|  A külügyminiszter Washingtonban átadta amerikai kollégájának a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal. A méltatásban rámutatott, hogy Condoleezza Rice azért kapta meg Sólyom Lászlótól az elismerést, mert támogatta a kapcsolatok fejlesztését a régióval, és mindig is nagy rokonszenvvel viszonyult Közép-Európához. Ezt igazolja, hogy első nagy tudományos dolgozatát 1956-ról írta. A tárgyaláson a házigazda elmondta: személyesen is igen nagy veszteségnek tartja a magyar származású Tom Lantos kongresszusi képviselő halálát. Oroszországot érintve a két politikus nagyon jónak nevezete, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok egységesen lépett fel a grúz válság idején. Világossá tették, hogy egyetlen ország sem alkalmazhat fegyveres erőt külföldön élő polgárainak védelmére hivatkozva, és elfogadhatatlannak minősítették, hogy bárki ne tartsa tiszteletben egy másik állam határait, területi integritását, törvényesen választott kormányát. A két külügyminiszter emellett azonban szükségesnek mondta a párbeszéd folytatását Oroszországgal.
A washingtoni egyeztetések zárónapján Göncz Kinga a republikánusok kampányának főhadiszállásán McCain három külpolitikai tanácsadójával tárgyalt. Ugyancsak találkozott Obama szenátor nemzetközi kérdésekkel foglalkozó szakértőivel. Ezen kívül megbeszélést folytatott Richard Lugar-ral, a Szenátus Külügyi Bizottságának rangidős republikánus tagjával. A magyar külügyminiszter úgy értékelte a két elnökjelölt külpolitikai tanácsadóival folytatott washingtoni egyeztető megbeszéléseket, hogy bárki is kerül januárban az Egyesült Államok élére, szinte változatlan formában folytatni lehet az eddigi magyar-amerikai kapcsolatokat. Göncz Kinga olyan kérdéseket vitatott meg a két nap során, mint az orosz-grúz viszály, Ukrajna, a Nyugat-Balkán, valamint az energiaellátás. A magyar diplomácia vezetője kifejtette, hogy a republikánus és a demokrata stáb között Oroszországgal kapcsolatban minimális a hangsúlykülönbség. McCain munkatársai határozottabban fogalmaznak, Obama szakértői ugyanakkor inkább a párbeszédre alapoznak. A miniszter segítséget kért az Egyesült Államoktól, hogy a januárra tervezett budapesti Nabucco-konferenciát a lehető legmagasabb szinten lehessen megtartani, hiszen fel kell gyorsítani a megállapodás előkészítését. Göncz Kinga ugyanebből a célból tervezi azt is, hogy hamarosan Közép-Ázsiába utazik, a gázforrásként számba jöhető államok szándékainak, nyitottságának felmérésére. A mostani tárgyalásokon különben jelen volt Bayer Mihály Nabucco-nagykövet is, aki éppen az energia-ügyek megvitatására érkezett az amerikai fővárosba. A készülő magyar-amerikai vízummentességi egyezményről Göncz Kinga kijelentette, hogy jóllehet a legutolsó adatok még nem állnak rendelkezésre, partnerei - nem hivatalosan - arról biztosították, hogy az elutasított beutazási kérelmek aránya az előírt 10 % alatt lesz. Hozzátette: a szerződés messze túlmutat önmagán, ez az utolsó lépés is Magyarország egyenjogúsításában, hiszen polgárai hamarosan minden különösebb adminisztratív akadály nélkül utazhatnak az Egyesült Államokba. (2008. szeptember 30.) |