgárok között az állampolgárság keletkezésének, illetőleg megszerzésének jogcíme alapján különbséget tenni nem lehet.

(2) Senkit nem lehet állampolgárságától, illetve állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.

(3) E törvény

- a személy akaratszabadságának tiszteletben tartása mellett elősegíti a család állampolgárságának egységét;

- elősegíti a hontalanság eseteinek csökkentését;

- biztosítja a személyes adatok védelmét.

(4) A törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok az irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események bekövetkezésekor hatályban voltak.

A magyar állampolgárok

2. § (1) Magyar állampolgár az, aki e törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár, továbbá az, aki e törvény erejénél fogva magyar állampolgárrá válik, vagy e törvény alapján magyar állampolgárságot szerez, amíg állampolgársága nem szűnik meg.

(2) Azt a magyar állampolgárt, aki egyidejűleg más államnak is állampolgára - ha törvény másként nem rendelkezik -, a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni.

A magyar állampolgárság keletkezése

3. § (1) Születésénél fogva magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke.

(2) A nem magyar állampolgár szülő gyermekének magyar állampolgársága a születés napjára visszaható hatállyal keletkezik, ha másik szülője - teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, utólagos házasságkötés, továbbá az apaság vagy az anyaság bírói megállapítása alapján - magyar állampolgár.

(3) Ellenkező bizonyításig magyar állampolgárnak kell tekinteni:

a)

a Magyarországon lakóhellyel rendelkező hontalan szülők Magyarországon született gyermekét;

b)

az ismeretlen szülőktől származó, Magyarországon talált gyermeket.

A magyar állampolgárság megszerzése

Honosítás

4. § (1) Kérelmére honosítható a nem magyar állampolgár, ha:

a)

a kérelem előterjesztését megelőző nyolc éven át folyamatosan Magyarországon lakott;

b)

a magyar jog szerint büntetlen előéletű és a kérelem elbírálásakor ellene magyar bíróság előtt büntetőeljárás nincs folyamatban;

c)

megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított;

d)

honosítása a Magyar Köztársaság érdekeit nem sérti; és

e)

igazolja, hogy alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsgát tett, vagy ez alól a törvény alapján mentesül.

(2) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, aki a kérelme előterjesztését megelőzően legalább három évig folyamatosan Magyarországon lakott, és az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállnak, ha

a)

magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, vagy házassága a házastárs halálával szűnt meg;

b)

kiskorú gyermeke magyar állampolgár;

c)

magyar állampolgár fogadta örökbe, vagy

d)

magyar hatóság menekültként elismerte.

(3) Az (1) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén, kérelmére, kedvezményesen honosítható az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem magyar állampolgár, aki a kérelem előterjesztésekor legalább egy éve Magyarországon lakik, és felmenője magyar állampolgár volt.

(4) Kedvezményesen honosítható az a nem magyar állampolgár, akinek a kérelem benyújtását megelőzően legalább öt éven át folyamatosan Magyarországon volt a lakóhelye, és az (1) bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott feltételek fennállnak, ha

a)

az ország területén született;

b)

kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet;

c)

hontalan.

(5) Az (1)-(4) bekezdésekben meghatározott időtartamú, folyamatos magyarországi lakóhelytől a kiskorú tekintetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri, vagy szülője a magyar állampolgárságot megszerezte.

(6) A magyar állampolgár által örökbefogadott kiskorú gyermek lakóhelyétől függetlenül honosítható.

(7) A köztársasági elnök a folyamatos magyarországi lakóhely tekintetében az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időtartam, valamint az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltétel alól - a belügyminiszter javaslatára - felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.

Alkotmányos alapismeretek vizsga

4/A. § (1) A 4. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott vizsgát a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalban a hivatal vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt teszi le.

(2) Nem köteles vizsgát tenni:

a)

a cselekvőképtelen és a korlátozottan cselekvőképes személy;

b)

aki magyarországi felsőoktatási intézményben magyar nyelvű oktatásban diplomát szerzett;

c)

aki a kérelem benyújtásakor 65. életévét betöltötte;

d)

aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

Visszahonosítás

5. § Kérelmére visszahonosítható a 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az a Magyarországon lakó személy, akinek magyar állampolgársága megszűnt.

