| (Szerkesztett teljes szöveg)  A külpolitikának az a feladata, hogy az ország fejlődése számára biztosítsa az optimális külső körülményeket. Ebben benne van a biztonságpolitika, a gazdasági, társadalmi fejlődés, uniós felzárkózás és minden egyéb. Az optimális külső körülményeket meglehetősen bonyolult helyzetben kell megteremtenünk. Kellenek a jó európai uniós együttműködések, amelyeken Magyarország most már négy éve, mint tagállam dolgozik. Kellenek szoros transzatlanti kapcsolatok, és kell a regionális stabilitás. Ez utóbbi a jó szomszédsági kapcsolatok rendszere, de ez mindig két szereplőn múlik. Dolgozunk azon, hogy itt a lehető legjobb irányt kövessük. Szükség van arra, hogy a tőke- és technológia transzfer célországa legyünk. Szükség van arra, hogy az energiabiztonság szavatolásában részt vállaljon a külpolitika. A határon túli magyarokkal való kapcsolatok alakításában szintén szerepünk van.
A súlypontok közül nagyon fontos a részvétel az európai uniós együttműködésekben. Sokszor elmondtam, de talán érdemes emlékeztetni rá, hogy Magyarország az Európai Unión belül a szorosabb integrációt, vagyis a nyitottságot hangsúlyozó országok közé tartozik. Benne volt abban a legszorosabb belső körben, amelyben - öt-hat más országgal együtt - a Lisszaboni Szerződés létrehozásán, a konszenzus kiépítésén dolgozott. Elsőként ratifikáltuk a Lisszaboni Szerződést, ez is jelzi elkötelezettségünket. Jelzi azt is, hogy ezekben a kérdésekben Magyarországon ötpárti konszenzus van. Ez nagyon lényeges ahhoz, hogy Magyarország érdekeit egyértelműen tudjuk képviselni az Európai Unión belül. Az előző év leglátványosabb eseménye schengeni csatlakozásunk volt, amelyben nagyon nagy szerepe volt a diplomáciának. Sokáig ugyanis azzal kellett számolni, hogy – informatikai problémák miatt – a schengeni csatlakozás késni fog. Mígnem azután, meglehetős nyomásra – amelynek Magyarország is részese volt – politikai megállapodás született arról, hogy először a meglevő informatikai hálózatot bővítjük, és később állítunk fel újat. Így végül nem volt késés, hanem be tudtunk lépni a schengeni zónába. Akkor sokféle fenntartás, félelem fogalmazódott meg, hasonlóan ahhoz, ami előző csatlakozási körben történt. Akkor Németország fogalmazta meg, például Ausztriával szemben, a fenntartásait. Most arról hallottunk, hogy Ausztriának voltak fenntartásai, például Magyarországgal szemben. De hadd mondjam, hogy azóta minden találkozásunknál azt erősítik meg osztrák kollégáim, hogy schengeni csatlakozásunk egyértelműen siker. Visszaesett az illegális migráció, sőt, a határ közelében a bűnözés szintje is csökkent. Magyarország nagyon komoly feladatot vállalt azzal, hogy egy nagyon hosszú határszakaszon felelős az Európai Unió külső határainak védelméért és ellenőrzéséért. Úgy tűnik, hogy ezt a korábbi tagállamok megelégedésére, nagyon jó színvonalon tudjuk ellátni. Eddig is dolgoztunk, és ezután is fogunk azon, hogy schengeni csatlakozásunk ne jelentsen nehézséget a határon túli magyarok számára, akik a schengeni határon kívül rekedtek. Elsődlegesen magyar kezdeményezésre került bele, például az Ukrajnával és Szerbiával kötött európai uniós megállapodásba a kishatárforgalom lehetősége. Ingyenessé tettük a vízumot olyan széles körben, amilyen széles körben csak lehet, és küldjük el az információkat mindazoknak, akiknek szükségük van arra, hogy minél könnyebben el tudjanak jutni Magyarországra, a schengeni határokon belülre. Nagyon komoly eredmények születtek néhány, európai uniós szakpolitikai kérdésben. Ilyen például a borreform vagy az energiapolitika, amelyben - nagyon nagy viták után - úgy tűnik, hogy érvényesülnek a magyar érdekek. Megkezdődött a 2011-es elnökségre való felkészülés: hármas elnökség, „trió” lesz Spanyolországgal és Belgiummal együtt. Részben megindultak az egyeztetések arra nézve, hogy mi legyen a témája ennek az időszaknak. Mozgásterünk különben nem korlátlan: többé-kevésbé tudható, hogy melyek az Európai Unió napirendjén szereplő fő témák ebben az időszakban. De nagyon fontos, hogy ez a három ország összehangolja a politikáját, törekvéseit és hangsúlyait ennek a másfél éves elnökségnek. A másik súlypont a szomszédságpolitika. Magyarország korábban is mindig nagyon elkötelezetten támogatta szomszédainak, a térség országainak euroatlanti integrációját. Mély meggyőződésünk volt hosszú ideje, és ma is azt gondoljuk, hogy az euroatlanti integráció „hozza be” a szomszédos