EU-NATO kapcsolatok
A válságkezelés területén mind az EU, mind a NATO rendkívül fontos szerepet játszik. Mindkét szervezet jelentős válságkezelő képességekkel rendelkezik, amelyek hatékony felhasználása elősegíti az érintett térségek stabilizálását, a válságok megoldását és így hozzájárul hazánk biztonságához is.
A két szervezet közötti együttműködés azonban nem zökkenőmentes. A háttérben egy rendkívül komplex problémakör áll, egyrészt ideológiai ellentétek, másrészt eltérő érdekek és intézményi problémák is gátolják a kapcsolatok megerősítését.
Az EU és a NATO közötti műveleti együttműködésben az idők során azonban jelentős előrelépés történt. Ennek a legfontosabb intézményes eleme az ún. Berlin Plusz megállapodás-csomag elfogadása (2002. december) volt. A NATO eszközeinek és képességeinek átvételével folytatott EU-műveletekre vonatkozó megállapodást a két szervezet a gyakorlatban is tesztelte, amikor az EU hivatalosan is átvette a NATO katonai műveletét először 2003-ban Macedóniában, majd – valódi tesztként – 2004-ben Bosznia-Hercegovinában.
A biztonsági kihívások azonban mára megváltoztak, a Berlin Plusz több tekintetben elavult, hiszen ma már vannak olyan műveleti helyszínek is (pl. Afganisztán, Koszovó), amelyeken mindkét szervezet önálló szereplőként jelenik meg. A jelen kihívásainak fényében így a kapcsolatok javítása, a stratégiai partnerség erősítése a cél. A közös műveleti helyszíneken megvalósítandó harmonizált fellépés rendkívül fontos mind a NATO, mind az EU műveleteinek sikere szempontjából. Indokolt lenne az ad hoc jellegű együttműködés mellett az intézményi párbeszéd megerősítése. Hazánknak is kiemelt érdeke a két szervezet közötti stratégiai együttműködés elmélyítése, hiszen Afganisztánban és Koszovóban is részt veszünk mind az EU, mind a NATO műveletében. Az átfogó megközelítés koncepciójának jegyében támogatjuk a nemzetközi szervezetek közötti együttműködés erősítését, mind a műveletek tervezése, mind azok végrehajtása során.