FŐKONZULÁTUSI TÁJÉKOZTATÓ

2009/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG FŐKONZULÁTUSA

LOS ANGELES

11766 Wilshire Blvd, Suite 410

Los Angeles, CA 90025

T: 310-473-9344

310-914-7134

Fax: 310-479-6443

E-mail: mission.los@kum.hu

Website: www.mfa.gov.hu/cons/los_angeles

Tisztelt Olvasó!

A Los Angeles-i Főkonzulátus az 1989-es események 20. évfordulós megemlékezés sorozatát három időpont köré szervezi: május 2. (a vasfüggöny lebontásának megkezdése), augusztus 19. (Páneurópai Piknik) és szeptember 11. (kormánydöntés a határnyitásról). A sorozat minden programja egységesen a következő cím alatt kerül megrendezésre: „1989 – az év, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot…” A sorozat március 4-én megkezdett első szakasza sikeresen lezárult. Az alábbiakban ezt összefoglaljuk:

1. A magyar főkonzulátus kezdeményezésére 8 itteni főkonzulátus összefogásával sikeres „felvezető” rendezvényre került sor a Los Angeles-i Kalifornia Egyetemen (UCLA), amelyen Jürgen Kocka német vendégprofesszor-történész tartott átfogó előadást az 1989-es közép-kelet-európai eseményekről és azok hatásáról. A „felvezető” rendezvényt követően kizárólag magyar szervezésben, a magyar főkonzulátus lebonyolításában és a magyarországi eseményekre, a határnyitásra koncentrálva főkonzuli előadásokra került sor április folyamán a kaliforniai Stanford Egyetemen, az arizonai University of Arizona – Tucsonban, a Los Angeles-i Occidental Collegeban, a nagypresztízsű Los Angeles Committee on Foreign Relationsben, a Glendalei polgármesteri hivatalban. Az előadások pozitív visszhangot kaptak, jelentős számú közönség előtt sikeresek voltak. (Az 1989-es eseményekről szóló főkonzuli előadások májusban több állam egyetemén tovább folytatódnak.)

2. Megkaptuk Szalay Péter Odaát c. dokumentumfilmjének bemutatási jogát. A film a határnyitás előtti utolsó időszak eseményeit dolgozza fel. A Los Angeles-i Dél-Kelet-Európai Filmfesztivál keretében amerikai ősbemutatóként vetítettük le. A főkonzuli ismertetőben kitértünk a magyar határnyitás történelmi fontosságára. A közönség kifejezetten pozitívan fogadta a magyar dokumentumfilmet.

3. A Los Angeles-i Főkonzulátus konzuli kerületébe tartozó államok kormányzóit levélben kerestük meg és tájékoztattuk őket az 1989-es események fontosságáról, a magyarországi történések meghatározó szerepéről. Javasoltuk, hogy amennyiben maguk is fontosnak tartják az 1989-es eseményeket, akkor elismerésük kifejezéseként valamelyik vonatkozó dátumról emlékezzenek meg, egy adott napot pl. Magyarország Nappá nyilvánítsanak. Irányított megkeresésünket siker kísérte. Néhány szövetségi állam május 2-ra összpontosított. Dave Freudenthal, Wyoming Állam kormányzója, Michael Rounds, Dél-Dakota Állam kormányzója, Brian Schweitzer, Montana Állam kormányzója hivatalos proklamáció formájában május 2-át Magyarország Nappá nyilvánította az adott államban. A wyomingi kormányzó a proklamációban kiemeli, hogy a magyar kormány 1989. május 2-án elrendelte az osztrák határ mentén a 240 km hosszú határzár lebontásának megkezdését, és láthatóvá tette ezáltal a Vasfüggönyön az első repedéseket. Elismeri, hogy a magyar kormány döntéseinek dominó hatása volt, pár hét múlva leomlott a Berlini Fal, Prágában lezajlott a bársonyos forradalom, Románia lakossága egy véres forradalom során megszabadult egy kegyetlen diktátortól, és egy évvel később a Szovjetunió megszűnt létezni. A dél-dakotai kormányzó a Magyarország Napot kihirdető proklamációban kiemeli, hogy a Szovjet Blokk legtöbb nemzete a demokratikus életformát választotta, amely lehetővé tette tíz év elteltével Magyarország, a Cseh Köztársaság és Lengyelország NATO csatlakozását; és azt, hogy a legtöbb közép- és kelet-európai nemzet az Egyesült Államok szövetségese lett, az „egységes és szabad Európa” álma pedig valóra vált, és emiatt 1989-et olyan évnek nevezzük, amely megváltoztatta Európát és a Világot. A montanai kormányzó a Magyarország Napot kihirdető döntését közlő levelében aláhúzza, hogy a vasfüggöny lebontásának bátor megkezdése megváltoztatta kelet-Európa arculatát és a térségbeli demokratizáció kezdetét jelentette. Kathleen Sebelius, Kansas Állam kormányzója és Sarah Palin, Alaszka állam kormányzója személyes üdvözlő levélben emlékezett meg a határzár lebontásának megkezdéséről. Sebelius kiemeli, hogy ez a magyar lépés a történelmi eseményekre visszatekintve egyik katalizátora lett a demokratikus változásoknak. Örömét fejezi ki, hogy Magyarország népének hasznára váltak az 1989-es politikai, gazdasági és társadalmi változások. „Valamennyi magyar büszke lehet azokra az erőfeszítésekre, amelyekkel a megszerzett szabadságot fenntartja és védelmezi.” Palin kormányzó pedig szintén azt hangsúlyozza, hogy a magyaroknak büszkének kell lenniük arra, amit az európai demokrácia ösztönzése érdekében tettek. (Augusztus 19-ét számos más, a konzuli kerülethez tartozó állam fogja elismerni.)

1989-ban történelmet írtak! Az erről szóló megemlékezést folytatjuk!

Bokor Balázs nagykövet

A Magyar Köztársaság Los Angeles-i főkonzulja

Tájékoztató az A H1N1 vírus okozta járvánnyal kapcsolatos kérdésekről

Főkonzulátusunkat az elmúlt időszakban többen kérdezték, hogy milyen utazási tanácsokkal szolgálhat az A H1N1 vírus okozta megbetegedésekkel kapcsolatban. A kérdésekre válaszként a Külügyminisztérium utazási tanácsait az alábbiakban tesszük közzé.

A magyar Külügyminisztérium 2009. április 30-án utazási szempontból a II., vagyis a fokozott biztonsági kockázatot jelentő államnak minősítette Mexikót, de egyelőre nem tartja indokoltnak az Egyesült Államokba tervezett utak lemondását. A Külügyminisztérium emellett felhívja az Egyesült Államokba utazók figyelmét arra, hogy utazásukat nagy gonddal készítsék elő, feltétlenül rendelkezzenek utasbiztosítással. A kialakult közegészségügyi helyzet miatt különös óvatosság és elővigyázatosság javasolt az Egyesült Államok Mexikóval határos Kalifornia és Texas államaiban tartózkodók vagy az oda utazni szándékozók részéről.