Nyilatkozat

5/A. § (1) A Magyar Köztársaság Elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával - a nyilatkozattétel napjától - megszerzi a magyar állampolgárságot az a személy:

a)

akit a külföldön tartózkodó egyes személyeknek magyar állampolgárságuktól való megfosztásáról szóló 1947. évi X. törvény és az 1948. évi XXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1948. évi LX. törvény, illetve az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény alapján a magyar állampolgárságától megfosztottak, továbbá az, aki a Magyar Köztársaság Kormányának 7970/1946. ME rendelete, a 10.515/1947. Korm. rendelet, a 12.200/1947. Korm. rendelet alapján veszítette el magyar állampolgárságát, valamint az, akinek magyar állampolgársága 1947. szeptember 15. és 1990. május 2. napja között elbocsátással szűnt meg;

b)

aki az ország területén született és születésével nem szerezte meg szülei külföldi állampolgárságát a szülők állampolgárságára irányadó külföldi jog alapján, feltéve, hogy a születése napján magyarországi lakóhellyel rendelkezett és a nyilatkozat megtételét közvetlenül megelőzően legalább öt éve az ország területén lakik. A nyilatkozatot az érintett tizenkilencedik életévének betöltéséig teheti meg;

c)

aki magyar állampolgár anyától és külföldi állampolgár apától 1957. október 1-je előtt született, és születésével nem vált magyar állampolgárrá.

(2) A nyilatkozat elfogadása esetén a belügyminiszter bizonyítványban igazolja az állampolgárság megszerzését.

(3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.

Hatásköri szabályok, eskü és fogadalom

6. § (1) A magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(2) A magyar állampolgárság megszerzéséről a köztársasági elnök honosítási, illetőleg visszahonosítási okiratot (a továbbiakban: honosítási okirat) ad ki.

7. § (1) A honosított, illetőleg a visszahonosított (a továbbiakban együtt: honosított) személy választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított a lakóhelye szerint illetékes polgármester előtt, illetve a 4. § (6) és (7) bekezdésének hatálya alá tartozó honosított a polgármester vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.

(2) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg. Az eskütétel, illetve fogadalomtétel tényét és napját a honosítási okiraton fel kell tüntetni.

(3) Ha a honosított az eskü vagy fogadalom letétele előtt meghalt, vagy olyan állapotba került, amely megakadályozza az eskü vagy fogadalom letételében, a magyar állampolgárságot a honosítási okirat kiállításának napján szerzi meg.

(4) Az állampolgársági eskü szövege:

Én, ...................... esküszöm, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom. Isten engem úgy segéljen.

Az állampolgársági fogadalom szövege:

Én, ...................... fogadom, hogy Magyarországot hazámnak tekintem. A Magyar Köztársaságnak hű állampolgára leszek, Alkotmányát és törvényeit tiszteletben tartom és megtartom. Hazámat erőmhöz mérten megvédem, képességeimnek megfelelően szolgálom.

(5) Az állampolgársági eskü és az állampolgársági fogadalom egyenértékű.

A magyar állampolgárság megszűnése

Lemondás

8. § (1) A külföldön lakó magyar állampolgár - a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozatában - lemondhat a magyar állampolgárságáról, ha

a)

külföldi állampolgársággal is rendelkezik vagy annak megszerzését valószínűsíteni tudja.

b)-c)

(2) Ha az (1) bekezdésben megállapított feltételek fennállnak, a belügyminiszter javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására. A magyar állampolgárság lemondással való megszűnéséről a köztársasági elnök okiratot ad ki. A magyar állampolgárság az okirat kiállítása napján szűnik meg.

(3) A belügyminiszter határozatban állapítja meg, ha a lemondás elfogadásának feltételei hiányoznak. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.

(4) A lemondás elfogadásától számított egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

A magyar állampolgárság visszavonása

9. § (1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított tíz év elteltével.

(2) Az állampolgárság visszavonására okot adó tény fennállását a belügyminiszter határozattal állapítja meg. A határozat felülvizsgálata a Fővárosi Bíróságtól kérhető.

(3) A magyar állampolgárság visszavonással történő megszüntetéséről - a belügyminiszter előterjesztése alapján - a köztársasági elnök dönt.

(4) A magyar állampolgárság visszavonásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben közzé kell tenni. A magyar állampolgárság a határozat közzététele napján szűnik meg.

A magyar állampolgárság igazolása

10. § A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.

11. § (1) A belügyminiszter az érintett kérelmére állampolgársági bizonyítványban igazolja a magyar állampolgárság fennállását, megszűnését, illetőleg azt, hogy a bizonyítványban megjelölt személy nem magyar állampolgár.

(2) Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.

(3) Az állampolgársági bizonyítvány ténymegállapítása ellen az érdekelt fél, a törvényes képviselő, az ügyész, valamint a gyámhatóság a Fővárosi Bíróságnál keresetet indíthat.

12. § Az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző, az idegenrendészeti, a nemzetbiztonsági, a katonai igazgatási szervek, a jegyző (főjegyző), a közjegyző, valamint a konzuli és külföldi hatóság, továbbá más hatóság, illetőleg állami szerv megkeresésére a belügyminiszter megállapítja az ügyfél magyar állampolgárságának fennállását, megszűnését vagy azt, hogy az ügyfél nem magyar állampolgár.

