Magyarország részvétele az Európai Unió közös biztonság- és védelempolitikai dimenziójában
A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) – létrehozásakor Európai Biztonság- és Védelempolitika (EBVP) – az európai integráció egyik legdinamikusabban fejlődődő területe. Magyarország aktívan részt vesz a KBVP keretében megvalósuló tevékenységében, s hazánk aktív szerepvállalását az EU által vezetett civil és katonai válságkezelő műveletekben a jövőben is fenn kívánjuk tartani. Érdekeltek vagyunk abban, hogy a KBVP – amely immár globális biztonságpolitikai szereplő – tovább erősödjön.
2011 első felében Magyarország veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét, ami a KBVP területén is feladatokat ró hazánkra. A Lisszaboni Szerződés által létrehozott Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) a tervek szerint számos, korábban a soros elnökség hatáskörébe tartozó feladatot vesz át a jövőben a KBVP területén. Ugyanakkor az EKSZ kiépülése még folyamatban van, amelynek következtében Ashton főképviselő még számít hazánk támogató munkájára 2011 első félévében.
A KBVP műveleti szerepvállalása a 2003 januárjában indított első uniós válságkezelő misszió óta folyamatosan erősödik; erre nemzetközi partnereink részéről is egyértelmű igény mutatkozik. A KBVP ernyője alatt az utóbbi években számos civil és katonai válságkezelő misszió indult, amelyek több kontinensen is fontos, jelentős hozzáadott értéket biztosítottak/biztosítanak a NATO, ENSZ és egyéb – regionális, szubregionális – keretekben végrehajtott béketeremtő, illetve békeépítő, béketámogató műveletekhez. A KBVP jövőbeni fejlődési irányait tekintve egyértelműen kirajzolódik egyrészt a polgári válságkezelési dimenzió erősödése, másrészt az afrikai műveleti terület mind hangsúlyosabbá válása. Nemzetközi missziós szerepvállalásunk jövőbeni irányainak tervezése során ezeket a tendenciákat nem lehet figyelmen kívül hagynunk, különös tekintettel a 2011. I. félévi magyar EU-elnökségre.
A KBVP jövőbeni fejlődése szempontjából kulcsfontosságú tényező az EU-NATO együttműködés alakulása, hiszen a transzatlanti térség biztonságpolitikai kihívásai közösek. A hatékony fellépés egyik előfeltételének az EU és a NATO közötti szorosabb és érdemibb politikai együttműködést tartjuk. Valamennyi illetékes fórumon aktívan szorgalmazzuk ezért azokat a gyakorlati lépéseket és javaslatokat, amelyek megpróbálják javítani a két szervezet kapcsolatát az EU és a NATO számára egyaránt fontos területeken, mint például a Nyugat-Balkán, Afganisztán, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a katonai képességek fejlesztése.