Magyar szerepvállalás Afganisztánban (ISAF, PRT)
2001 óta a nemzetközi közösség meghatározó támogatást nyújt az afganisztáni stabilizáció megteremtéséhez. Afganisztánnak hosszú évtizedek után most van esélye arra, hogy kilépjen az erőszak és a háborúk körforgásából, és saját kezébe vegye az ország ügyeinek irányítását. A sikerhez – a stabil, saját külső és belső biztonsága garantálására képes, továbbá gazdaságilag önfenntartó Afganisztán megteremtéséhez – a nemzetközi közösség tartós szerepvállalása szükséges. Ezt az elkötelezettséget az afganisztáni nemzetépítésben részt vevő országok és nemzetközi szervezetek több Afganisztán jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencia alkalmával – legutóbb az idén januárban megrendezett londoni és a július 20-ai kabuli nemzetközi konferencián – megerősítették.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazásával felállított NATO ISAF (Nemzetközi Biztonsági Támogató Erők) a Szövetség jelenlegi legfontosabb műveleti prioritása, amelyben a 28 NATO-tagállam mellett 19 hozzájáruló ország is részt vesz. A negyvenhét ország összesen mintegy 120.000 katonájával folyó művelet fő feladata, hogy megakadályozza, hogy az ország ismét a nemzetközi terrorista csoportok hátországává váljon, biztosítsa a békés fejlődéshez szükséges biztonsági feltételeket, a civil fejlesztési tevékenységen keresztül támogassa a gazdaságfejlesztést, valamint elősegítse az afgán képességek kialakítását, beleértve a rendfenntartásra alkalmas afgán biztonsági erők felállítását.
Az afganisztáni rendezés a katonai, diplomáciai és fejlesztési eszközök együttes alkalmazásával történik. Az EU, az ENSZ és az egyes államok éves szinten – multilaterális és kétoldalú keretben – többmilliárd euró értékben járulnak hozzá Afganisztán fejlesztéséhez. Kiemelt szerepet tölt be a Világbank, amely működteti az Afganisztáni Újjáépítési Közös Alapot (ARTF). Az ARTF-ből megvalósuló projektek a közigazgatási szakemberképzéstől, a hírközlési fejlesztéseken keresztül a vidéki vízellátásig terjednek. Afganisztánban – az említettek mellett – jelen van még számos más nemzetközi kormányközi és nem-kormányzati szervezet is. Fontos a katonai és civil, nemzetközi és nemzeti szereplők közötti koordináció megerősítése, ebben nagy szerep hárul az ENSZ és az EU afganisztáni különmegbízottjára, és a NATO civil főképviselőjére.
Afganisztán, a régió és az euro-atlanti térség biztonsága szorosan összefügg egymással. Ezért fontos a szélesebb értelemben vett régió országainak minél hatékonyabb bevonása a rendezésbe, amely hangsúlyosan megjelenik a NATO 2009-ben elfogadott új stratégiájában és az Európai Unió regionális kitekintésű Akciótervében is.
Magyarország 2003 óta egyre növekvő mértékben aktív résztvevője az afganisztáni nemzetközi erőfeszítéseknek, és teherviselési képességeivel arányosan támogatja a stabilizációt. Ezzel is kifejezi, hogy a közös biztonságnak nemcsak fogyasztója, de előmozdítója is mind a NATO-ban, mind az Európai Unióban.
2006. október elejétől a Baghlan tartománybeli újjáépítési csoport (PRT) vezetésének átvételével a magyar hozzájárulás minőségileg új szintre emelkedett, és kiegészült a fejlesztési tevékenységgel. A magyar PRT tevékenységét montenegrói, horvát és albán katonák is segítik. A PRT-ban jelenleg mintegy 240 katona szolgál, akik a katonai feladatok mellett a lakosság életkörülményeinek javítását elsősorban az infrastrukturális fejlesztések révén elősegítő, ún. CIMIC (polgári-katonai együttműködési) projektek végrehajtására is nagy hangsúlyt helyeznek.
Magyarország az afganisztáni fejlesztési projektek végrehajtására a 2008. és 2010. közötti időszakban több mint egymilliárd forintot fordított. Ezeket elsősorban a szakmai minisztériumok és civil szervezetek (Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, Baptista Szeretetszolgálat, Demokratikus Átalakulásért Intézet) bevonásával valósítjuk meg. A korlátozottan rendelkezésre álló hazai forrásokat eddig mintegy 600 millió forint külföldi tőke bevonásával egészítettük ki. Ezek közül kiemelendő a Japánnal és Görögországgal folytatott sikeres nemzetközi fejlesztési együttműködésünk, valamint az Európai Bizottság által kiírt pályázatokon elnyert támogatás. A fejlesztési programok illeszkednek Baghlan tartomány és a helyi lakosság igényeihez, valamint az Afgán Nemzeti Fejlesztési Stratégiában (ANDS) foglalt célkitűzésekhez. A fejlesztések fókuszában az önfenntartó gazdasági körülmények létrehozása áll, így a munkahelyteremtés, a jogállamiság, az oktatási intézmények és a mezőgazdaság fejlesztése is a kiemelt célok közé tartozik.
A végrehajtás során alapelv, hogy a projektek minél nagyobb mértékben helyi munkaerő és helyi beszállítás igénybevételével valósuljanak meg. Nyilvánvaló, hogy helyi érdekeltség és részvétel nélkül a külső támogatás nem vezethet tartós eredményhez.
A stabilitás és a fejlődés nem lehetséges biztonság és jogbiztonság nélkül. Ezért is prioritás a rendőrképzés és a közigazgatás-építés. Az Európai Unió 2007-ben beindított rendőrképző művelete (EUPOL Afghanistan) is ehhez kíván hozzájárulni. Hazánk jelenleg 8 fővel vesz részt az EUPOL-missziójban. A PRT-vel kapcsolatos kormányzati koordináció és döntés-előkészítés hatékonyabbá tétele érdekében 2008. február 20-án megalakult, majd a 2010. évi parlamenti választásokat követően a megújult kormányzati struktúrának megfelelően átalakult a PRT Kormánybizottság. A testület társelnökei a külügy- és a honvédelmi miniszter, tagja a nemzetgazdasági miniszter, a belügyminiszter és a közigazgatási és igazságügyi miniszter. A testület tevékenységében emellett részt vesz a Miniszterelnökség, a Vidékfejlesztési Minisztérium valamint a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. A Kormánybizottság a katonai és fejlesztési tevékenységek rendszeres áttekintése mellett figyelemmel kíséri az afganisztáni fejleményeket és a nemzetközi szervezetek vonatkozó tevékenységét, gondoskodik a fejlesztési projektek afganisztáni igényeknek megfelelő végrehajtásáról (monitoring) és részt vesz a magyar szerepvállalással kapcsolatos kormányzati politika alakításában.