Az Egyesült Nemzetek Szervezetének elődje, az 1920-ban alapított Népszövetség titkársága Genfben kezdte meg működését, és 1936-ban költözhetett be az ENSZ Genfi Hivatala által jelenleg is használt épületegyüttesbe, amelynek tervezői között a magyar Vágó József is megtalálható. A Népszövetség, 1946-os megszüntetését követően átadta épületeit az újonnan megalakult ENSZ-nek, így Genfben jött létre a világszervezet európai irodája, amely 1966-tól viseli az ENSZ Genfi Hivatala nevet. Genf hagyományosan központja a leszerelési és fegyverzetkorlátozási tanácskozásoknak, de az emberi jogok, a humanitárius kérdések és a fenntartható fejlődés problémája is számos konferencia témáját képezi. A Hivatal a második legnagyobb ENSZ központ New York után, 1600 munkatárssal szolgálva ki az évi mintegy 8000 találkozót, megbeszélést. A Hivatal szoros kapcsolatot tart a tagállamok állandó képviseleteivel, a fogadó országgal, az itt székelő számos nemzetközi kormányközi és nem kormányzati szervezettel, valamint az akadémiai élet képviselőivel, elősegítve a nemzetek és a szervezetek közötti párbeszédet. Vezetője az ENSZ főtitkárának közvetlen felelős főigazgató, aki a főtitkár különleges képviselőjeként a genfi Leszerelési Értekezlet főtitkára is.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 2005-ben ünnepelte megalapításának 60. évfordulóját, és hazánk ENSZ-tagsága is immár több mint 50 éves múltra tekint vissza. A világszervezet, amely fennállása óta tanúja és sok tekintetben katalizátora is volt a világ rendkívül dinamikus átalakulásának, jelenleg fontos változások előtt áll. Egy, a XX. század közepének politikai realitásaira épülő nemzetközi szervezetet kell átalakítani korunk követelményeinek megfelelően. A szervezet reformja során össze kell hangolni az új világpolitikai realitásokat a XXI. század komplex kihívásaira (tömegpusztító fegyverek elterjedése, nemzetközi terrorizmus, globális problémák) adandó megfelelő válaszok kidolgozásának igényével.

E folyamat fontos állomása volt a 2005 szeptemberében New York-ban megrendezett állam- és kormányfői csúcstalálkozó (Major Event), ahol nemcsak az ENSZ reformjának, hanem a Millenniumi Fejlesztési Célkitűzések (MDG) végrehajtásának áttekintésére is sor került. Az állam és kormányfők által elfogadott záródokumentum megerősíti az ENSZ céljai melletti elkötelezettséget és a Millenniumi Fejlesztési célok teljesítését, a nemzetközi béke és biztonság, valamint az emberi jogok védelmét erősítő kezdeményezéseket, valamint az ezeket segítő intézményi reformok megvalósítását.

* * *

Az állam-és kormányfők 2005. szeptemberi csúcstalálkozója döntött arról, hogy az ECOSOC felügyelete alatt működő ENSZ Emberi Jogok Bizottsága (UN Commission on Human Rights) helyett egy új, az emberi jogi kérdéseket a biztonságpolitikai és fejlesztési kérdésekkel azonos szintre helyező testület kerüljön létrehozásra. A hosszas tárgyalások eredményeként 2006. március 15-én elfogadott Közgyűlési határozat (60/251. sz.) értelmében létrejött az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa (UN Human Rights Council).

A Tanács feladata valamennyi emberi jog és alapvető szabadságjog tiszteletben tartásának elősegítése. Emberi jogsértésekkel foglalkozik – beleértve a tömeges és szisztematikus jogsértéseket is –, és azokkal kapcsolatban ajánlásokat fogad el. Az ENSZ Közgyűlésének alárendelten működik – egyelőre –, státuszát a Közgyűlés öt éven belül felülvizsgálja. A Tanács a korábbinál valamivel kisebb, 47 tagú testület, amelynek tagjait a Közgyűlés választja kétharmados többséggel.

Az Emberi Jogi Tanács első ülésszakára 2006. június 19-30. között került sor. Az ülésszakon elsősorban a Tanács jövőbeni munkamódszereinek, új feladatainak kidolgozására rendelkezésre álló egy éves időszak keretei kerültek elfogadásra. A 2006 júniusától 2007 júniusáig terjedő időszakban az EJT feladata, hogy áttekintse és racionalizálja az EJB által kialakított, tematikus és országspecifikus kérdésekkel foglalkozó különleges eljárások rendszerét, valamint létrehozza a valamennyi ország emberi jogi teljesítményének vizsgálatát célzó új eljárást (universal periodic review).

* * *

Magyarország az Európai Unió tagállamaként elkötelezett híve és támogatója az ENSZ tevékenysége átfogó reformjának, hiszen közös cél a hatékony multilateralizmus megvalósítása és a szervezet alkalmazkodása az alapvetően megváltozott nemzetközi körülményekhez. A magyar kormány aktív és kezdeményező szerepvállalásra törekszik egy megújult, eredményes világszervezet kialakításának folyamatában.