Kaliforniában Arnold Schwarzenegger kormányzó már 2009. április 28-án rendkívüli állapotot hirdetett az államban a korábban sertésinfluenzának nevezett megbetegedések miatt. A kormányzó közleménye a lakosság megnyugtatása érdekében hangsúlyozta, hogy az intézkedés célja a közegészségügyi szervek munkájának megkönnyítése és a megbetegedések terjedésének megakadályozása. A nagyobb kaliforniai nemzetközi repülőtereken (Los Angeles, Sacramento, San Francisco) fokozott elővigyázatossági intézkedéseket vezettek be, elsősorban a fertőzöttek kiszűrésére. Emellett a kaliforniai közegészségügyi hivatal vészhelyzeti központot (Emergency Preparedness Center Office) hozott létre, ami a 1-916-650-6400 telefonszámon érhető el.

A körülmények ismeretében a Külügyminisztérium nem tartja indokoltnak, hogy az új influenza vírus miatti fertőzésveszély miatt bárki lemondja New Yorkba tervezett útját, kivéve a fokozottan veszélyeztetett egészségügyi csoportba tartozókat (kiskorú gyermekek, idős emberek, vagy valamilyen krónikus betegségben szenvedők). Az Egyesült Államok közegészségügyi hatóságai, illetve határőrizeti szervei fokozott figyelmet fordítanak a beutazók, különösen a Mexikóból érkező utasok egészségi állapotának ellenőrzésére.

A fokozott higiéniai követelmények betartását minden esetben javasoljuk az Észak-Amerikába utazóknak. Nem tanácsos, hogy az elkövetkező időszakban – a fokozott ellenőrzések fenntartásáig – megfázásos tünetekkel vagy lázas betegen kísérelje meg bárki az Amerikai Egyesült Államokba történő beutazást. Ilyen esetekben az utazók számíthatnak arra, hogy az amerikai hatóságok – érvényes vízum, vagy elektronikus beutazási engedély (ESTA) megléte ellenére is – visszafordíthatják őket a határról.

Mivel az új influenza vírusának terjedése minden esetben kiszámíthatatlan, a Külügyminisztérium kéri, hogy az utazni szándékozók folyamatosan kísérjék figyelemmel a magyar, és lehetőség szerint az amerikai média híradásait és az utazás előtt kérjék ki amerikai ismerőseik, barátaik véleményét, tanácsát is. A Külügyminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és szükség esetén újabb figyelmeztetést ad ki. Egyben javasolja, hogy rendszeresen látogassák az alábbi honlapokat:

Külügyminisztérium: http://www.kulugyminiszterium.hu/

Amerikai Járványügyi Központ http://www.cdc.gov/swineflu/

Egészségügyi Világszervezet WHO: www.who.int/en

www.who.int/csr/disease/swineflu/en/index.html

A magyar hatóságok információi az alábbi honlapokon találhatóak:

Egészségügyi Minisztérium: http://www.eum.hu/

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat: http://www.antsz.hu/

Országos Epidemiológiai Központ: http://www.oek.hu/

A Magyar Köztársaság Los Angeles-i Főkonzulátusa felszólít minden a konzuli kerületben tartózkodó magyar állampolgárt, hogy az állami, illetve szövetségi egészségügyi szervek utasításainak, kéréseinek maradéktalanul tegyenek eleget. Kérjük, hogy bárki, aki a magyar közösséget érintő megbetegedésről tudomást szerez, tájékoztassa Külképviseletünket.

dr. Kaleta Gábor

konzul

Összefoglaló a Főkonzulátus 2009. április havi tevékenységének fontosabb eseményeiből

1. Főkonzuli előadás a Los Angeles Committee on Foreign Relationsben

A Los Angeles-i főkonzulátus március 4-én megkezdett, az 1989-es események 20. évfordulós rendezvénysorozatának következő állomásaként került sor Bokor Balázs főkonzul előadására az igen nagy presztízsű Los Angeles Committee on Foreign Relations nevű szervezetben.

A szervezet megalakítását 1938-ban kezdeményezte a New York-i Council of Foreign Relations. A LACFR elnöki posztját korábban Warren Christopher, valamint William French Smith (Reagan elnök főügyésze /Attorney General/) töltötte be. 1995-ben Nicholas Rockefeller vette át a szervezet vezetését, helyettese Delanor Roosevelt. A tagság kizárólag kiválasztás és meghívás alapján történik, a LACFR alapvetően a magánszféra kiemelkedő vállalatainak, bankjainak legfelső vezető tisztségviselőit foglalja magában.

A havonkénti rendezvényekre meghívott előadók sorában eddig többek között Kim Campbell kanadai miniszterelnök, Hamad Bin Khalifa Al Thani katari emír, Stansfield Turner CIA-igazgató, Ehud Olmert izraeli miniszterelnök, Dennis Ross, az id. Bush és a Clinton adminisztráció közel-keleti különmegbízottja, Abdallah szaúdi király és sok már neves politikai és társadalmi személyiség volt.

Az április 2-i előadás címe „1989 - az év, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot” volt. Az előadás kitért az 1956-os forradalomra, annak előremutató hatására, az 1989-es magyarországi eseményekre, a határnyitásra és Magyarország szerepére a történelmi léptékű változásokban. Végezetül teret kapott a 20 évvel későbbi, azaz a jelenlegi magyarországi helyzet ismertetése és a világgazdasági válság magyarországi vetülete. A résztvevők nagy érdeklődést tanúsítottak az előadás témája iránt, amit az is bizonyított, hogy a félórás előadást követően több mint két órát vett igénybe a helyszínen feltett kérdések megválaszolása.

2. Találkozó Tom LaBonge-zsal

Bokor Balázs főkonzul április 3-án felkereste hivatalában Tom LaBonge-ot, Los Angeles város 4. kerületének képviselőjét. Megbeszélést folytatott vele az 1989-es események 20. évfordulójáról való Los Angeles-i városi megemlékezéseket illetően. A város Los Angeles megyével együtt az 1989. augusztus 19-iki un. „Páneurópai Piknik”-re összpontosít és annak 20. évfordulójáról fog megemlékezni. A főkonzul áttekintette Tom LaBonge-zsal a Los Angeles-i magyar emlékművek helyzetét, különös tekintettel a Kossuth szoborra.

3. Fogadás magyarországi delegációk tiszteletére

Dr. Tóth Gábor rendőr-dandártábornok, budapesti rendőrfőkapitány vezetésével magyar rendőrségi és polgárőri delegáció tartózkodott Los Angelesben április 4-6. között. Ugyancsak ebben az időszakban került sor dr. Fodor György, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora vezette küldöttség kaliforniai megbeszéléseire is. Bokor Balázs főkonzul április 4-én fogadást adott a két delegáció tiszteletére a Bel Air Crest-i Klubházban. A fogadáson a helyi magyarok képviselői mellett megjelentek a rendőri és sheriffi hivatal vezető munkatársai, a térségbeli egyetemek nemzetközi együttműködéssel foglalkozó illetékesei.

4. Balogh Ferenc kitüntetése

Sólyom László köztársasági elnök a magyar külpolitikai érdekek előmozdításáért és a magyar-amerikai szövetség elmélyítéséért végzett tevékenységéért a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést adományozta Balogh Ferencnek a március 15-iki nemzeti ünnep alkalmából. A kitüntetést Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul adta át a Bel Air Crest-i főkonzuli rezidencia klubházában rendezett április elejei fogadáson.

