|
Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma
101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. §-ának (1) bekezdésében (a továbbiakban: Utv.) kapott felhatalmazás alapján az Utv. végrehajtásáról a következőket rendeli el: ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § Ez a rendelet határozza meg: a) az útlevélhatóságokat, feladat- és hatáskörüket, az úti okmánnyal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervek feladatait;b) az útlevél kivételével az egyéb úti okmányok fajtáit;c) az eljárás részletes szabályait, valamint az úti okmányok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket.Az úti okmányok fajtái 2. § Az - útlevél kivételével - úti okmányok fajtái:a) a határátlépési igazolvány;b) c) a hazatérési igazolvány;d) a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmánya;e) a menedékesek úti okmánya;f) a bevándorolt, a letelepedett és a hontalan külföldi úti okmánya.ÚTLEVÉLHATÓSÁGOK ÉS HATÁSKÖRÜK 3. § (1) A magánútlevéllel, az ideiglenes magánútlevéllel, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevéllel, valamint a határátlépési igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó, Választási Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) jár el.(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatain túl a Hivatal feladata és hatásköre: a) a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló magyar állampolgár részére engedélyezi a külföldre utazást;b) a visszavont úti okmányok tekintetében gondoskodik azok nyilvántartásáról, tárolásáról és a korlátozó rendelkezés megszűnését követően a kiadásról;c) a hatáskörébe tartozó és soron kívüli úti okmányok iránti kérelmek átvételére, kiadására ügyfélszolgálati irodát tart fenn;d) az úti okmányokkal és a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványokkal összefüggő feladatok ellátásában közreműködő szervekkel és a Magyar Köztársaság Diplomáciai és Konzuli Képviseleteivel (a továbbiakban: külképviselet) való kapcsolattartásra ügyeleti szolgálatot működtet;e) ellenőrzi a szolgálati útlevelek rendeltetésszerű felhasználását, az ezzel kapcsolatos nyilvántartásokat.(3) Azokban az ügyekben, amelyekben az elsőfokú hatósági jogkört a Hivatal gyakorolja, másodfokon a Hivatal vezetője jár el. 4. § (1) A diplomata- és a külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő hatósági eljárás a Külügyminisztérium hatáskörébe tartozik.(2) A hazatérési igazolvánnyal kapcsolatos hatósági eljárás első fokon a külképviselet hatáskörébe tartozik. 5. § (1) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági jogkört első fokon a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve gyakorolja.(2) 6. § (1) A Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatósága jár el első fokon a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.(2) Az úti okmánnyal kapcsolatos kérelem tárgyában hozott első fokú határozat elleni fellebbezést a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetője bírálja el. 7. § Az útlevél hatóságok feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt az úti okmányt előállító szerv, továbbá az e rendeletben foglaltak szerint a kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó, okmányirodát működtető települési (fővárosi kerületi) önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), illetve a lakó- vagy tartózkodási hely szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) és a határőrség.AZ EGYES ÚTI OKMÁNYOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A határátlépési igazolvány 8. § (1) Határátlépési igazolvány annak a magyar állampolgárnak adható, akinek nemzetközi szerződésből eredő feladata vagy szolgálata ellátása érdekében az államhatár rendszeres átlépése szükséges.(2) (3) A határátlépési igazolványra jogosultak körét és kiadásának feltételeit nemzetközi szerződés állapítja meg. (4) A határátlépési igazolvány érvényességének időtartama - amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - öt év. (5) A határátlépési igazolványt vissza kell vonni a vonatkozó nemzetközi szerződésben foglaltak megszegése esetén, továbbá az Utv. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetekben. A hazatérési igazolvány 9. § (1) Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére, részére hazatérési igazolványt kell kiállítani, ha az állampolgár útlevele vagy a külföldre utazásra felhasznált személyazonosító igazolványa lejárt, elveszett, ellopták vagy utazásra egyéb okból alkalmatlanná vált, és a hazatéréshez szükséges magánútlevél kellő időn belül nem szerezhető be.