Kárpátalja és Magyarország gazdasági együttműködése

(2008. január-december)

2008-ban Kárpátalja Magyarországgal lebonyolított külkereskedelmi forgalma 1022,1 millió USD-t tett ki, ami az előző év hasonló időszakban mért eredményét 7,8 %- al haladta meg. Magyarország részaránya a teljes kárpátaljai külkereskedelmi forgalomban 33,1 % volt.

Kárpátalja Magyarországra irányuló exportja az említett időszakban 612,4 millió USD volt, ami a múlt év hasonló mutatóját 4,8 %-al haladta meg. Magyarország részaránya a teljes kárpátaljai kivitelben – 50,2%.

Exportált főbb árucikkek:

• Elektromos készülékek, berendezések - 86,7%
• Pamut, textil – 2,7 %
• Lábbeli – 1,7%
• Haszonfa, ill. fából készült termékek – 1,9%

Kárpátalja Magyarországról származó importja 2008-ban 409,7 millió USD volt, a múlt év hasonló mutatójához képest 21,8 %-al csökkent. Magyarország részaránya a teljes kárpátaljai behozatalban– 22 %.

Importált termékek:

• Elektromos készülékek, berendezések - 78,3 %
• Kazánok, gépi berendezések – 4,5 %
• Műanyag – 2,3 %
• Vas- és acéltermékek – 1,6 %

A Magyarországgal fennálló külkereskedelmi mérleg ukrán pozitív szaldója 2008-ban – 202,7 millió USD.

Befektetések

2009. január 1-ig Kárpátaljára 355,8 millió USD közvetlen külföldi tőkebefektetés érkezett, ami egy főre lebontva 286,9 USD-t jelent. Külföldi tőkebefektetéssel összesen 847 vállalat működik, amelyek közel 30 ezer főt foglalkoztatnak.

A megye gazdaságába eddig összesen 48 országból érkezett beruházás, melyek között Magyarország a 4. helyet foglalja el Japán, USA és Németország után. A magyar beruházások értéke 34,7 millió USD. Kárpátalján jelenleg 254 ukrán–magyar közös vállalat működik, a magyar beruházások részaránya megyei viszonylatban 9,7%.

A külföldi tőkebefektetések ágazati lebontásában az ipar áll az élen. Az összes külföldi működő tőkebefektetés 73,8 százaléka irányul ide:

A beruházások ágazati megoszlása:

• Mezőgazdaság, fafeldolgozás (3,5%)
• Élelmiszer-, ital- és dohányipar (13,5%)
• Kereskedelem (5,8%)
• Közlekedés, telekommunikáció (1,1 %)
• Hotel-és éttermek (1,4%)
• Építőipar (3,3 %)
• Ingatlanügy (9,8%)
• Közmű- és személyes szolgáltatások (0,3%)

A legjelentősebb ukrán-magyar közös tőkével működő vállalatok közé tartoznak a Beregszászi Rádiógyár Zrt., a Munkácsi Műszergyár és a Nagyszőlősi Agrárszerviz Rt., a Nidan +, a Bereg-Kábel, a Bereg-Foods, az AVE Vinogradovo, az Inter–Indusztrija, az Avantex-Ukraina, a Huszttranzit, a Szimo és Ganz, az Univer Kft., Eurotoys, DK, Darlisz Ratovci, Delta Ltd., Centurion Ukraina, valamint a Holland-Plant leányvállalata.

Határon átnyúló együttműködés

Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közti együttműködés a 2006. július 24-én aláírt együttműködés egyezmény alapján történik. A Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Fejlesztési Irodája és az ungvári Magyar-Ukrán Területfejlesztési Központ közösen folytatják a PHARE CBC „Innovációs vállalatok közti partnerség fejlesztése” c. projektet.