Balogh Ferenc egyetemi tanulmányait Los Angelesben végezte, ahol B.A., M.A., majd Ph.D. fokozatot szerzett. 1965-68-ig katonai szolgálatot teljesített, az amerikai haderő kapitánya lett. 1969-72-ig Los Angeles város rendőrségénél (LAPD Advanced Systems Development Section igazgatói) vezető állást töltött be.

1972 óta a Dél-Kaliforniai Egyetem (University of Southern California) közigazgatási karának meghívott szakelőadója, egyben igazgatási központjának és adóügyi igazgatási intézetének szakelőadója. Több tudományos társaság tagja. Szaklapokban számos tanulmánya és cikke jelent meg. A helyi magyar rádióban angol nyelven 50 magyar történeti nagyságról előadássorozatot tartott, amelyet Hungarian Heritage címmel vándorelőadások céljára is elkészített. Balogh Ferenc jelenleg a tízmillió lakosú Los Angeles megye szociális bizottságának elnöke, korábban a Reagan-adminisztráció tisztviselője volt. Balogh Ferenc a kaliforniai nemzetiségi vezetők tanácsának (California Ethnic Leadership Council) létrehozója. A Tanács elsősorban a Kaliforniában élő közép- és kelet-európai nemzetiségi csoportok képviseletét látta el. Szerepet vállaltak Magyarország, valamint Csehország és Lengyelország NATO felvétele érdekében folytatott lobbizásban, valamint az egyoldalú amerikai vízumkényszer megszüntetésért végzett lobbi-tevékenységben.

Dr. Tóth Gábor, Frank de Balogh, Bokor Balázs, Dr. Fodor György

Balogh Ferenc elkötelezett módon lép fel azért, hogy a kaliforniai magyar közösség továbbra is fennmaradjon, magyar identitását is megőrizze. A Los Angeles-i vezető testületekben mindent megtesz azért, hogy a kaliforniai magyarok érdekei érvényesüljenek.

5. Látogatás az anaheimi görög katolikus egyházközösségnél

Dr. Fodor György, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora kaliforniai látogatása során felkereste az Orange megyei Anaheim görög katolikus egyházközösségét. Az anaheimi Kinyilatkoztatás Egyházközösség a 60-as években alakult és 1987 óta Vida György görög katolikus atya vezeti. A közösségnek több magyar származású család is tagja. A saját helyi források felhasználásával húsz éve beindult folyamat eredményeként mára különleges szépségű templommal rendelkezik a közösség. A templomépítési munkálatainak befejezésére nemrégiben került sor. Bokor Balázs főkonzul részt vett a helyi közösség és a PPKE rektorának találkozóján.

Dr. Fodor György, Fodor Júlia, Vida György atya, Bokor Erna, Bokor Balázs

6. A Fredericks & von der Horst ügyvédi iroda adójogi szeminárium

A Los Angeles-i Fredericks & von der Horst ügyvédi iroda szervezésében európai főkonzulátusi munkatársak számára tartott, elsősorban külföldi természetes és jogi személyekre adózásával kapcsolatos kérdésekre koncentráló nemzetközi szemináriumra került sor 2009. április 5-én. Magyar részről Kaleta Gábor konzul és Bényi Edit vettek részt az eseményen, amelynek szervezője az iroda társtulajdonosa, dr. Frigyes Dezső, előadója pedig John Gosch könyvvizsgáló volt.

7. Dr. Tóth Gábor dandártábornok, Budapesti Rendőrfőkapitány tárgyalásai

Budapest rendőrfőkapitánya, dr. Tóth Gábor a BRFK és a Budapesti Polgárőrség delegációja élén, április 6-án találkozott Los Angeles megye sheriffjével, Leroy D. Bacával és Los Angeles város rendőrfőkapitányával, William J. Brattonnal, valamint látogatás tett az LAPD egyik rendőr-akadémiáján és megtekintette az LAPD légi támogatási egységét. A megbeszéléseken részt vett Bokor Balázs főkonzul is.

Baca sheriffel

A BRFK az LASD-vel és az LAPD-vel képzési együttműködés kialakításáról állapodott meg. A rendőrfőkapitány hivatalos látogatásra hívta meg Baca sheriffet és Bratton rendőrfőnököt.

Bratton rendőrfőnökkel

8. Látogatás a San Luis Obispo-i görög katolikus egyházközösségnél

Dr. Fodor György, a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora kaliforniai látogatása során felkereste a San Luis Obispo-i Szent Anna görög katolikus templomot és egyházközösséget. A közösség lelkipásztora Idrányi Ödön atya. A rektort elkísérte Bokor Balázs főkonzul is, aki megismerkedett a helyi magyar származású görög katolikus hívőkkel.

9. Főkonzuli előadás a Stanford Egyetemen

Az 1989-es események 20. évfordulós Los Angeles-i főkonzulátusi megemlékezés sorozatának keretében került sor Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul előadására a Stanford Egyetemen. A Stanford Egyetem az USA egyik legnagyobb presztízzsel rendelkező felsőoktatási intézménye. Az előadást a Stanford Egyetem Freeman Spogli Nemzetközi Tanulmányok Intézete, az észak-kaliforniai „Forum on Contemporary Europe” és az Egyetem „Orosz, Kelet-Európai és Eurázsiai Tanulmányok Központja” szponzorálta.

Az „1989 - az év, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot” című előadást Robert Wessling, a Központ igazgatója vezette be. Bokor Balázs főkonzul életútját Soós-Szőke Éva magyar lektor mutatta be. A félórás előadást követően a megtelt auditórium közönségének kérdéseire további egy órán át válaszolt az előadó.

10. Szűcs Édua kiállítása

A Stanford Egyetemen lezajlott főkonzuli előadás alkalmából az egyetemen bemutatásra kerültek Szűcs Édua magyarországi karikaturista alkotásai. A finom humorral, esetenként politikai humorral átszőtt rajzok kiválóan illeszkedtek a politikai témájú előadás aktualitásaihoz. Szűcs Édua az „Öt éve az Európai Unióban” címmel nemrégiben megrendezett XIII. Magyar Karikatúra Művészeti Fesztiválon a harmadik díjat kapta meg. A karikaturista Nyugati Parti kiállítás sorozatában eddig Los Angelesben, San Diegóban és San Franciscóban mutatkozott be.

Végsebesség

11. Kulturális rendezvény a Woodside Prioryban

A „Magyar Kultúra a Nyugati Parton is” rendezvénysorozat keretében került sor Balogh Kálmán cimbalomzenekarának bemutatkozására az észak kaliforniai Portola Valleyben található Woodside Prioryban. A Priory – amelyet 1957-ben magyar bencés atyák alapítottak – a San Francisco környéki magyarság egyik közösségi központja. A Magyar Katolikus Misszió által szervezett koncerten jelen volt Bokor Balázs főkonzul is. A Priory ultramodern színháztermében összegyűlt amerikai és magyar közönség előtt a zenekar nagy sikert aratott.