(2) Hivatalból kell a hazatérési igazolványt kiállítani annak a külföldön tartózkodó magyar állampolgárnak a hazatérése céljából, aki külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt áll, illetőleg akire nézve a tartózkodási helye szerinti külföldi állam illetékes hatósága az ország területének elhagyását elrendelte. (3) A hazatérési igazolvány egyszeri beutazásra jogosít, érvényességének időtartama legfeljebb hat hónap. 10. § A hazatérési igazolvány tartalmazza:a) az állampolgár családi és utónevét, születési helyét és idejét, arcképmását, valamint aláírását;b) az úti okmány típusának megnevezését, számát, kiállításának helyét, keltét, érvényességi idejét, a kiállító hatóság nevét, bélyegzőlenyomatát.Menedékesek úti okmánya 11. § (1) Azt a külföldi állampolgárt, akit a menekültügyi hatóság menedékesként elismert és nem rendelkezik származási országa érvényes úti okmányával - kérelmére - utazásának időtartamára, de legfeljebb hat hónapra érvényes úti okmánnyal lehet ellátni.(2) Az úti okmány csak érvényességi idején belül használható fel utazásra és a Magyar Köztársaság területére való visszatérésre. (3) Az úti okmány csak egyszeri utazásra használható fel. A bevándorolt külföldi és a hontalan úti okmánya 12. § A bevándorolt, a letelepedett és a hontalan úti okmánya tartalmazza:a) a külföldi családi és utónevét, születési helyét, idejét, nemét, állampolgárságát vagy hontalanságát, arcképmását, saját kezű aláírását;b) a bevándorlási, letelepedési vagy hontalansági engedély számát, az engedélyező hatóság megnevezését, továbbá az állandó magyarországi tartózkodásra jogosult bejegyzést;c) az úti okmány megnevezését, számát, keltét, érvényességi idejét, a kiállító magyar útlevélhatóság megnevezését és bélyegzőlenyomatát.AZ ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI A kérelem 13. § (1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás kérelemre indul. A kérelem benyújtására a diplomata-, a külügyi szolgálati útlevél, valamint a 14. § (2) bekezdésében, a 15. § (2)-(4) bekezdésében és a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben külön jogszabályban meghatározott formanyomtatvány szolgál.(2) A körzetközponti jegyző a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő, amely tartalmazza a kérelmező sajátkezű aláírását és arcképmását, továbbá az útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is. (3) Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott útlevél átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni, illetőleg a Hivatal útján a megsemmisítésről kell intézkedni. (4) A formanyomtatványt, illetőleg a kinyomtatott kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a körzetközponti jegyző megküldi a Hivatalnak. (5) A külképviselet a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumon keresztül küldi meg a Hivatalnak. 14. § (1) A kérelmező:a) a magánútlevél iránti kérelmet belföldön a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál, a 20. § (1) bekezdésében foglalt esetben a jegyzőnél, külföldön a külképviseletnél; a diplomata és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelmet a Külügyminisztériumnál; a hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,b) a magánútlevél soron kívüli kiállítására vonatkozó kérelmet a körzetközponti jegyzőnél vagy a Hivatalnál,c) ideiglenes magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelmet a külképviseletnél,d) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, a menedékes úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmező lakóhelye szerint illetékes menekültügyi hatóságánál,e) f) bevándorolt, valamint a letelepedett külföldi és a tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan úti okmánya iránti kérelmet a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának a kérelmezőlakóhelye vagy - hontalan esetében - tartózkodási helye szerint illetékes területi szervénél nyújthatja be. (2) Az utazást elrendelő szervnek - a kérelmező nevében - a) a határátlépési igazolvány iránti kérelmet a Hivatalnál,b) a hajós szolgálati és szolgálati útlevél iránti kérelmet közvetlenül a Hivatalnál, a körzetközponti jegyzőnél vagy a jegyzőnél,c) a hajós szolgálati és a szolgálati útlevél kiállítása iránti kérelmet - ha a kiadását soron kívül kéri - a Hivatalnálkell benyújtania. 15. § (1) Az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor a 14. § (1) bekezdésében foglalt esetekben - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - személyesen kell megjelenni.