|  A magyar-japán kapcsolatok történetében 2009 jeles év, hiszen 140 éve annak, hogy 1869. október 18-án az Osztrák-Magyar Monarchia és a Japán Császárság képviselői Tokióban aláírták a kereskedelmi és hajózási szerződést , valamint 1959-ben, 50 évvel ezelőtt újította fel a két ország a második világháború vége óta szünetelő diplomáciai kapcsolatokat. E kettős évforduló nem csak a múltba való visszatekintésre és ünneplésre, hanem a kétoldalú kapcsolatok jövőjének átgondolására is lehetőséget ad – jelentette ki Balázs Péter külügyminiszter az ebből az alkalomból rendezett fogadáson a Külügyminisztériumban. Az eseményen a kétoldalú kapcsolatokban fontos szerepet játszó személyek, köztük a Jubileumi Évet előkészítő magyar és japán bizottság tagjai, diplomaták, Magyarországon működő japán vállalatok vezetői, a Magyar - Japán és a Japán - Magyar Baráti Társaság képviselői, a tudományos, oktatási és kulturális kapcsolatok fontos szereplői vettek részt. A külügyminiszter beszédében felelevenítette a kapcsolatok történetének néhány elemét, hangsúlyozva, hogy a két ország a kezdetek óta élénken érdeklődik egymás kultúrája iránt; ennek talán a közös ázsiai eredet tudata, talán a távoli nyelvi rokonság az oka. Hozzátette, hogy az elmúlt húsz évben különösen lendületesen fejlődtek kapcsolataink, amelyet Akihito császár és Micsiko császárné 2002-es magyarországi látogatása koronázott meg.  Balázs Péter a Jubileumi Év programsorozatából kiemelte az Erzsébet híd magyar-japán együttműködéssel megvalósított díszkivilágítását, és hangsúlyozta, hogy fővárosunk egyik legszebb hídja mostantól nem csak Budát és Pestet, hanem Magyarországot és Japánt is összeköti, méltán hirdetve a két nép barátságát.
A rendszerváltás óta gyors tempóban fejlődő gazdasági kapcsolatokat érintve a külügyminiszter elmondta, hogy szeretnénk, ha Magyarország egyfajta regionális központtá válna Japán számára a térségben. Kono Johei volt alsóházi elnök, a magyar-Japán Baráti Társaság és a Jubileumi Évet előkészítő japán bizottság elnöke hangsúlyozta: Japán számára Magyarország különleges fontosságú központ a régióban, kapu Európa felé. Elismeréssel szólt a magyarok hazaszeretetéről, a szabadság iránti vágyukról, a szellemi és tudományos életben elért sikereikről. Ígéretet tett arra, hogy bár a közelmúltban a politikusi pályáról visszavonult, a Magyar-Japán Baráti Társaság negyedszázada általa betöltött elnöki posztját addig nem hagyja el, amíg nem talál méltó utódot maga helyett. Az elmúlt 25 évre úgy emlékezett vissza, mint a kétoldalú kapcsolatok rohamos fejlődésének időszakára. (2009. november 18.) |