Az állampolgársági eljárás

13. § (1) Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelmet (a továbbiakban: állampolgársági kérelem) magyar nyelven, az e célra rendszeresített nyomtatványon, személyesen kell benyújtani a kérelmező lakóhelye szerint illetékes települési - fővárosban a kerületi - önkormányzat polgármesteri hivatala anyakönyvvezetőjéhez, a külföldön élő kérelmező esetében az illetékes magyar konzuli tisztviselőhöz.

(2) A kérelmet az anyakönyvvezető nyolc napon belül, a konzul az átvételtől számított első diplomáciai postával köteles felterjeszteni a belügyminiszterhez.

14. § (1) Az állampolgársági kérelemnek és a 12. § szerinti megkeresésnek tartalmaznia kell az érintett személyi adatait (név, lakcím, születési, házasságkötési adatai), felmenői személyi adatait, valamint az állampolgárságra, külföldre távozás időpontjára vonatkozó adatokat.

(2) Az állampolgársági kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat, továbbá a kérelem elbírálásához e törvény 4-5., 8. és 11. §-ában meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat.

(3) Ha a kérelem hiányos vagy az elbíráláshoz szükséges adatokat nem tartalmazza, a belügyminiszter a kérelmezőt más közokiratok bemutatására is felhívhatja. Ilyenek különösen: a hatósági erkölcsi bizonyítvány, az állampolgársági bizonyítvány, a honosítási, visszahonosítási, elbocsátási okirat, a magyar útlevél, az illetőségi bizonyítvány, továbbá a születési, házassági, halotti anyakönyvi okirat.

(4) Idegen nyelvű okiratot hiteles magyar nyelvű fordítással ellátva kell a kérelemhez csatolni.

15. § (1) Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

(2) A honosítási és visszahonosítási kérelem, valamint a lemondási nyilatkozat benyújtásakor a korlátozottan cselekvőképes személyt is meg kell hallgatni.

(3) Kiskorú személy magyar állampolgárságról való lemondásához - ha elháríthatatlan akadálya nincs - mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

(4) Házastársak, illetve szülő együttélő kiskorú vagy cselekvőképtelen nagykorú gyermekével közös honosítási, visszahonosítási kérelmet, illetőleg a magyar állampolgárságról lemondó nyilatkozatot terjeszthet elő.

16. § (1) A honosítási okiratot a belügyminiszter megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek, a 4. § (6) és (7) bekezdése alapján honosított esetében a polgármesternek vagy a magyar konzuli tisztviselőnek.

(2) Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat a letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított két hónapon belül kell letenni. A határidőt a belügyminiszter kérelemre meghosszabbíthatja.

(3) Ha az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül, a kérelmező hibájából nem kerül sor, a honosítási, visszahonosítási határozat hatályát veszti.

17. § (1) A belügyminiszter egy éven belül adja ki az 5/A. § (2) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, vagy hozza meg az 5/A. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(2) A belügyminiszter a magyar állampolgárság honosítással, illetőleg visszahonosítással történő megszerzésére irányuló kérelemről a 6. § (1) bekezdésében foglalt előterjesztést huszonegy hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek. A belügyminiszter hat hónapon belül tesz javaslatot a köztársasági elnöknek a lemondás elfogadására, vagy hozza meg a 8. § (3) bekezdése szerinti határozatot.

(3) Az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelemnek, valamint a 12. § szerinti megkeresésnek a belügyminiszter három hónapon belül tesz eleget.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben megállapított határidő a nyilatkozatnak, a kérelemnek, illetve a megkeresésnek a belügyminiszterhez érkezése napján kezdődik, amely indokolt esetben egy ízben három hónappal meghosszabbítható.

(5) A honosítási és visszahonosítási kérelmet, valamint a lemondási nyilatkozatot a köztársasági elnök döntéséig, az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a bizonyítvány kiadásáig a kérelmező visszavonhatja. Ilyen esetben az eljárást a belügyminiszter megszünteti.

(6) Az állampolgársági eljárásban a kérelmező helyett meghatalmazottja is eljárhat, kivéve, ha e törvény személyes eljárást ír elő. Az állampolgársági ügyben eljáró szerv a képviseleti jogosultságot megvizsgálhatja és visszautasítja az olyan meghatalmazott eljárását, aki az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát nem igazolja.

