Az EU képességfejlesztési tevékenysége az EBVP keretében

Az EBVP feladatának ellátásához szükséges katonai képességek nagyságrendjének meghatározására első alkalommal az Európai Tanács 1999 decemberi helsinki ülésén került sor. Helsinkiben döntés született arról, hogy 2003-ig fel kell állítani a nemzeti, illetve többnemzeti védelmi eszközökből külön erre a célra a tagállamok által önkéntesen felajánlott, mintegy 50-60.000 főnyi, gyorsan bevethető katonai erőt, amelyet megfelelő felderítési, logisztikai és egyéb kiegészítő szolgáltatások, hatékony parancsnoki és ellenőrző rendszer, valamint a szükséges légi és haditengerészeti kapacitások támogatnak. E katonai képességek létrehozása céljából az EU soros francia elnöksége 2000. november 20-án képesség-felajánlási konferenciát rendezett, amely mennyiségi tekintetben sikeresnek bizonyult ugyan, ám egyes részterületeken (felderítési, szállítási képességek, parancsnoki és vezetési rendszerek) újabb felajánlási konferencia összehívását szükségessé tevő szűk keresztmetszetek maradtak.

A katonai erő mellett az EU nagy hangsúlyt fektet a polgári válságkezelési képességek párhuzamos kialakítására. E képességek létrehozását az EU a Polgári Válságkezelési Bizottság útján négy területen (rendőri erők, jogállamiság erősítése, közigazgatás erősítése, polgári védelem) készíti elő. A feirai EiT döntése értelmében 2003-ra létrejött egy 5.000 fős közös rendőri alakulat (a felajánlási konferenciára 2001 őszén került sor).

A 2003 decemberében az Európai Tanács brüsszeli ülésén elfogadott, „Biztonságosabb Európa egy jobb világban” címet viselő Európai Biztonsági Stratégia az Unió globális szereplőként való megjelenésének ambícióját fogalmazza meg a közös kül- és biztonságpolitika területén. Az Európai Biztonsági Stratégiában foglalt stratégiai célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen egy jól működő, az új típusú biztonsági kihívásokra hatékony válaszokat adó európai biztonság- és védelempolitika megléte, amely a tagállamok részéről a katonai és polgári válságkezelő képességek további arányos fejlesztését igényli.

Az Európai Biztonsági Stratégia elfogadásával az EBVP keretében megjelentek az ún. új típusú petersbergi feladatok (közös lefegyverzési műveletek; harmadik államok terrorizmus-ellenes erőfeszítéseinek támogatása; a biztonsági szektor reformjára irányuló műveletek). A Biztonsági Stratégiában megfogalmazott feladatok sikeres teljesítése érdekében szükségessé vált a helsinki haderő-fejlesztési célkitűzések felülvizsgálata is. Az új típusú biztonsági kihívásokra való hatékony reagálás érdekében az Európai Tanács 2004. június 15-én elfogadta az EU 2010. évi katonai képességfejlesztési célkitűzéseit (Headline Goal 2010), amelyben a tagállamok vállalták, hogy 2010-re képesek lesznek a válságkezelési műveletek teljes skáláját lefedő gyors és határozott fellépésre. Az ehhez szükséges tagállami képességfejlesztési folyamatoknak elsősorban az interoperabilitást, valamint az erők bevethetőségének és fenntarthatóságának követelményét kell szem előtt tartaniuk.

A tagállamok védelmi képességei fejlesztésének összehangolása és ezáltal hatékonyabbá tétele érdekében hozta létre az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa 2004. július 12-én az Európai Védelmi Ügynökséget. Az Ügynökség a Tanács felügyelete alatt áll, fő feladata a tagállamok erőfeszítéseinek támogatása a védelmi képességek fejlesztése területén. Hazánk megalakulásától kezdve részese az Európai Védelmi Ügynökségnek. 2007. július 1-jén csatlakoztunk az Európai Védelmi Ügynökség keretében működő védelmi beszerzési rezsimhez is, amelynek célja a védelmi beszerzések terén egy magasabb szintű együttműködés kialakítása az EU tagállamai között.

