Polgári veszélyhelyzeti tervezés (CEP)
A polgári veszélyhelyzeti tervezés, a katasztrófa-reagálás, valamint az erre való felkészülés elsődlegesen nemzeti feladat. A NATO átfogó biztonsági megközelítése ugyanakkor elismeri, hogy egyes polgári veszélyhelyzetek a biztonságot és a stabilitást is alááshatják.
A NATO polgári veszélyhelyzeti tervezés (Civil Emergency Planning - CEP) szerepe, hogy segítse az államokat a tervezésben, a felkészülésben és elősegítse a hatékony nemzetközi együttműködést, amennyiben az adott állam nem képes megbirkózni a katasztrófával, illetve következményeivel. Emellett a tag- és békepartner országok által biztosított CEP szakértők („civil experts”) elsősorban szakmai tanácsadás keretében támogatást nyújtanak a NATO Katonai Hatóságainak is.
A CEP-feladatok végrehajtása általában békepartnerségi körben zajlik; az Euro-atlanti Katasztrófa-reagálási Koordinációs Központ (EADRCC) segítségnyújtási, koordinációs feladatait is e körben végzi. A Központ feladata, hogy katasztrófa esetén (legyen az természeti, ipari vagy terrortámadás következtében kialakult katasztrófa), amennyiben az érintett ország nemzetközi segítséget kér a NATO-n keresztül, koordinálja a tagállamok és a békepartnerek felajánlásait, a katasztrófa kezelését célzó eszközök és személyzet eljuttatását az érintett területre.
A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően a Szövetség elfogadta a CEP-akciótervet, ez tartalmazza azokat a konkrét feladatokat, tevékenységeket, amelyeket a Szövetség tervezési bizottságainak és a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a polgári lakosság védelme érdekében. Az akciótervet a NATO illetékes bizottsága, a SCEPC (Felsőszintű Polgári Veszélyhelyzeti Tervezési Bizottság) rendszeresen felülvizsgálja, aktualizálja, így gondoskodva arról, hogy a mindenkori feladatok megfeleljenek a biztonsági kihívásoknak. A SCEPC alatt nyolc szakmai tervezési bizottság működik, amelyek szakterületeiken (szállítási, ipari, polgári védelmi, egészségügyi, mezőgazdasági, távközlési) elősegítik a CEP céljainak végrehajtását.
A NATO 2004. júniusi isztambuli csúcstalálkozóján döntött a CEP területén folyó együttműködés elmélyítéséről a Mediterrán Párbeszéd országaival. Az Isztambuli Együttműködési Kezdeményezésben résztvevő országoknak is részvételi lehetőséget ajánlottak fel a CEP- képzéseken és -gyakorlatokon.
2006-ban a tagállamok létrehozták a tervezési bizottságok kijelölt szakértőiből álló CEP Gyorsreagálású Csoportot (Rapid Reaction Team), amelynek feladata, hogy felmérje, valamint tanácsokat adjon a veszélyhelyzet idején, illetve az egyes NATO műveletek során igényelt polgári támogatással kapcsolatban.
A NATO 2006-os rigai csúcstalálkozója által elindított és a 2008-ban Bukarestben tartott csúcstalálkozó alkalmával megerősített, a válságkezelés civil és katonai elemeinek összehangoltabb felhasználását célzó kezdeményezésben a CEP szakértőire is fontos szerep hárul. A polgári veszélyhelyzeti tervezés a katasztrófa-reagálás és –felkészülés mellett egyre inkább előtérbe kerül a komplex válságkezelési műveleteknek nyújtható civil támogatás.
Emellett természetesen a „hagyományos” katasztrófákra való reagálás is napirenden marad, az EADRCC legutóbb pl. júniusban szervezett Finnországban egy nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtási gyakorlatot (Uusimaa 2008). A nemzetközi gyakorlatokon hazánk katasztrófavédelmi szakemberei rendszeresen részt vesznek, tevékenységükkel kiváltva a nemzetközi szervezetek és partnereink elismerését.