(7) Ha az állampolgársági ügy eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, a belügyminiszter az eljárást felfüggeszti. Ha a más szerv előtti eljárás megindítására a kérelmező jogosult, erre megfelelő határidő kitűzése mellett a belügyminiszter felhívja. Ha a kérelmező a felhívásnak nem tesz eleget, a belügyminiszter az eljárást megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, illetve tesz előterjesztést a köztársasági elnöknek.

Adatvédelem, adatszolgáltatás

18. § Az állampolgársági iratba betekinthet:

a)

az ügyben érintett személy, halála után leszármazója, valamint felmenője;

b)

az igazságszolgáltatási, a bűnüldöző és a nemzetbiztonsági feladatokat ellátó szervek a hatáskörükbe tartozó ügyben, törvényben szabályozott eljárásuk során.

19. § (1) A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos adatszolgáltatást - beleértve a 14. § (1) bekezdésében és a 20/A. §-ban meghatározott adatokat is - a honosított lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője teljesíti más anyakönyvvezetőnek, a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságnak, az idegenrendészeti, a menekültügyi hatóságnak, valamint a Központi Statisztikai Hivatalnak.

(2) A magyar állampolgárság megszűnéséről a belügyminiszter értesíti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó hatóságot, az anyakönyvi hatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, továbbá - a hadköteles személyek esetében - a Honvédelmi Minisztériumot.

(3) Az állampolgársági eljárás során a belügyminiszter

a)

betekinthet az anyakönyvbe, az anyakönyvi alapiratokba, és ezekről másolatot kérhet;

b)

adatot kérhet és betekinthet a polgárok személyi adat- és lakcímnyilvántartásába és a külföldiek nyilvántartásába;

c)

adatot kérhet a rendőrségi, a bűntettesek és a büntetőeljárás alatt állók nyilvántartásából, valamint az ügyészségtől és a bíróságtól;

d)

véleményt kérhet a jegyzőtől, a gyámhatóságtól és az idegenrendészeti hatóságoktól, továbbá véleményt kér a rendőrségtől és az illetékes nemzetbiztonsági szolgálattól.

20. § Az állampolgársági iratok nem selejtezhetők, őrzésükről és nyilvántartásukról a belügyminiszter gondoskodik.

Névmódosítás

20/A. § (1) A honosítást vagy visszahonosítást kérő külföldi egyidejűleg kérheti

a)

azt, hogy saját vagy felmenője egykori magyar családi nevét viselhesse;

b)

többtagú családi nevéből egy vagy több tag, valamint a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását;

c)

családi nevének magyarra fordítását;

(2) A névmódosítási kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.

(3) A névmódosítás engedélyezéséről a belügyminiszter okiratot ad ki, mely a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.

(4) A névmódosítást anyakönyvezni kell.

Záró rendelkezések

21. §

22. § Az e törvény rendelkezései alapján indított perekben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni.

23. § (1) E törvény alkalmazása szempontjából Magyarországon lakik az a lakóhellyel rendelkező nem magyar állampolgár, akinek bevándorlását engedélyezték, vagy akit menekültként elismertek, valamint aki letelepedési engedélyt kapott, továbbá az Európai Unió más tagállamának EGT tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgára.

(2) E törvény alkalmazása szempontjából külföldön lakik az a személy, akinek Magyarországon nincs bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye.

24. § (1) E törvény a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

(2) Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, az 1957. évi IV. törvényt módosító és egységes szövegét megállapító 1981. évi I. törvény 3. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: 3. § (7) E törvény hatálya a szabálysértési és az állampolgársági eljárásra nem terjed ki.

(3) E törvény hatálybalépésével hatályát veszti:

- az állampolgárságról szóló 1957. évi V. törvény és a végrehajtásáról szóló 1957. évi 55. törvényerejű rendelet;

- a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló, az 1990. évi XXVII. törvény és a módosításáról rendelkező 1990. évi XXXII. törvény;

- a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 1-2. §-a;

- az egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról szóló 1972. évi 21. törvényerejű rendelet 7. §-a.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa:

a)

a belügyminiszter e törvényben meghatározott feladatainak részletes szabályait;

b)

az eskü vagy fogadalom letételével kapcsolatos feladatokat;

c)

a jegyzőnek, az anyakönyvvezetőnek és a konzulnak az állampolgársági kérelmek átvételével, az okiratok továbbításával, valamint a hatósági nyilvántartások értesítésével kapcsolatos feladatait;

d)

az eljárásban használandó formanyomtatványokat;

e)

a 4. § (1) bekezdés e) pontjában előírt vizsga követelményeit, valamint a közigazgatási hivatal vezetőjének a vizsgával kapcsolatos feladatait és az eljárás rendjét, a vizsga letétele alóli felmentésre való jogosultság igazolásának szabályait, a vizsga letételét igazoló okmány tartalmát és biztonsági követelményét.