|  A külügyminiszter francia kollégájának, Bernard Kouchnernek a meghívására látogatott Párizsba, de az alkalmat több más találkozóra is felhasználta. Göncz Kinga a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, az OECD főtitkárával, Angel Gurríával a szervezetnek Magyarországról áprilisban nyilvánosságra hozott jelentéséről folytatott megbeszélést. Szót váltottak arról is, hogy miképpen lehet társadalmi támogatottságot szerezni a szükséges reformokhoz. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a belpolitikai csatározásokon felül álló, kívülről érkező szakértői vélemény nagyobb hatással lehet a magyar társadalomra, márpedig szerinte az OECD elemzése azt igazolja, hogy a fenntartható fejlődés megalapozásához az egyetlen üdvözítő út a deficit csökkentése, valamint a strukturális reformok folytatása. Az OECD jelentősége abban van, hogy részben összehasonlításokat tesz az országok között, s így minden ország látja saját helyét a többiekhez képest. Másrészt viszont számokra és külső megfigyelésekre építve objektív tükröt tart Magyarországnak, amely nem olyan torz, mint a belpolitikai tükör - hangsúlyozta Göncz Kinga. Magyarország kiemelt érdeke, hogy az OECD külön figyeljen Délkelet-Európára, mert a nyugat-balkáni országok egyszerre számos veszélyt és rengeteg lehetőséget jelentenek hazánknak. A balkáni térség jövője nagymértékben attól függ, hogy a nemzetközi szervezetek mekkora figyelmet tudnak a régióra fordítani - tette hozzá a külügyminiszter. Göncz Kinga személyesen nyújtotta át Magyarország meghívását az ENSZ párizsi székhelyű Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO főigazgatójának, Macuura Koicsirónak a negyedik alkalommal megrendezendő budapesti Tudományos Világkonferenciára. A rangos nemzetközi eseményt a főigazgató az elmúlt években is felkereste. Az UNESCO-főigazgatóval folytatott megbeszélésen szóba került a kultúra és a tudomány szerepe a nyugat-balkáni helyzet rendezésében, ahol több kultúra és vallás létezik egymás mellett. A kultúrának közvetítőszerepe van, kívül esik a politika fő feszültségein, ezért ezen a területen több esélye van a térség államai közötti párbeszéd megkezdésének. Ugyanakkor számos nyugat-balkáni ország határain belül is hordoz interkulturális és vallásközi konfliktust, mivel nem homogén nemzetállamok. Ezért a kultúrák közti párbeszédnek ebben a térségben az országokon belül is jelentősége van. Göncz Kinga és az UNESCO-főigazgató egyetértett abban, hogy nemcsak az államoknak van feladatuk a kultúrában, hanem nagyon komoly tevékenységet folytatnak a civil szervezetek is. A magyar diplomácia vezetője végül részt vett azon a vacsorán, amelyet Bernard Kouchner francia külügyminiszter rendezett több kollégája számára, hogy ismertesse előttük a július elsején kezdődő francia EU-elnökség prioritásait. Ezen a találkozón ott volt még a bolgár, a ciprusi, a dán, az észt, az ír, a litván, a portugál, az olasz és a román diplomácia vezetője is. A francia kormány kiemeltnek tekinti az energia- és klímapolitikát, a közös mezőgazdasági politikát, a bevándorlási paktumot, a Földközi-tengeri Unió tervét, a visegrádi négyek számára fontos keleti szomszédságpolitikát, továbbá a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésének előkészítését. Göncz Kinga a nap folyamán látogatást tett a hétfőn elhunyt Fejtő Ferenc otthonában, és személyesen fejezte ki részvétét a történész fiának. (2008. június 3.) |