országokat egy közös értékrendű szövetségbe. A közös értékrend biztosítja a jó kapcsolatokat és az együttműködéseket, a többi között a határon túli magyar közösségek számára a fejlődési lehetőséget, egzisztenciális biztonságot, saját kultúrájuk, nyelvük gyakorlásának lehetőségeit és garanciáit. A szomszédos országok közül néggyel most már rendszeresen vannak közös kormányüléseink. Ez is kifejezi a szoros együttműködést. Egy közös kormányülés mindig alkalom arra, hogy az amúgy is napirenden levő kérdésekben sokkal gyorsabban haladjunk. Ez az elvárásunk igazolódni látszik a közös kormányülésekben. Nyugat-Balkán ügyében Magyarország nagyon markáns és konzekvens politikát követett az Európai Unión belül. Mindvégig azt mondtuk, hogy az egész Nyugat-Balkán stabilitására kell tekintettel lennünk. Kezdettől azt mondtuk, hogy Koszovó függetlenségét elismerjük, de ennek az időpontját úgy választjuk meg, hogy Szerbiával Magyarország kapcsolatai a lehetőségek adta kereteken belül a legjobbak maradjanak. Szerbia közvetlen szomszédunk, és nagy magyar közösség van a Vajdaságban. Nagyon intenzív a gazdasági, a kulturális és mindenféle egyéb együttműködés. Tehát a koszovói függetlenség elismerése, a térség stabilitása mellett a Szerbiával kialakított jó kapcsolatot is próbáltuk megőrizni, amennyire lehetett. Magyarország a vízumkönnyítési megállapodások ügyében elől járt, illetőleg kezdeményezője volt a vízummentességi tárgyalások megindulásának. A térség országai közül Horvátország van a legközelebb a csatlakozáshoz. Magyarország nagyon intenzív segítséget nyújt Horvátországnak is. A saját tapasztalatai átadásával és mindazzal, amit mi megtanultunk a saját csatlakozásunk közben. Az európai szomszédságpolitikán belül Magyarország a keleti dimenzió erősítését képviseli: ha a térképre nézünk, akkor nyilvánvalóan ez számunkra kiemelten fontos. Egyensúlyra törekszünk a déli szomszédságpolitikával: azt mondjuk, hogy a keleti szomszédságpolitika is kapjon hasonló hangsúlyt. Ebben a munkában Magyarország tevőlegesen és nagyon intenzíven részt vesz: Ukrajna támogatásában - a nyíregyházi folyamat révén. Moldovában ott vagyunk egy vízumkiadó központtal, amelyhez most már egyre több európai uniós tagország csatlakozik. Moldovában több szakemberünk dolgozik, az Európai Unió határellenőrzési támogató küldöttségét (EUBAM) Bánfi Ferenc tábornok vezeti, az EU különleges megbízottja szintén magyar szakember, Mizsei Kálmán. Az Európán kívüli térségek: uniós csatlakozásunk előtt főleg a csatlakozásra koncentráltunk. Utána viszont elkezdtünk sokkal intenzívebben jelen lenni a világ a többi térségében. Nagyon intenzív a párbeszéd az Egyesült Államokkal és ez a szövetségesi viszony a NATO-n belül is meglehetősen intenzív. Ennek látható eredményei is vannak. Afganisztáni jelenlétünk nagyon nagy elismerést vált ki NATO-tagországok körében, így az Egyesült Államokban is. Kuba-politikánk szintén - erről többször konzultáltunk. Energiapolitikai kérdésekről rendszeres konzultáció van az Egyesült Államokkal, amely természetszerűleg egy kicsit másként látja az energiapolitikát, mint az európai országok. Számára ez inkább stratégiai és kevésbé ellátási kérdés. Ezért is van szükség a szoros párbeszédre. Ázsiában egyre intenzívebben vagyunk jelen, ennek a legláthatóbb jele volt a kínai magyar évad, amely mostanában ér véget. Tudjuk, hogy nem könnyű Kínában jelen lenni, de ez a körülbelül féléves időszak ebből a szempontból nagyon sokat jelentett. Kínával Magyarországnak rendszeres emberjogi párbeszéde van, az új európai uniós tagországok közül egyedüliként. Ez azért lényeges, mert úgy tudunk kapcsolatokat építeni Kínával, hogy közben egyértelműen képviseljük mindazokat az értékeket, amelyek Magyarország demokratikus átalakulása és európai uniós csatlakozása kapcsán meghatározó értékeink. Úgy tűnik, hogy több olyan modell is van, amelyet a kínaiak érdeklődéssel tanulmányoznak, és várhatóan megfontolják a közeljövőben az átvételüket. A kínai mellett dél-kelet ázsiai jelenlétünk is meglehetően intenzív. Említettem afganisztáni szerepvállalásunkat. Hadd fejezzem ki itt részvétemet Kovács Gyula tűzszerész családjának, aki éppen most halt meg Afganisztánban; ez mindannyiunkat megviselt. Nemrég ő tájékoztatta személyesen a honvédelmi minisztert arról, hogy hogyan folyik a házi készítésű bombák hatástalanítása. A legjobb szakember volt a magyar kontingensben. Ő volt, aki elvállalta ezt a nagyon nehéz