2004. november 22-én Brüsszelben az Európai Biztonsági Stratégiában foglaltak végrehajtásának elősegítése érekében polgári és katonai képesség-felajánlási konferenciákra került sor, ahol a tagállamok a polgári válságkezelés valamennyi területén megerősítették korábbi felajánlásaikat, a katonai felajánlások területén pedig 2007-től kezdődően vállalták gyorsreagáló harccsoportok rendelkezésre bocsátását az Európai Unió által indítandó válságkezelő műveletekhez.

A harccsoportok létrehozása az Európai Unió 2010-ig szóló haderő-fejlesztési célkitűzései (Headline Goal 2010) megvalósításának keretébe illeszthető. Ennek alapján a tagállamok - az uniós gyorsreagáló képességek erősítése érdekében - az Európai Unió Tanácsának döntésétől számított tíz napon belül bevethető harccsoportokat ajánlanak fel az EU számára. A zászlóalj-harccsoportok 2005 elejére elérték előzetes, majd 2007. január 1-jére teljes műveleti képességüket. Hazánk első - 2007 második félévére vonatkozó - harccsoport-hozzájárulása az olasz-magyar-szlovén Többnemzeti Szárazföldi Kötelékre (Multinational Land Force, MLF) épült. Mindeddig azonban nem került sor uniós harccsoport bevetésére.

Az Európai Tanács 2004. december 16-án elfogadta az EU polgári válságkezelő képességeinek középtávú (2008-ig szóló) fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseit (Civilian Headline Goal 2008) annak érdekében, hogy az Európai Biztonsági Stratégiában foglalt célkitűzésekkel összhangban a tagállamok válságkezelő kapacitása a polgári válságkezelés területén is növekedjen. A polgári válságkezelés ugyanis olyan képességeket biztosít az EU számára, amelyek alkalmazása jelentős hozzáadott értéket nyújt az Unió nemzetközi fellépései során. Ezáltal a válságok kezelésében szélesebb eszköztár áll az EU rendelkezésére: nemcsak katonai eszközökkel járulhat hozzá a biztonság erősítéséhez, hanem aktívan részt tud vállalni a konfliktus utáni stabilizáció és nemzetépítés feladatiban is. A célkitűzések 7 területet határoztak meg, melyeken a tagállamok fejleszteni kívánták az EU számára felajánlott polgári válságkezelési képességeiket: rendőri, jogállamiság erősítése, közigazgatás erősítése, polgári védelem, a különleges képviselőt támogató képességek, monitoring, „gyorsreagáló” szakemberek.

A polgári válságkezelési képességek 2008-ig szóló fejlesztésének lezárásaként az EU Tanács 2007. novemberi ülése elfogadott egy új, a minőségi elemekre nagyobb hangsúlyt helyező, 2010-ig szóló polgári képességfejlesztési keretdokumentumot (Civilian Headline Goal 2010). A 2010-ig szóló dokumentum a Civilian Headline Goal 2008 eredményeire, valamint a polgári válságkezelési műveletek eddigi tapasztalataira épít, s a minőségi mutatókat előtérbe helyező, a pillérek közötti szinergiákat jobban kihasználó, a katonai képességfejlesztési célkitűzésekkel is koherensebb célokat fogalmaz meg.

A közös európai biztonság- és védelempolitika végrehajtása során az EU támaszkodni kíván a szervezeten kívüli országok, különösen a nem EU-tag európai NATO-szövetségesek és az EU-tagjelölt országok hozzájárulására, amelyekkel rendszeres politikai konzultációt folytat. A tagjelöltek és a nem EU-tag NATO-szövetségesek haderő-felajánlást is tehetnek a közös európai (polgári és katonai) válságkezelő erők céljaira.