12. Találkozók a University of San Francisco-ban

Az 1855-ben megalapított University of San Francisco jezsuita hagyományokra épül. A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem évekkel ezelőtt keret megállapodást kötött a kaliforniai felsőoktatási intézménnyel a kétoldalú egyetemközi kapcsolatok fejlesztése céljából. A két egyetem között rendszeresen folyik a hallgatók és oktatók cseréje. A PPKE rendszeresen tart nyári egyetemet, amelyre a USF évente több tucat hallgatót küld. A kapcsolatok áttekintésére került sor Dr. Fodor György PPKE rektor látogatása alkalmából a USF-en. Bokor Balázs főkonzul hangsúlyozta az egyetem vezetőinek, hogy az amerikai-magyar oktatási együttműködés kiemelkedően fontos része az egyetemek közötti közvetlen együttműködés szélesítése. A PPKE és a USF további együttműködési területeket határozott meg, amelyek újabb lehetőséget adnak a magyar és az amerikai diákok számára a másik fél oktatási módszereinek és eredményeinek jobb elsajátítására. Stephen A. Privett jezsuita atya, a USF rektora díszvacsorát adott a főkonzul és a PPKE rektora tiszteletére. (http://www.usfca.edu/ http://www.ppke.hu/)

13. A Költészet napja

A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem – UCLA Magyar Klubja 2009. április 11-én a Költészet napját, József Attila születésnapját ünnepelte. A hírneves kaliforniai egyetemen folyó magyar oktatásban részt vevők és a más versszerető magyarok közel harmincfős társasága külön műsorral készült a versírás előtti tisztelgésre. A Költészet napi összejövetelen a nyugati parti magyar fiatalok azt jelezték, hogy a magyar nyelv, a kultúra és a versek iránti elkötelezettség bennük van. A UCLA magyar oktatásának jövője egyelőre nem tisztázott a kaliforniai költségvetési megszorítások miatt, ám a szándék a magyar oktatók és diákok részéről megvan a folytatásra. A majd egyórás műsorban az egyes magyar verseket a hangulatukhoz illő klasszikus és modern zenedarabokkal egészítették ki. József Attila, Szabó Lőrinc, Ady Endre, Babits Mihály, Arany János, Petőfi Sándor versei mellett mai modern alkotások is elhangzottak. A műsor után a résztvevők – köztük Bokor Balázs főkonzul, Czipott Péter, több Márai mű és számos magyar vers angol fordítója és Borbély Melinda, UCLA magyar lektor, házigazda – egy-egy számukra fontos verset olvastak fel.

Szemben: Bokor Balázs, Ráksi Alíz, Borbély Melinda, Czipott Péter

14. Találkozó a Relief International vezetőjével

Bokor Balázs főkonzul felkereste hivatalában Farshad Rastegart, a Relief International elnök-vezérigazgatóját. A Los Angeles-i központú humanitárius non-profit ügynökség rendkívüli helyzetekbeli segélyezéssel, rehabilitációval, fejlesztési projektek kezdeményezésével nyújt világszerte segítséget az arra rászoruló közösségeknek. A Relief International politika és vallásmentes szervezetként kizárólag az emberi szenvedés csökkentését tűzte ki céljául. A találkozón áttekintették a főkonzulátus és az RI közötti együttműködés lehetőségeit.

15. Főkonzuli előadás a University of Arizona-ban

Bokor Balázs főkonzul „1989 – az év, amely megváltoztatta Európa térképét, majd pedig a világot…” címmel tartott előadást április 17-én a dél-arizonai Tucson városában található Arizonai Egyetemen (University of Arizona). Az 1891-ben alapított, 34 ezer diákot oktató intézmény Arizona és az egész amerikai délnyugat legfontosabb és legnagyobb egyeteme. A UA az állam legismertebb, komoly kutatási kapacitással rendelkező intézménye is. Számos magyar származású professzor oktat itt. Az előadás bevezetőjeként William Dixon, a politikai tudományok tanszékvezető professzora mutatta be a főkonzult és az 1989-es eseményeket.

16. Találkozó a tucsoni polgármesterrel

Arizonai látogatása során Bokor Balázs főkonzul felkereste hivatalában Bob Walkupot, Tucson város polgármesterét. A republikánus polgármestert 2007-ben választották meg harmadik ciklusára Tucson város élén. Elődje Tom Völgy demokrata politikus volt, aki Budapesten született.

A dél-arizonai Tucson testvérvárosi kapcsolatokat ápol 1992 óta Péccsel. Walkup polgármester tervei között szerepel a kétoldalú városközi kapcsolatok erősítése. Tucsonban nagy aktivitással működik a „Tucson-Pécs Testvérvárosi Bizottság”, amelynek elnöke Rosztóczy Zoltán professzor, aki szintén részt vett a találkozón. Walkup polgármester városi delegáció élén jövőre Pécsre szándékozik utazni, hogy jelen legyen az európai kulturális fővárosi rendezvénysorozaton.

17. Holokauszt napi megemlékezés

A Los Angeles-i Főkonzulátus a Holokauszt Emléknap előtt tisztelegve az Egyesült Magyar Házban 2009. április 17-én bemutatta Fonyó Gergely „Ocskay László, az elfelejtett hős” című dokumentumfilmjét. A vetítés előtt köszöntőt mondott Kaleta Gábor elsőbeosztott, konzul, valamint Balogh Ferenc Los Angeles megyei biztos. A konzul hangsúlyozta, hogy a magyar történelem egyik legsötétebb órájában is lehetett a helyes utat választani. A filmet a több magyar állami szerv is támogatta, ez is jelzi, hogy a kormány, illetve a politikai elit elkötelezett a múlttal történő szembenézés és az antiszemitizmus visszaszorítása mellett.

Dr. Kaleta Gábor, Dan Danieli, Pereházy Miklós

A film előtt Faludi Dénes (Dan Danieli), aki maga is Ocskay mentőakciójának köszönheti életét, ismertette, az Ocskayval kapcsolatos kutatások eredményeit, továbbá a film forgatásának körülményeit. Faludi Dénes komoly szerepet játszott abban, hogy a Magyar Köztáraság, az Egyesült Államok és végül a jeruzsálemi Yad Vashem intézet is elismerje Ocskay László érdemeit. Ugyancsak Faludi volt a film elkészítésének egyik kezdeményezője. Dan Danieli a vetítést követően válaszolt a közönség kérdéseire.

18. Tenisz piknik

A Hungária Sport Klub Bokor Balázs főkonzul szponzorálásával április 19-én, vasárnap tartotta meg a Griffith Parkban „tenisz piknikjét”. 30 játékos nevezett be a meccsekre, igazán jó színvonalat mutattak a nézőknek. Mind a négy pályán páros meccsekre is sor került. A játék nagy melegben zajlott le, ám a magyar étel és ital enyhítette a hőséget. A Vermont Canyon teniszpályáit több mint negyven éven át magyarok uralták. Nem ártana, ha ezt a kellemes hagyományt vissza lehetne hozni.

19. Könyvbemutató a Magyar Házban

A Los Angeles-i Egyesült Magyar Ház szervezésében könyvbemutatóra és beszélgetésre került sor április 19-én. Miru György debreceni történész röviden ismertette Bokor Balázs főkonzul „Római tál New Yorkban” című könyvét, amely a 2008-as ünnepi könyvhét alkalmából jelent meg Budapesten. Az ismertetést közel kétórás beszélgetés követte, amelynek során Miru György, illetve a közel 150 fős közönség számos kérdést tett fel a főkonzul diplomáciai karrierjének különböző állomásaival kapcsolatban.

