|  Franco Frattini olasz külügyminiszter a római eszmecserén felvetette magyar kollégájának, hogy foglalják stratégiai együttműködési keretekbe a két ország egyébként is igen jó kapcsolatait. A két politikus között ez volt az első hivatalos találkozó az új olasz kormány hatalomra kerülése óta. A magyar vendég nyitottan fogadta a javaslatot, hozzátéve, hogy a két állam valóban nagyon hasonlóképpen vélekedik Európáról, a szűkebb térségben természetes szövetségesei egymásnak, a kooperációban pedig az utóbbi időben mind inkább előtérbe kerül a gazdasági-energetikai dimenzió. Így megvitatták, hogy össze kellene kapcsolni az európai gáz-infrastruktúrát, illetve, hogy Magyarország csatlakozna az olasz gázcseppfolyósító terminálhoz. Szóba került az is, hogy magasabb szintre kell emelni a tudományos és kutatási együttműködést, miután – az olasz fél támogatásának köszönhetően is – Budapesten lesz az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központja. Göncz Kinga kezdeményezte, hogy Olaszország társuljon be az európai neutronkutató (ESS) magyarországi konzorciumába.
A megbeszéléseken áttekintették az Európai Unió legidőszerűbb kérdéseit is. Kitűnt, hogy az olasz vezetésnek vannak aggályai a Lisszaboni Szerződés jövőjét illetően, de elkötelezett a ratifikálás iránt. Ugyancsak elemezték a Nyugat-Balkán helyzetét, valamint az Európai Unió, az Egyesült Államok és Oroszország viszonyát. Göncz Kinga ajánlotta tárgyalópartnerének, hogy Olaszország a roma kérdés megoldására használjon fel több olyan modellt, amely Magyarországon kedvező visszhangot váltott ki. A magyar diplomácia vezetője az egynapos út során a Vatikánban eszmecserét folytatott Tarcisio Bertone bíborossal, a Szentszék államtitkárával, továbbá Dominique Mamberti érsekkel, az egyházi állam külügyeinek irányítójával. Mindkettejükkel egyetértett abban, hogy igen harmonikus a kétoldalú viszony, és hogy a két fél által létrehozott vegyes bizottság fontos szerepet tölt be a párbeszédben, illetve a felmerülő gondok megoldásának keresésében. Kiemelte, hogy az új demokráciákban a katolikus egyház igen sokat tesz az átmenet okozta szociális bajok orvoslása és az oktatás érdekében. A vendéglátók igen tájékozottnak bizonyultak a határon túli magyarok ügyeiben, ami igen lényeges – tette hozzá a külügyminiszter –, mert a nyelv és a kultúra mellett a vallás is nagyon fontos az identitás megőrzéséhez. A megbeszélésen elhangzott, hogy a Vatikán aktívan lépett fel, és kíván fellépni a jövőben is azért, hogy a romániai csángók magyar nyelvű misét hallgathassanak. Göncz Kinga a Szentszék támogatását kérte a csángó gyerekek magyar nyelvű oktatásához is. A találkozón szó volt a Nyugat-Balkánról, benne a koszovói kilátásokkal, tárgyaltak az oroszországi változások várható következményeiről, valamint Törökország uniós csatlakozásáról. A vatikáni fél mindhárom kérdésben azt hangoztatta, hogy idő kell, amíg beérnek a folyamatok. Göncz Kinga a Szuverén Máltai Lovagrend központjában tárgyalt Fra’ Matthew Festinggel, az új nagymesterrel, valamint Jean-Pierre Mazery nagykancellárral. Elismerését fejezte ki azért a karitatív tevékenységért, amelyet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat fejt ki idehaza, valamint a határon túli közösségek körében a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok érdekében. Egyúttal megerősítette a nagymester hivatalos magyarországi meghívását. A kora esti órákban Göncz Kinga az "Italianieuropei" alapítvány székházában találkozott Massimo d,Alema volt olasz külügyminiszterrel is. (2008. június 23.) |