Az európai országokba való beutazás feltételei
Magyarország teljes jogú schengeni taggá válásával a magyar állampolgárok határellenőrzés nélkül, bármikor és bárhol – tehát nem csak a korábbi kijelölt határátkelőhelyeken – átléphetik a belső határokat, amennyiben más schengeni országokba utaznak be.
A schengeni övezet 25 tagot foglal magába:
- az Európai Unió 27 tagja közül 22 országot (Ausztriát, Belgiumot, Csehországot, Dániát, Észtországot, Finnországot, Franciaországot, Görögországot, Hollandiát, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Luxemburgot, Magyarországot, Máltát, Németországot, Olaszországot, Portugáliát, Spanyolországot, Szlovákiát, Szlovéniát és Svédországot),
- valamint Norvégiát, Izlandot és Svájcot.
Változatlan beutazási szabályok mellett továbbra is fennmarad a határellenőrzés a schengeni övezeten kívüli öt EU-országba (Bulgáriába, Ciprusra, az Egyesült Királyságba, Írországba és Romániába) történő be- és kiutazás esetén.
A határellenőrzés megszűnése csak az ún. „belső” határokra vonatkozik: ha kívülről utazunk be a schengeni övezet területére, (illetve a schengeni övezetet akarjuk kifelé elhagyni), akkor a határátlépésre továbbra is csak a kijelölt határátkelőhelyeken és a szokásos határellenőrzést követően kerülhet sor.
Magyarország schengeni csatlakozásával:
- megszűnt a határellenőrzés a belső határnak minősülő magyar-osztrák, magyar-szlovák és magyar-szlovén határszakaszon,
- továbbra is változatlan marad a határellenőrzés rendje a külső határnak minősülő magyar-ukrán, magyar-román, magyar-szerb és magyar-horvát szakaszon.
A repülőtereken a külső és belső határok a megkülönböztetésére azonban csak 2008. március 29-étől került sor. A repülőtéri belső határ ugyanúgy működik, mint a szárazföldi, azaz, ha más schengeni országból érkezünk vagy oda utazunk, akkor csak a légi járatra való bejelentkezéskor (check-in) kerül sor az ellenőrzésre. Nem schengeni tagállamba való utazáskor - vagy onnét történő hazatéréskor - a megszokott ellenőrzésre kell számítani.
A belső határokon való ellenőrzés megszüntetésének kompenzálására a schengeni tagállamok mélységi ellenőrzési rendszert működtetnek. Ennek lényege, hogy az ország területén belül az idegenrendészetért felelős hatóságok munkatársai igazoltathatják a külföldieket. Ez nem „beljebb tolt határt” jelent, az igazoltatásra nem helyhez kötötten kerül sor.
A schengeni szabályok lehetővé teszik, hogy valamely tagállam indokolt esetben, korlátozott időtartamban, az Európai Unió Bizottságának előzetesen küldött értesítést követően, ideiglenesen visszaállítsa a határellenőrzést. (Ilyenre elsősorban nagy tömegeket vonzó nemzetközi rendezvények pl. sportesemények, konferenciák, stb. idején kerülhet sor.)
Utazás személyi igazolvánnyal
A személyi igazolvánnyal való utazás joga nem schengeni vívmány, hanem uniós tagságunkból következő alapjog. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás napjától ugyanis a közösségi jog szerint a magyar állampolgárok is élvezhetik a személyek szabad mozgása alapszabadságának fontos részjogosítványát, a személyazonossági igazolvánnyal történő utazást:
az Európai Gazdasági Térség tagállamai (az EU tagállamok + Izland, Liechtenstein és Norvégia) területére a beutazás, ill. ezen államok területén történő utazás érvényes magyar személyazonossági igazolvány birtokában, útlevél nélkül is lehetséges.
A személyi igazolvánnyal történő utazás joga az összes forgalomban lévő személyi igazolvány típussal, azaz
- az 1991. április 1-je előtt kiállított személyi igazolvánnyal (kemény borítójú, népköztársasági címerrel),
- az 1991. április 1-je után kiállított személyi igazolvánnyal (puha borítójú, köztársasági címerrel),
- a 2000. január 1-je után kiállított személyazonosító igazolvánnyal (kártya formájú, műanyag), illetve
- a 2000. január 1-jét követően kiállított ideiglenes személyazonosító igazolvánnyal is gyakorolható.
Kétoldalú nemzetközi szerződés alapján személyi igazolvánnyal lehet utazni Horvátországba is. Svájcba, amely ugyan nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek, de 2008. december 12-óta tagja a schengeni övezetnek, kétoldalú megállapodás alapján a magyar állampolgárok bármilyen típusú érvényes személyazonossági igazolvány birtokában beutazhatnak, és ott 90 napot meg nem haladó időtartamig tartózkodhatnak. Ugyanakkor a gyakorlatban inkább az új típusú, kártyaformájú személyi igazolvány vagy útlevél használata javasolt, mert ezen okmányokkal kapcsolatban nem merülhet fel értelmezési, azonosítási vagy okmánybiztonsági aggály.
A személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkező, 14 év alatti kiskorú magyar állampolgárok továbbra is csak önálló, érvényes útlevél birtokában utazhatnak külföldre!