(2) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselő nyújthatja be. (3) Meghatalmazott útján is előterjeszthető a kérelem, ha a személyes megjelenést a kérelmező egészségi állapota - a kezelőorvos által kiállított igazolás szerint - nem teszi lehetővé. (4) Ha a külföldön élő állampolgár külképviseleten történő személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz, kérelmét a külképviselethez postai úton is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi egyezmény eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha azt a külképviselet diplomáciai felülhitelesítéssel látta el. 16. § A külképviseleten benyújtott magánútlevél, illetőleg hazatérési igazolvány iránti kérelem esetén a magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar útlevéllel vagy érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.17. § (1) Az úti okmány iránti kérelem személyes előterjesztésekor a kérelmező az Utv. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyazonosító adatait, azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, értesítési címét, illetőleg lakcímét, továbbá arcképmását és saját kezű aláírását köteles az eljáró útlevélhatóság rendelkezésére bocsátani. Írásképtelen kérelmező úti okmányának aláírás rovata bejegyzést nem tartalmaz, kivéve, ha a kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője nyújtja be és írja alá.(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző úti okmányát, valamint az útlevél iránti kérelemhez a külön törvényben meghatározott összegű illetékbélyeget. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott útlevelet az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni. A jegyzőnél és a külképviseleten benyújtott kérelem esetében csatolni kell még a kérelmező kettő darab fekete-fehér vagy színes arcképmását (igazolványképét) is. (3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a gyámhatóság vagy az útlevélhatóság előtt tett, az útlevél kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló jogerős bírósági határozat másolatát. A nyilatkozatot akkor is el kell fogadni, ha azt külföldön a külképviseleten tették. (4) A szolgálati útlevél iránti kérelemhez csatolni kell az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában az országos hatáskörű szerv vagy hivatal vezetőjének az útlevél kiállítására irányuló, indokolt javaslatát. 18. § (1) A kérelmező személyi adatainak és útlevélhez való jogosultságának ellenőrzéséhez az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni:a) a kérelmező érvényes állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolványt - ha azzal rendelkezik -, valamint a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványát;b) az érvényes állandó személyazonosító igazolvánnyal vagy más, a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát, valamint a külföldön élő kérelmező esetében magyar állampolgárságát igazoló okiratot is;c) kiskorú, valamint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a szülő (törvényes képviselő) állandó személyazonosító igazolványát vagy más, a személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványt, a gondnok-, illetőleg gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról;d) a kérelmező előző úti okmányát, ha annak visszahagyását kérte.(2) Ha a kérelmező előző úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkozni kell annak ellopásáról, elvesztéséről, illetőleg megsemmisüléséről, vagy arról, hogy érvényes úti okmánnyal nem rendelkezik. 19. § (1) Az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező jogosultságát, továbbá személyazonosságát és állampolgárságát ellenőrizni kell. Ennek során az igénylőlap adatait egyeztetni kell a személyazonosító igazolvány, illetőleg születési anyakönyvi kivonatának adataival. Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén az adatok valódiságát a szülőnek (törvényes képviselőnek) aláírásával kell igazolnia. Vizsgálni kell továbbá, hogy az arcképmás személyazonosításra alkalmas-e, illetőleg a kérelmező azonos-e a fényképen levő személlyel.(2) Ha az úti okmány iránti kérelmet a 14. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az utazást elrendelő szerv nyújtja be, a kérelmező személyazonosságát ez a szerv köteles ellenőrizni. (3) Amennyiben a kérelmező személyazonosságát illetően kétség merül fel, az eljáró útlevélhatóság - szükség esetén az érintett személy meghallgatásával - elrendelheti a személyazonosítást. (4) Ha a kérelem felvételénél végrehajtott adategyeztetéskor a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek meg a bemutatott okmány vagy okirat adataival - a hazatérési igazolvány iránti kérelem kivételével - vizsgálni kell az eltérés okát, és indokolt esetben a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatait haladéktalanul helyesbíteni kell. A helyesbítést kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján - szükség esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni. (5) Ideiglenes személyi igazolvánnyal rendelkező állampolgár útlevél iránti kérelme csak kivételesen és akkor fogadható el, ha a kérelmező állampolgársága, személyazonossága előző úti okmánya, illetőleg egyéb okirata alapján egyértelműen megállapítható. Ebben az esetben az igazolásra szolgáló okiratok másolati példányát a kérelemhez csatolni kell. (6) A külképviseleten benyújtott magánútlevél iránti kérelem esetén az ellenőrzés az érvényes magyar útlevél vagy érvényes állampolgársági bizonyítvány, illetőleg az érvényes személyi igazolvány alapján is elvégezhető. 