Az intézményesített NATO-orosz kapcsolatrendszer eltelt tizenegy évét a gyakorlatias stratégiai partnerség kialakítására irányuló törekvés jellemzi. Bár a szövetségesek és Oroszország között több kérdésben van nézetkülönbség, számos területen lehetséges és szükséges az együttműködés fejlesztése, mint pl. a terrorizmus vagy a kábítószer elleni küzdelem terén.

A NATO-orosz viszony alakulásában strukturálisan és tartalmilag is minőségi előrelépést jelentett, amikor a 2002-es római csúcstalálkozón az addigi Állandó Közös Tanács (PJC) helyett létrehozták a NATO-Oroszország Tanácsot (NRC). A Tanács keretében működő együttműködési konzultációs mechanizmus leképezi a NATO szervezeti felépítését: bizonyos témák kiemelt kezelésére ad hoc és állandó munkacsoportok alakultak (pl. polgári- és katasztrófavédelem, békefenntartás, non-proliferációs kérdések, terrorizmus elleni együttműködés).

A NATO és Oroszország között fennálló vitás kérdések ellenére a NATO-Oroszország Tanács jól kiépített, működő és további tartalékokkal rendelkező struktúra, amely megfelelő politikai akarattal még további kiaknázatlan lehetőségeket tartogat a gyakorlati együttműködés erősítésére.

A NATO-orosz viszony alakulásának jelentősebb állomásai:

• 1991 Oroszország csatlakozik az Észak-atlanti Együttműködési Tanácshoz (jelenlegi nevén Euro-atlanti Partnerségi Tanács)
• 1994 Oroszország csatlakozik a Partnerség a Békéért programhoz
• 1996 Orosz katonák részt vesznek a NATO által vezetett bosznia-hercegovinai békefenntartó misszióban (SFOR)
• 1997 Oroszország és a szövetséges államok vezetői létrehozzák az Állandó Közös Tanácsot (a jelenlegi NATO-Oroszország Tanács elődjét), amely rendszeres konzultációs mechanizmust hoz létre a Szövetségesek és Oroszország között
• 1998 Oroszország diplomáciai képviseletet létesít a NATO-nál
• 1999 Oroszország a koszovói NATO-légitámadás elleni tiltakozásként néhány hónapra felfüggeszti részvételét az Állandó Közös Tanácsban. Később Oroszország katonákat telepít a NATO által vezetett koszovói békefenntartó misszióba (KFOR)
• 2000 Putyint Oroszország elnökévé választják és bejelenti, hogy a NATO-val való kapcsolatokat a „pragmatizmus” jegyében fogja újjáépíteni
• 2001 Megnyílik a NATO Információs Irodája Moszkvában.
• A szeptember 11-i támadást követően fellendülnek a NATO-orosz kapcsolatok, és Oroszország megnyitja légterét az afganisztáni segítségnyújtás előtt
• 2002 Megnyílik a NATO Katonai Összekötő Hivatala Moszkvában.
• A NATO-Oroszország Tanács létrehozása a római csúcstalálkozón
• 2004 Megkezdődik az orosz hozzájárulás részleteinek kidolgozása a NATO terroristaellenes földközi–tengeri műveletéhez (Operation Active Endeavour)
• 2005 Oroszország aláírja a partnerségi műveleti együttműködés jogi kereteit rögzítő SOFA (PFP Status of Forces Agreement) egyezményt
• 2006 Orosz fregattok járulnak hozzá az „Operation Active Endevaour” művelethez
• 2007 Oroszország ratifikálja a SOFA Egyezményt. 2007 júniusában rendkívüli kihelyezett tanácsülésen, Moszkvában és Szentpéterváron ünneplik az intézményesített NATO-orosz kapcsolatok fennállásának tízéves évfordulóját