Bokor Balázs és Miru György

20. Főkonzuli előadás az Occidental Collegeben

A Los Angeles-i Főkonzulátus 20. évfordulós előadássorozatában került sor április 21-én a Los Angeles-i Occidental Collegebeli rendezvényre. Az 1887-ben alapított magán felsőoktatási intézmény Kalifornia egyik legrégebbi egyeteme. A társadalomtudományok terén komoly hírnévre és elismertségre tett szert. Barack Obama elnök a Columbia Egyetemen végzett tanulmányai előtt két évig ennek az intézménynek volt hallgatója. Az „1989 és a kommunizmus bukásának öröksége kelet-Európában” címmel megrendezett szemináriumot derek Shearer nagykövet, az Occidental politikai tudományok tanszékének professzora nyitotta meg. Shearer a Clinton-adminisztráció külpolitikai tanácsadója volt, majd Finnországban szolgált nagykövetként.

A tavalyi elnökválasztási folyamatban Hillary Clinton kampányának volt aktív külpolitikai szakértője. Őt követte Bokor Balázs nagykövet, Los Angeles-i főkonzul előadása az 1989-es események értékeléséről, különös tekintettel a magyarországi helyzetre. Az előadás kiemelten összpontosított a magyar határnyitásra, az azzal kapcsolatos magyar politikai döntések hátterére, a magyarországi változásokra. Berend T. Iván, a UCLA professzora személyes élményekkel tűzdelt visszaemlékezésben mutatta be az 1989-es helyzetet. Lan Chu és Marla Stone professzorok pedig az 1989-es eseményekkel kapcsolatos saját értékelésüket osztották meg az alapvetően diákokból álló közönséggel.

21. Holokauszt emléknap a Simon Wiesenthal Központban

A Los Angeles-i Simon Wiesenthal Központ Tolerancia Múzeum 2009. április 21-én, a Holokauszt Emléknapon megemlékező rendezvényt szervezett. Az eseményen a túlélők, valamint Los Angeles város és megyei képviselői, köztük Lee Baca sheriff és Jack Weiss, a városi tanács tagja vettek részt. Az eseményen tizennyolc főkonzulátus képviseltette magát, Főkonzulátusunkról Kaleta Gábor elsőbeosztott volt jelen.

A megemlékezés során olyan zenei darabokat mutattak be, amelyeket olyan zsidó származású zeneszerzők írtak, kiknek karrierjét és életét derékba törte a Holokauszt borzalma. E művészek alkotásaiból szervez a németországi Schwerin Konzervatóriuma a Verfemte Musik (törvényen kívül helyezett zene) nevű projekt keretében 2001 óta európai fiatal zenészek számára évente versenyt. E megmérettetés díjazottjai adták elő Gideon Klein (1919-1945), Viktor Ullmann (1898-1944) és Erwin Shcullhof (1894-1942) egy-egy művét.

22. Főkonzuli előadás Glendaleban

A Los Angeles melletti negyedmilliós lakosságú Glendale polgármesteri hivatalának kezdeményezésére Bokor Balázs főkonzul a helyi „Kalandok a világban” előadássorozat részeként Magyarországot mutatta be április 22-én. A vetítettképes előadás első részében a főkonzul Magyarország történelméről, kultúrájáról beszélt, majd a második részben az 1989-es események, a rendszerváltás került napirendre. Kiemelte, hogy a 80-as években időrendi értelemben inkább egy fokozatosan érlelődő, az egymásra épülő gazdasági kényszereket, társadalmi elvárásokat, belpolitikai mozgásokat a hidegháború végjátékának nemzetközi feltételei között szervesítő több éves folyamatról, semmint előzmények nélküli „vízválasztóról” beszélhetünk.

A magyar diplomácia akkori útkeresése nem csak a magyarországi rendszerváltás előkészítésében játszott szerepet, hanem a szélesebb európai folyamatokban is az ország dimenzióit meghaladó relevanciával bírt. Az évtized vége felé közeledve – térségünkben úttörőként – igyekezett megtenni az első lépéseket az elvesztett szuverenitás fokozatos visszaszerzése felé vezető úton. A határnyitás pedig – a geopolitikai realitásokat maximálisan figyelembe véve – kiemelkedően fontos szerepet játszott az események generálásában. Az előadás illeszkedett a főkonzulátus 20. évfordulós eseménysorozatához.

23. Elizabeth Mann kiállítása

A Los Angeles-i Holokauszt Múzeumban került sor Elizabeth Mann kiállítására. Mann Magyarországon született és túlélte az auschwitzi, a Bergen-Belsen-i és a braunschweigi haláltáborokat. Kislánykora óta foglalkozik a festészettel, első ecsetjét saját maga készítette saját hajából. Festészetének alapvető témáját meghatározta saját Holokauszt-tapasztalata. Az április 23-iki kiállítás megnyitón részt vett Bokor Balázs főkonzul is.

(http://www.lamoth.org/ElizabethMann.pdf)

24. Holokauszt emléknap

A helyi hagyományoknak megfelelően 2009. április 26-án került sor a Kalifornia állam legnagyobb Holokauszt emléknapi megemlékezésre a Los Angeles-i Holokauszt Múzeum leendő új épülete helyén. Az eseményen részt vett Kaleta Gábor elsőbeosztott.

A több száz egybegyűltet, köztük számos túlélőt Randol Schoenberg, a Los Angeles-i Holokauszt Múzeum elnöke üdvözölte. Jacob Dayan izraeli főkonzul beszédében azt emelte ki, hogy napjainkban sokan a Holokauszttal magyarázzák Izrael Állam létrejöttét, emiatt a szélsőséges csoportok a Holokauszt tagadásával igyekeznek a Zsidó Állam létjogosultságát megkérdőjelezni. Antonio Villaraigosa Los Angeles polgármestere beszédében népirtásnak nevezte az örmények sérelmére elkövetett cselekményeket. John Garamendi alkormányzó beszédében kitért a zsidóság Holokauszt idején elvesztett javai visszaszerzésének fontosságára.

25. Jaritz Józsa emlékest

A Los Angeles-i Főkonzuli rezidencia klubházában, Bel Airben került sor, „Egyedülálló művészeti este” címmel 2009. április 28-án Jaritz Józsa művészetének bemutatására.