20. § (1) Az a kérelmező, aki a körzetközponti jegyző hivatalában való, utazással járó személyes megjelenésében életkora vagy egészségi állapota miatt nyilvánvalóan akadályozott - ha nincs meghatalmazottja - magánútlevél iránti kérelmét személyesen a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnél is előterjesztheti.(2) A jegyző a 13. § (1) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon átvett kérelmet és mellékleteit ellenőrzi, a kérelmező kérésére a csatolt úti okmányt érvénytelenítve visszaadja, vagy megsemmisítéséről a Hivatal útján intézkedik. Ennek tényét, valamint a 17. § (2) bekezdés szerint visszahagyott úti okmány adatait megfelelő módon jelzi a formanyomtatványon. (3) A jegyző a nála előterjesztett kérelmet haladéktalanul megküldi a kérelmező lakóhelye szerint illetékes körzetközponti jegyzőnek. (4) A körzetközponti jegyző hiányos vagy eltérő adatok esetén kezdeményezi az adatok pótlását, illetve javítását a formanyomtatványt átvevő jegyzőnél. Az adatpótlást, illetve javítást nem igénylő kérelmeket a körzetközponti jegyző elektronikus úton, döntés céljából továbbítja a Hivatalnak. 20/A. § Soron kívüli eljárás 21. § (1) A külképviselet a külföldön élő vagy tartózkodó állampolgár részére az ideiglenes magánútlevelet és a hazatérési igazolványt soron kívül állítja ki.(2) Az erre irányuló kérelem esetén az útlevélhatóság a magánútlevelet soron kívül állítja ki. (3) Ha az útlevélhatóság a kérelmet soron kívül teljesíti, az úti okmányt öt munkanapon belül állítja ki. Hozzájárulás a külföldre utazáshoz 22. § (1) A Hivatal a külföldre utazást korlátozó rendelkezés hatálya alatt álló állampolgár részére az Utv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt feltételek szerint a külföldre utazást különösen akkor engedélyezheti, ha a Hivatal hozzájárulását a személyesen megjelenő kérelmező a gyógykezelése vagy a külföldön tartózkodó közeli hozzátartozójának [Ptk. 685. § b) pontja] halála, illetőleg kezelőorvosa által igazolt életveszélyes vagy súlyos egészségi állapota miatt kéri.(2) A Hivatal a kérelemre a hozzájárulást megadja, ha az Utv. 19. §-ának (2) bekezdése szerint a bíróság vagy az ügyész a biztosíték letétbe helyezéséről értesítette. A HAT ÁROZAT23. § (1) Az útlevélhatóság az úti okmányra irányuló kérelmet az okmány kiadásával teljesíti. Az úti okmányt postai úton kell továbbítani, vagy kérelemre személyesen kell átadni a kérelmező részére. Amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozik, akkor az úti okmányt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból átvett személyi adatokkal kell kiállítani.(2) A Hivatal a 22. §-ban foglalt hozzájárulását határozatban adja meg, amelyben megállapítja az utazás engedélyezett időtartamát, és elrendeli a határozat azonnali végrehajtását. A határozatot a magánútlevél kiadásával egyidejűleg a kérelmezőnek át kell adni, és a határőrségnek, valamint az Utv. 18. §-ának (1) bekezdése és 19. §-ának (2) bekezdése szerinti hozzájárulást adó szervnek meg kell küldeni. (3) Az útlevélhatóság az úti okmány kiadásának megtagadásáról, illetőleg az úti okmány visszavonásáról határozattal dönt, melyben elrendeli az azonnali végrehajtást. (4) A 26. § szerint kiadott úti okmány ismételt bevonásáról újabb visszavonó határozatot nem kell hozni. (5) Nem kell határozatot hozni, ha az útlevélhatóság a visszavont úti okmánnyal történő utazáshoz az Utv. 18. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben nem járul hozzá. Ebben az esetben a kérelmezőt és a hozzájárulást adó szervet értesíteni kell. (6) A postai úton át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen veheti át az értesítési cím szerint illetékes körzetközponti jegyzőnél. A személyesen át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a körzetközponti jegyző az útlevél kiállításától számított egy év elteltével továbbítja a Hivatalnak. A Hivatal az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek a nyilvántartáson való feltüntetéséről. AZ ÚTI OKMÁNY BIRTOKBAN TARTÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK 24. § (1) Az úti okmány jogszerű birtokosa köteles az úti okmányát sértetlenül megőrizni, a hatóság felhívására bemutatni, visszavonás elrendelésekor az úti okmány átvételére jogosult hatóságnak átadni, illetőleg a jogosultság megszűnésekor az azt kiállító hatóságnak leadni.