Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma

Szobrok a Bem téri aulában

Gróf Batthyány KázmérGróf Batthyány Kázmér (1807–1854)

(Krisztiáni Sándor alkotása)

A XIX. századi reformmozgalom egyik fontos személyisége, a főrendi tábla ellenzéki tagja, 1844-ben a Honi Védegylet elnöke volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt polgári és katonai kormánybiztos, majd az 1849. április 14-i függetlenségi nyilatkozat után tehetsége, a reformok melletti elkötelezettsége és jellemszilárdsága révén Szemere Bertalan kormányában külügyminiszter lett. Őt tekintjük Magyarország első külügyminiszterének. Ideiglenesen az ipari- és kereskedelmi minisztériumot is vezette. Nevéhez fűződik a korabeli magyar diplomácia egyetlen – igaz, kissé megkésett – sikere, a magyar - román megbékélési egyezmény létrejötte. A szabadságharc leverése után Kossuth Lajossal együtt Törökországba emigrált.

Gróf Andrássy GyulaGróf Andrássy Gyula (1823–1890)

(Firnigel Tibor alkotása)

Közép-Európa XIX. századi történelmének kiemelkedő személyisége: politikus, a Magyar Tudományos Akadémia Tagja, nádor, aki az 1867-es kiegyezéskor magyar királlyá koronázta I. Ferenc Józsefet. 1867-1871 között Magyarország miniszterelnöke volt, 1871-től 1879-ig az Osztrák–Magyar Monarchia közös külügyminiszteri teendőit látta el, és egy ideig a közös pénzügyeket is irányította. A porosz-orosz közeledés megakadályozására törekedett, és 1879-ben ennek jegyében kötötte meg Otto von Bismarck német kancellárral a kettős szövetséget. Külügyminiszterként legfontosabb eredménye az Osztrák-Magyar Monarchia befolyását jelentősen megnövelő 1878-as Berlini Kongresszus összehívása és megszervezése volt.

Gróf Teleki LászlóGróf Teleki László (1811–1861)

(Firnigel Tibor alkotása)

Politikus, diplomata, író, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1837-től vett részt a reformkori országgyűléseken, a főrendi ellenzék egyik vezéralakja és a Védegylet alelnöke volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc alatt és az azt követő években a magyar önállóság ügyét legaktívabban és talán legeredményesebben külföldön ő képviselte. 1848. augusztus 29-én Batthyány Lajos miniszterelnök Magyarország párizsi követének nevezte ki. A szabadságharc alatt az elszigetelődő Magyarország diplomáciai központjaként működött a párizsi követség, Teleki László befolyása szinte az összes Nyugat-Európában tevékenykedő követre kiterjedt. Meghívták az 1861-ben összehívott magyar országgyűlésre, azonban közvetlenül a megnyitás előtt elhunyt.

Povl Bang-JensenPovl Bang-Jensen ( 1909 –1959)

(Firnigel Tibor alkotása)

Dán diplomata, az 1956-os magyar forradalom ügyét vizsgáló ENSZ-bizottság másodtitkára.

Különlegesen erős lelki-erkölcsi tartása már a II. világháború során megmutatkozott, amikor szembehelyezkedett a németekkel kollaboráló dán kormánnyal, és az emigráns kormányban vállalt szerepet, amely a dán flottát semleges kikötőbe terelte, és Grönlandot átengedte az amerikaiaknak. 1956 után morális alapon szembeszegült feletteseivel, és nem adta ki az ENSZ előtt tanúskodó magyar forradalmárok neveit, a listát elégette, mert tudta: a névsor előbb-utóbb a KGB kezére kerül. Váratlan halálát máig homály fedi, nem tudni, gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata lett-e.