Bulyovszky Julius és Bokor Balázs

Jaritz Józsa, az ún. alföldi művészet franciás és díszítő jellegű irányzatának megteremtője már 1922-ben, fiatal korában közös kiállításon mutatkozott be tanítómesterével, Vaszary Jánossal, Rippl Rónai Ferenccel és Csók Istvánnal. Az 1893-1986 között élt Jaritz Józsa egy nagyon érdekes és nagy ívű festő volt, akinek művészete és emléke sokkal szélesebb ismertséget igényelne. A festő Bulyovszky Julius nevű unokaöccse Los Angelesben él, akinek birtokában igen gazdag Jaritz-gyűjtemény van. Bokor Balázs főkonzul kezdeményezte, hogy az egyedülálló anyagot a közönség is megtekinthesse. A tervek szerint 2010 első felében exkluzív Jaritz-kiállításra kerül sor egy ismert Los Angeles-i múzeumban. A mostani „étvágy-csináló” rendezvényre számos galéria, múzeum képviselői, a Los Angeles-i festészetszerető közönség kapott meghívást. (http://www.metropol.hu/kultura/cikk/397551)

Impozáns Jaritz-sarok

26. Anti-Defamation League vacsora

Az 1913-ban alakult, nem-kormányzati szervként működő Rágalmazás-ellenes Liga (ADL) április 29-én nagyszabású munkavacsorát tartott, amelyre Bokor Balázs főkonzult és a cseh, a svájci, az osztrák és az argentin főkonzulokat díszvendégként hívták meg. Az ADL 2009 februárjában tette közzé felmérését „A zsidók irányában tanúsított magatartás Európa hét államában” címmel. A spanyol, az osztrák, a német, a lengyel, a francia, a brit és magyar lakosságból vett 500-500 fős mintával telefonos interjú-beszélgetéseket végeztek, amelynek célja az adott országban jelentkező antiszemitizmus mértékének felmérése volt. A vacsorán a felmérés eredményének átbeszélése volt a fő cél.

http://www.adl.org/Public%20ADL%20Anti-Semitism%20Presentation%20February%202009%20_3_.pdf

27. Milken Intézet globális konferenciája

A Los Angeles-i Milken Intézet 2009-es globális konferenciáját április 27-29. között tartották meg. A konferencián – amelyre meghívást kapott Bokor Balázs főkonzul is – az üzleti, a pénzügyi, az egészségügyi, az oktatási, a kommunikációs és a kormányzati szféra több mint háromezer szakmai személyisége vett részt, köztük több száz kimagasló jelentőségű vállalat vezetője, magas rangú kormányzati tisztviselők. A háromnapos konferencián közel hatszáz előadó osztotta meg véleményét a hallgatósággal. A 2009-es konferencia alapvetően a világ pénzügyi válságára és a globális gazdaságra, valamint a kormányok növekvő szerepére az üzletben összpontosított. (http://www.milkeninstitute.org/)

28. Szalay Péter „Odaát”

Április 30-án nyílt meg Los Angelesben a Dél-Kelet-Európai Filmfesztivál. Az eddig négy alkalommal megszervezett eseménysorozaton Albánia, Ausztria, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Ciprus, Görögország, Horvátország, Makedónia, Moldova, Montenegró, Románia, Szerbia, Szlovénia és Törökország vett részt. Idén első alkalommal a Főkonzulátussal együttműködve Magyarországot is meghívták a rendezők a fesztiválra. Két film került bemutatásra. Az egyik Szalay Péter Odaát című dokumentumfilmje, a másik Magyar Ádám Egon és Dönci című animációs filmje volt.

1989 augusztusában egy keletnémet házaspár 6 éves gyermekével Magyarországon keresztül Nyugatra tartott. A családfő többszöri disszidálási kísérletet szerencsétlen, halálos balesetbe torkollik. Az osztrák-magyar határon egy túlbuzgó határőr kiskatonával történő dulakodás közben halálos lövést kapott. Mindez élettársa és kisfia szeme láttára történt. Ez évekig meghatározta a gyermek lelki világát, aki folytonosan apja borzasztó halálát rajzolta. Ezt a rajzos rekonstrukciót állítja középpontba a dokumentumfilm, amely a történelmi tények és az egyéni sors végzetes útvesztőiben kalauzol.

A másik, animációs film nem csak Magyar Dániel és Magyar Ádám első filmje, hanem egyben az első egész estés, 3D animációval készült magyar film is. Egon és kövér macskája, Dönci egy távoli bolygón élnek. Amikor Egon üzenetet kap a Földről, nekilát a házi űrhajó-barkácsolásnak, hogy meglátogathassa az embereket.

Mindkét film közönségsikert aratott. Az „Odaát” a Los Angeles-i Főkonzulátus 20. évfordulós megemlékezés sorozatába illeszkedik.

Oplatka András:

Amikor 1989. szeptemberben megnyílt a határ

Talán nem e sorok írójának a feladata, hogy már itt, az elején kihangsúlyozza Magyarország 1989-ben szerzett érdemeit. Hitelt érdemlőbb lehet, ha legelőször más véleményét idézzük. Ez az amerikai történésztől, John Lewis Gaddis-től, a Yale Egyetem professzorától származik. A hidegháborúról szóló legújabb könyvének záró fejezetében azon elmélkedik, kinek köszönhető az, hogy az évtizedes kelet-nyugati konfrontáció békés és szabadságot hozó véget ért. Okként megnevez néhány tényezőt, nevezetesen a lengyelek és a keletnémetek szabadságra való törekvését, valamint – és itt Gorbacsovot idézi – általában véve az „egyszerű emberek” hozzájárulását. Ám a felsorolást, a választ arra a kérdésre, hogy mi is idézte elő a hidegháború végét, a professzor a következőképpen kezdi: „Lehetséges, hogy mindezt […] a magyarok hajtották végre, akik idejét múlttá nyilvánították a szögesdrótkerítést, majd tömegesen vettek részt annak az embernek a temetésén, aki már 31 éve meghalt.“[1]

Azt a halottat, akinek az 1989. június 16-án Budapesten, a Hősök terén tartott ünnepélyes újratemetésén százezrek gyűltek össze, Nagy Imrének hívták. Őt, az 1956-os forradalmi kormány miniszterelnökét, a hatalom birtokosai 1958-ban kivégezték. Ezzel az amerikai történész, ilyen tömör formában, saját maga is a Magyarországon 1989-ben bekövetkezett fordulat egyik sajátosságára céloz: Közép-Kelet-Európa összes állama közül Magyarország volt az egyetlen, amely a rendszerváltás során jelentős részben foglalkozott a múlt tisztázásával, a korábban sokáig rágalmazott, vagy legjobb esetben agyonhallgatott 1956-os őszi népfelkelés rehabilitálásával.

Röviden, mindez azt jelenti, hogy Magyarország már 1956-ban megtette az első és rendkívül fontos lépést önmaga felszabadítása érdekében. A legszélesebb népakarat által támogatott felkelés a demokrácia és a jogállam helyreállításáért harcolt, és – a veresége ellenére is – súlyos és tartós károkat okozott a totalitárius rendszernek és a Szovjetunió presztízsének. Ezzel Magyarország már 1956-ban jelentősen hozzájárult Európa szétdaraboltságának megszüntetéséhez. A XX. század rendkívül mostohán bánt ezzel az egyébként sem elkényeztetett országgal. Az 1956-os forradalom azonban az egész világon elismerést hozott Magyarország számára, és ezt mind a mai napig olyan eredményként méltatják a történelemkönyvekben, amely már 33 évvel a végleges fordulat előtt leleplezte a kommunizmus belső gyengeségét, és hozzájárult a bukásának az előkészítéséhez.