(2) A visszavont úti okmányt a 23. § (2) bekezdésében foglalt határozattal együtt lehet utazásra felhasználni, és a határátlépés ellenőrzésekor felhívás nélkül a hatóságnak be kell mutatni. (3) Az úti okmányt másra átruházni, letétbe helyezni vagy biztosítékul átadni, illetőleg átvenni, abba - az Utv. 7. §-ának (4) bekezdésében meghatározott szervek kivételével - bejegyzést tenni nem szabad. (4) Akinek az úti okmányát ellopták, megsemmisült, vagy elvesztette, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül az úti okmány iránti kérelem átvételére jogosult szervnél vagy az útlevélhatóságnál bejelenteni. (5) Az elveszettnek vélt és az erről szóló bejelentés után megtalált úti okmányról a (4) bekezdésben meghatározott szervet a megtalálástól számított három munkanapon belül értesíteni kell. Az úti okmány leadása 25. § (1) Az úti okmányt tizenöt napon belül le kell adni az útlevélhatóságnál - diplomata- és külügyi szolgálati útlevelet a Külügyminisztériumnál -, ha megszűnt az úti okmány jogosultjánaka) magyar állampolgársága;b) diplomata-, külügyi szolgálati, hajós szolgálati és szolgálati útlevélre, illetőleg második magánútlevélre való jogosultsága;c) menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányára való jogosultsága;d) a határátlépési igazolványra való jogosultsága.(2) A 23. § (2) bekezdésében hozott határozat alapján kiadott útlevelet az állampolgár az országba történő visszatérését követően haladéktalanul köteles leadni a Hivatalnak. (3) A külföldön élő állampolgár előző magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével egyidejűleg köteles a külképviseleten személyesen leadni vagy postai úton eljuttatni. (4) Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár hazautazását követően öt munkanapon belül köteles a Hivatalnál, a körzetközponti jegyzőnél vagy a jegyzőnél leadni. (5) Az állampolgár halála esetén a még érvényes úti okmányt hozzátartozója - vagy akinek a birtokába került - tizenöt munkanapon belül, továbbá, aki úti okmányt talál, három munkanapon belül köteles a körzetközponti jegyzőhöz, a jegyzőhöz, vagy a kiállító útlevélhatósághoz személyesen vagy postai úton eljuttatni. (6) Az úti okmányt az adatoldal átlyukasztásával és a magyar hatóságok bejegyzéseinél elhelyezett érvénytelen bélyegző lenyomattal kell érvényteleníteni. Az érvénytelenített úti okmányt kérelemre - az elhunyt úti okmánya esetén a hozzátartozó ilyen irányú kérelmére - vissza kell adni. Nem adható vissza az érvénytelenített úti okmány, ha az hamis vagy meghamisították. 26. § A Hivatal a 23. § (2) bekezdésében foglalt határozat alapján a bevont úti okmányt adja ki a kérelmező részére.Az úti okmány cseréje 27. § Az úti okmány cseréjét kell kérni, haa) az állampolgárnak az úti okmányban szereplő adatai megváltoztak, vagy azb) személyazonosításra alkalmatlanná vált, betelt, megrongálódott.28. § A hazatérési igazolványt, továbbá a bevándorolt és a letelepedett részére visszatérésre kiadott egyszeri utazási igazolványt, a menedékesek úti okmányát a Magyar Köztársaság területére való visszatéréskor a határőrség elismervény ellenében elveszi és haladéktalanul megküldi a kiállító útlevélhatóságnak, a hazatérési igazolványt a Hivatalnak, a bevándorolt, illetve a letelepedett részére kiadott utazási igazolványt és a menedékesek úti okmányát pedig a Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának.HIVATALOS ÚTLEVELEK ÉS A HATÁRÁTLÉPÉSI IGAZOLVÁNY NYILVÁNTARTÁSA, KEZELÉSE 29. § A diplomata- - kivéve az országgyűlési képviselő, annak házastársa, eltartott gyermeke diplomata-útlevelét -, a külügyi szolgálati, a szolgálati és a hajós szolgálati útlevél, valamint a határátlépési igazolvány esetén az utazást elrendelő szerva) nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az úti okmány adatait, az utazónak történő átadás és visszavétel időpontját;b) biztosítja a rendeltetésszerű - kizárólag hivatalos célú - felhasználást;c) gondoskodik a biztonságos őrzésről;d) az úti okmányt haladéktalanul megküldi az azt kiállító hatóságnak, ha az arra való jogosultság megszűnt.ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 30. § (1) Ez a rendelet 1998. szeptember 1-jén lép hatályba.(2) A bevándorolt, továbbá a letelepedett külföldi és a hontalan úti okmányával összefüggő eltérő eljárási rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg. (3) Ahol kormányrendelet vagy miniszteri rendelet kivándorlót említ, azon a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar állampolgárt kell érteni. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az útlevélügyekben eljáró szervekről szóló 166/1991. (XII. 26.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 33/1993. (II. 17.) Korm. rendelet és a 157/1993. (XI. 11.) Korm. rendelet. |