Az alábbi közös projektek realizálódtak 2008-ban:

• „Határokon átnyúló turistautak és építészeti műemlékek», mely keretén belül egy ukrán és magyar nyelvű útmutató került kiadásra,
• „Határrendészeti szervek közötti hivatalos kapcsolatok bővítése”,
• „ Kárpátaljai regionális turisztikai információs központ alapítása”, Beregszászban a Turisztikai Információs Központ megnyitása.

Az Magyar-Ukrán-Szlovák szomszédsági program keretében a következő projektek kerülnek megvalósításra 2009-ben:

1. A beregi határ menti övezetben polder-rendszer fejlesztése a Tisza medencéjében. Pályázó: Kárpátaljai Megyei Meliorizációs és Vízgazdasági Főosztály.

Összeg 720,000 EUR

2. „Tiszta víz” projekt.

Pályázó: „Kárpátalja” Regionális ill. határokon átnyúló együttműködés fejlesztési iroda. Összeg: 597,000 EUR

3. Határokon átnyúló logisztikai fejlesztés.

Pályázó: Autóút Iroda Kárpátaljai Irodája.

Összeg: 536,994.

4. A határforgalom javítása a Beregszász melletti kerülőút kiépítése révén.

Pályázó: Beregszászi polgármesteri hivatal.

Összeg: 896,360 EUR.

Minden éven megrendezésre kerülnek az Magyar-Ukrán Jószomszédsági Napok és rendszeresen ülésezik az Magyar-Ukrán Határon Átívelő Együttműködést Koordináló Kormányközi Vegyes bizottság.

2008. október 2-án írták alá a két szomszédos megye együttműködési megállapodását. A „Kárpátok-Eurorégió” tanácsa 2008. október 30-án ülésezett.

Folytatódott a közős határon levő határátkelőhelyek kiépítése. Az ukrán-magyar határon jelenleg hét határátkelőhely van. Asztély-Beregsurány, Kaszony-Barabás, Lónya, Ujlak, Tisza, Csap és Szalóka. Az utóbbi kettő vasúti átkelőhely. Tervezik a Nagypalágy-Kispalágy és Déda – Beregdorogi átkelőhelyek kiépítését.

Újlak- Tiszabecsnél kezdeményezték olyan tehergépjárművek áthaladásának engedélyezését, melyek súlya nem haladja meg a 3,5 tonnát.

Asztély-Beregsuránynál kezdeményezték, hogy a jelenleg utasforgalmi, ill. max. 3,5 t gépjármű-átkelőhelyen engedélyezzék bármilyen teherszállító gépkocsik átkelését. Ehhez szükségessé vált egy Beregszászt megkerülő autópálya létesítése, mivel a teherszállító gépjárművek kárt okoznának Beregszász központjának régi, történelmi építészeti emlékműveiben. Anyagi hátteret EU alapokból szeretnék biztosítani. A beruházás célja a „Tisza” teherforgalmi határátkelőhely tehermentesítése.

Dédánál az európai jelentőségű Liszabon-Kijev autópályának (M-3) Magyarországi szakaszának kiépítésének befejezését 2018-ra tervezik. Az autópálya Ukrajna két határátkelőhelyét fogja érinteni. 2012-re a Csap-Záhonyt és 2018-ra Dédát, ahol jelenleg nincs határátkelő hely. Kezdeményezték egy új híd építését a Tiszán a „Csap-Záhony” átkelőn, valamint az 1993-ban megkötött Magyar-ukrán határátkelőhelyekről szóló egyezmény módosítását.

A „Tisza” határátkelőhely problémamentesen működik, ezt a nemzetközi szállítások növekedése is tanúsítja. Legnagyobb feladat az új Tisza híd építése, melyre 55 millió UAH-t kellene az előzetes felmérések szerint fordítani.

Nagypalágy – Kispalágynál minden biztosított ahhoz, hogy határátkelőt nyissanak. Megvannak a közlekedési utak, de jelentősebb befektetést igényel a határátkelőhely (hivatali épületek, víz- és gázellátás, kerítések, raktárépületek, stb.) kiépítése.