feladatot, hogy hatástalanítsa ezt a házi készítésű bombát, és ő volt az, aki az életét áldozta. Hadd mondjam még egyszer, hogy részvétünk a családjának és elismerésünk neki. Visszatérve az eredményekre: néhány környezetvédelmi ügyben szintén voltak nagyon látható eredmények. A Rába habzásának ügyében például, amelynek megakadályozásán közösen dolgozik a szaktárca és diplomácia. Még nem vagyunk a végén, de legalább látható a menetrend, látható az, hogy milyen módon csökken a szennyezés. Ilyen volt a német szemét visszaszállítása is, ami folyamatos tárgyalásokat igényelt. Úgy tűnik, hogy Magyarország eredményesebb volt, mint a többi ország, ahol hasonló problémák merültek föl. A kanadai vízummentesség szintén nagyon fontos. Nagyon sokszor elmondtuk a kanadai kollegáinknak, hogy Magyarország európai uniós tagországként semmiféle veszélyt sem jelent Kanada számára, mint ahogyan az Egyesült Államok számára sem. A Kanadával folytatott tárgyalások eredménye egyértelmű: ma már vízummentesen mehetünk Kanadába. Várhatóan a következő hónapokban az amerikai vízummentesség is lehetővé válik. A tárgyalások intenzíven folynak, de a szeptember végén, október elején lesz a visszautasított vízumkérelmek arányának vizsgálata. Jó eséllyel 10 százalék alatt leszünk, ami a feltétele a vízummentességnek. Az Európai Unión belül a magyar-francia stratégiai partnerség volt olyan esemény, amely új lehetőségeket nyitó együttműködést indított el Magyarország számára. Ez sok területre érvényes, a klímavédelemre, az energiabiztonságra, a kutatásra és fejlesztésre valamint a gazdaságra általában. Az európai uniós témák kapcsán is szorosabb a párbeszéd Franciaországgal. Más, magas szintű kapcsolatok is jelezték, hogy Magyarországnak milyen fontos a szerepe az Európai Unión belül, Angela Merkel látogatása például. Nagy Britanniával az utolsó 18 hónapban három miniszterelnöki találkozó volt. Nicolas Sarkozy elnök itt volt Magyarországon. Az összes többi látogatás mellett ezek azért kiemelten fontosak, mert az Európai Unió meghatározó tagországairól van szó. Szintén érdemes említeni, hogy több nemzetközi szervezet választotta központjának Magyarországot. Úgy tűnik, hogy egymásra is figyelnek és arra is, hogy az üzleti szereplők mely országokban hoznak létre logisztikai központokat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezet hozta ide a központját. Ez utóbbi, a FAO nemcsak a regionális, hanem általános szolgáltató központját, amely az egész világban lefedi a FAO tevékenységét. Ezek a szervezetek rendkívül elégedettek: elmondják, hogy nagyon jól képzett munkaerőt találtak, az itteni szakemberek nyelveket beszélnek, és nagyon jó a kialakuló együttműködés. Őszintén szólva, reméljük, hogy ez a tendencia folytatódik. Afganisztáni részvételünket említettem; a katonai komponens mellett fejlesztési tevékenységünket is igazi nemzetközi elismertség övezi – ebben több magyar civil szervezet vesz részt. Vannak tervek arról, hogy részben átvállaljuk a kabuli repülőtér működtetését, emellett különleges műveleti csoportok is felállításra kerülnek a következő egy-két évben. Jövőre az Amerikai Egyesült Államokban lesz - részben New Yorkban, részben Washingtonban - magyar kulturális évad. Ez sem igazán könnyű terep, de nagyon fontos, hogy jelen legyünk, megmutassuk Magyarország kulturális lehetőségeit, kulturális kincseit. Megkezdődtek az előkészületek a 2011-es magyar EU-elnökségre. Ez ötpárti konszenzussal történik: van egy ötpárti egyeztető fórum, ahol rendszeresen beszámolunk arról, hogy hol tartunk, és megbeszéljük a következő lépések alapelveit. Latin-Amerikában, Mongóliában új műfaja jelent meg a diplomáciának. Ez a „laptop diplomata”, vagy utazó diplomata. Ott nem voltunk elég intenzíven jelen, és ezért nagy a jelentősége. Egészen konkrét eredménye a jelenlétünknek annak a fiatal magyar drogfutárnak a hazahozatala Ecuadorban, aki a súlyos betegsége miatt nagyon nehéz helyzetben volt, és akinek az esetében elnöki kegyelmi kérvény révén tudtuk elérni azt, hogy hazajöhessen Magyarországra. Még nem befejezett ügy, de talán érdemes említeni, hogy az unióban Magyarország nagyon keményen lobbizott az Európai Technológia Intézet székhelyéért, és nagyon jó az esélyünk, noha még nincs végleges döntés. A jövő héten lesz az Európai Tanács ülése; reméljük, hogy sikeresek leszünk a lobbizásban, és valóban Magyarországon lehet a székhelye az Európai Technológiai Intézetnek. (2008. június 12.) |