Már az 1956-os felkelés is olyan tett volt, amellyel a kicsiny és nemzetközileg egyébként kisebb jelentőséggel bíró Magyarország nyomatékosan felhívta magára a figyelmet, ám ahhoz egy generációval később újabb fontos lépés járult: a vasfüggöny lebontása 1989 tavaszán és Magyarország nyugati határainak megnyitása. Ennek a második eseménynek azonban, legalábbis látszólagosan, teljesen mások voltak a kihatásai, mint a forradalomnak. A felkelés egy – eredetileg békés – tömegmegmozdulásnak indult, és a tömegek támogatását is élvezte. Az 1989-es határnyitás ezzel szemben a politikusok szűk körének döntésén alapult. A magyar lakosság, mely a politikai átalakulás közepette éppen elég más problémával és izgalmas témával rendelkezett, akkoriban – 1989 nyarán – csak mellékesen foglalkozott az országban ragadt és kiutazni kívánó NDK-s németek sorsával. Ez nem zárja ki (és ez is tény), hogy az egyszerű magyar emberek lenyűgözően kivételes segítőkészséget tanúsítottak az NDK-ból érkező keletnémetek iránt.

Ezenfelül még két további dolgot kell megjegyezni akkor, amikor arról a politikai környezetről beszélünk, amelyben Magyarország végrehajtotta a XX. századi második hőstettét, a határ megnyitását. Először is, ha beszélünk az akkori felelős magyarországi döntéshozókkal, akkor azok többnyire elismerik, hogy a keletnémet menekültek sorsa számukra is csupán egy volt a számos aktuális sürgető probléma közül. Ugyancsak kevesen titkolják, hogy akkoriban nem számoltak a cselekedeteik azon következményeivel, amelyek röviddel később nyilvánvalóvá váltak. Mindez semmilyen módon nem csorbítja sem a bátorságukat, sem a megfontoltságukat, sem az emberbaráti nagyvonalúságukat, sem pedig a politikai szimatukat, hanem finoman utal arra, hogy időnként milyen különösnek mutatkoznak azok a körülmények, melyek között a történelem íródik.

Ez az egyik. A másik az, hogy le kell szögezni, 1989 nyarán Magyarországon nem csupán a reformok és az átalakulás iránt elkötelezett és a kommunista párttól függetlenné vált kormány tevékenykedett. Ekkoriban már egy megerősödött és aktív ellenzék is létezett. Az egyes csoportok részben pártpolitikai értelemben véve már ekkor szervezettek voltak, részben pedig magukban hordozták a későbbi pluralista pártok csíráját. Az, hogy 1989. júniusában megtörténhetett Nagy Imre korábban említett újratemetése, és hogy sor kerülhetett az 1956-os felkelés történelmi-politikai szempontból történő újraértékelésére, jelentős részben az ellenzék tevékenységének volt köszönhető. Ugyancsak lazult az uralkodó párt által hosszú ideje a sajtó fölött gyakorolt központi ellenőrzés. A magyar tömegtájékoztatási eszközök még nem voltak szabadok, de 1989 nyári hónapjaiban mégis már összehasonlíthatatlanul önállóbbak és a hatalom birtokosaival szemben sokkal kritikusabbak voltak, mint Románia, az NDK vagy Csehszlovákia gúzsba kötött sajtója. Mindez – az ellenzék és a sajtó hatása – együttesen vezetett oda, hogy Magyarországon a kérdéses hónapokban olyan politikai légkör uralkodott, melyben többé már nem volt lehetőség a kényszerintézkedésekre, az emberi jogok megsértésére.

A kivándorolni kívánó keletnémetek kérdésében, akik hivatalosan a szabadságukat eltölteni érkeztek Magyarországra, végül tízezrével vártak arra, hogy átléphessék a nyugati határt, a Magyarországon belüli politikai helyzet meglehetősen közvetlen következményekkel járt. A kelet-berlini vezetés ugyanis az NDK állampolgárainak kitoloncolását követelte Magyarországtól. Ekkor már maga az NDK sem volt olyan bátor, hogy az erőszak alkalmazását indítványozza, de a Magyarországhoz intézett, pontokba foglalt követelések mégis burkoltan ezt szorgalmazták: a magyar állam vezetői „szólítsák fel” az NDK állampolgárait arra, hogy térjenek vissza hazájukba, és ezt a hazatérést lehetőleg „operatív módon és szervezetileg biztosítsák”. Ám ez most egy olyan utat jelentett volna, amelyre a magyar vezetés az akkorra már uralkodóvá váló körülmények között nem akart és nem is tudott rálépni. Eszerint az NDK menekültek kezelése és a határ megnyitása olyan kollektív érdemet jelent, amelyből a kormány, az ellenzék és a teljes magyar társadalom egyaránt kivette a maga részét. Ebből a szempontból – többek között – jogosan beszélhetünk arról, hogy a nyolcvanas évek végén Magyarország úttörő szerepet játszott a megmerevedett európai frontok fellazításában. Mindez azonban semmit sem változtat azon a korábbi megállapításon, miszerint az NDK menekültek sorsa akkoriban nem tartozott az egyszerű magyar embereket foglalkoztató legfontosabb kérdések közé.

Hogyan történt került sor a határ megnyitására? Itt csak röviden tekinthetjük át az előzményeket.[2] Tulajdonképpen két döntésről van szó. 1988 végén, 1989 elején Budapesten határozatot hoztak arra vonatkozóan, hogy a Magyarország nyugati határán lévő drótakadályokat – vasfüggöny – meg kell szüntetni, majd nyár végén arról is döntöttek, hogy az NDK-ból átköltözött minden személy számára engedélyezik az ekkor már akadálymentes, ám még mindig rendkívül szigorúan őrzött határ átlépését.

Azok az okok, amelyek az első döntéshez vezettek, jórészt gazdasági jellegűek voltak. A műszaki zár- és jelzőrendszer műszakilag elavulttá vált, már nem működött megfelelően, és a felújítása vagy akár a kicserélése olyan roppant nagy összegeket emésztett volna fel, amelyekkel már nem lehetett tovább terhelni az amúgy is gyengélkedő államháztartást. Emellett akkoriban a magyar állampolgároknak már jogukban állt útlevelet kapni, így értelmetlennek tűnt, hogy a határt költséges eszközökkel, harciasan lezárják a szökni kívánók ellen, hiszen már minden magyar legálisan utazhatott a nyugati országokba. Azon személyek túlnyomó része, akiket illegális határátlépési kísérlet közben őrizetbe vettek, külföldi, elsősorban NDK-s állampolgár volt. Tekintettel erre a helyzetre, a budapesti vezetés körében végül az az álláspont érvényesült, miszerint Magyarországnak nem feladata, hogy külföldi állampolgárok fölött őrködjön.

Ez mindenesetre ellentmond az 1969-ben Magyarország és az NDK között a vízummentes turistaforgalomról aláírt megállapodásnak, amely kimondta, hogy mindkét fél köteles megakadályozni a partnerország állampolgárainak egy harmadik országba való továbbutazását. Ezt a rendelkezést, két további ponttal együtt, 1989 nyarának végén Magyarország – mintegy nemzetközi jogi szükségmegoldásként – átmenetileg hatályon kívül helyezte. Ez a határ megnyitásának jogi alapját volt hivatott megteremteni. Magyarország az NDK képviselőivel folytatott tárgyalások során már korábban kihangsúlyozta, hogy az 1969-ben aláírt szerződést módosítani kellene. Azért, mert az nem illeszkedett megfelelően a Magyarország által időközben elfogadott más multilaterális egyezményekbe foglalt emberi jogi kötelezettségekhez. Ez elsősorban a Genfi Menekültügyi Konvenciót jelenti, amelyhez Magyarország 1989 márciusában csatlakozott, és amely előírja, hogy a menekülteket nem szabad visszaküldeni a hazájukba.

A második intézkedés meghozását, nevezetesen a határ megnyitását, az első lépés, a vasfüggöny megszüntetése tette szükségessé. A bontási munkákat 1989. május 2-án a sajtó előtt kezdték meg, és a magyar külügyminiszter, Horn Gyula, és osztrák kollégája, Alois Mock fellépésére, akik június 27-én – persze csak szimbolikusan – együtt vágták át a kerítés drótjait, ugyancsak a televízió kamerái előtt került sor. Az NDK lakossága a nyugatnémet média tájékoztatásából megtudhatta, hogy rés támadt a vasfüggönyön. Ezrek és ezrek özönlöttek Magyarországra abban a reményben, hogy Ausztrián keresztül továbbutazhatnak a Német Szövetségi Köztársaságba. A magyar hatóságok ekkor azonban még kitartottak azon szándékuk mellett, hogy megerősített őrséggel próbálják meggátolni a „zöldhatár” létrejöttét. Azonban ugrásszerűen megnőtt a szökési kísérletek száma, és a határra nehezedő nyomás is oly mértékben megnövekedett, hogy tarthatatlanná vált a helyzet. Szeptember 11-én a magyar kormány lehetővé tette az NDK-s állampolgárok távozását.

Ezt a lépés egy viszonylag rövid, ám mégis bonyolult politikai-diplomáciai játék előzte meg, amelyre túlnyomó részben a kulisszák mögött került sor. Magyarországnak a Bonn, Kelet-Berlin és Moszkva közötti háromszögben kellett manővereznie és a kockázatokat kipuhatolnia. Bár a határnyitást megelőző óvatos diplomáciai tisztázó lépések azt sugallták, hogy a Szovjetunió elfogadja ezt az intézkedést, ezt mégsem volt képes senki sem teljes biztonsággal előre megjósolni. Ugyan a magyar kormány végül nyilvánosan kijelentette, hogy emberi jogi okokból kellett cselekednie, ám az nyilvánvaló volt, hogy a Német Szövetségi Köztársaság és az NDK egymással ellentétes kívánságát tekintve – a határok megnyitása, illetve a menekültek visszatoloncolása Kelet-Németországba –, Magyarország Bonn javára és Kelet-Berlin ellen döntött a belnémet viszályban. Ez rendkívüli tett volt a Varsói Szerződés egyik tagjától. Ez még kiegészítendő azzal, hogy a Bonnnak kedvező döntés nem nyereségvágyból született. A Német Szövetségi Köztársaság a későbbiekben nagy politikai szimpátiával és szűkösen mért anyagi támogatással viszonozta a határok megnyitását.

Még egyszer: a magyar oldalon kollektív lépésről volt szó. Ha valaki mégis az egyéni érdemekről kérdez, akkor mindenek előtt azt kell leszögezni, hogy a döntés attól az embertől származott, aki a döntésért hivatalból felelősséget vállalt, és ezen a téren az általános mozgatóerőt jelentett: a miniszterelnöktől, Németh Miklóstól. A lépés előkészítésében és végrehajtásában irányadóan részt vett Horn Gyula, az akkori külügyminiszter, Horváth István belügyminiszter és munkatársaik, valamint bizonyos mértékben részt vettek az Igazságügyi Minisztérium vezetői és szakértői.

Magyarországon napjainkban alkalmanként olyan véleményeket hallani, hogy az ország 1989-ben a határok megnyitásával megindította és előidézte Németország egyesítését, és tulajdonképpen ez jelentette a keleti blokk összeomlásának kezdetét. Itt ajánlatos mélyebbre tekinteni. Mit eredményezett tehát a határ megnyitása? Magyarország 1989. szeptember 11-én szabaddá tett nyugati határát a következő hónapokban nem zárták le többé. Egészen közvetlenül a berlini fal november 9-i lerombolásáig mintegy 50.000 NDK-s keletnémet utazott Magyarországon és Ausztrián keresztül tovább a Szövetségi Köztársaságba. Ez jelentős szám, ám távolról sem jelent olyan nagyságrendet, ami közvetlenül maga után vonta volna az NDK összeomlását.

Jelentősebb volt az a politikai-pszichológiai hatás, amit a magyarországi események gyakoroltak az NDK lakosságára. A prágai és varsói nyugatnémet nagykövetségek tömeges megszállása és az NDK-s állampolgárok Nyugat-Németországba irányuló látványos vasúti utazása ugyancsak az ilyen következmények közé sorolható (a budapesti nyugatnémet nagykövetségen már augusztusban hasonló események játszódtak le, amikor a magyar kormány a nagykövetséget megszálló több mint száz NDK-s állampolgár számára engedélyezte a nyugatra való kiutazást). Az, ami Lengyelország és Magyarország politikai színtérén 1989 elejétől lezajlott, az NDK-ra (és Csehszlovákiára) is átterjedt, és további erőt és önbizalmat biztosított a rezsim elleni óriási tömegtüntetések számára.

Bár ezzel a történetírás területén a hipotézisek rendkívül bizonytalan talajára lépünk, megfelelő óvatossággal kimondhatjuk, hogy az NDK az összeomlást Magyarország beavatkozása nélkül sem tudta volna elkerülni. Ugyancsak józanul és reálisan az is kijelenthető, hogy a Magyarországon bekövetkezett események nélkül lassabb lett volna a hanyatlás. Ugyanakkor a magyar-osztrák határ megnyitása minden érintett félnél, még a bonni kormányzatnál is, teljesen előre nem látott mértékben meggyorsította az erózió folyamatát.

És aki most akar, eltöprenghet azon, hogy ez a gyors tempó mennyire volt annak köszönhető, hogy megfelelő időablak nyílt Németország egyesítéséhez, és olyan lehetőség adódott, amelyet Kohl kancellár jó ösztönnel azonnal megragadt. Az a kérdés ugyancsak feltehető, hogy mi történt volna a Szovjetunióval, és mi lett volna az 1991 augusztusában Gorbacsov ellen irányuló puccskísérletnek a kimenetele, ha akkor az NDK még mindig fennállt volna, és még mindig szovjet kezekben lett volna. Ám ezzel már teljesen a hipotézisek birodalmába jutunk, ezért nagyon tanácsos itt most megállni.

* * * * * * *

Oplatka András (* Budapest, 1942) az elemi iskolát szülővárosában, a középiskolát Zürichben végezte, ahol 1968-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1968-tól 2004-ig a Neue Zürcher Zeitung szerkesztőségének tagjaként tudósító Stockholmban, Párizsban, Moszkvában és Budapesten. 2004-ben habilitált a Bécsi Egyetemen. Azóta docens ugyanott és a budapesti Andrássy Egyetemen.