A magyar diplomácia vezetője hivatalos látogatásának első állomásán, Pekingben kétoldalú megbeszélést folytatott Wang Guangya első külügyminiszter-helyettessel, valamint részt vett az ázsiai és csendes-óceáni térségben működő magyar külképviseletek vezetőinek regionális értekezletén. Csungkingban megnyitotta a Magyar Köztársaság főkonzulátusát, és előadást tartott az ottani Délnyugat-kínai Jogi és Politikatudományi Egyetemen.

A külügyminiszter egy éven belül másodszorra járt Kínában; mostani látogatásának fő célja a Magyar Köztársaság Főkonzulátusának hivatalos megnyitása volt Csungkingban. A képviselet konzuli kerülete a város mellett öt közép-nyugat-kínai tartományra – Szecsuán, Jünnan, Guidzsu, Kanszu, Sa’nhszi – terjed ki, több mint 200 milliós lakosságot felölelve. A főkonzulátusnak a konzuli teendők ellátása mellett fontos feladata lesz a Kína középső és nyugati térségeiben rejlő gazdasági, kereskedelmi, kulturális, oktatási és műszaki-tudományos lehetőségek feltárása, és ezek alapján konkrét együttműködési projektek kidolgozása.

A hivatalos megnyitón Balázs Péter hangsúlyozta, hogy a tavalyi év több szempontból is kitüntetetten fontos volt a magyar-kínai kapcsolatok történetében. A diplomáciai kapcsolatfelvétel 60. évfordulójához igazítva több területre kiterjedő intenzív kapcsolatfejlesztési lépések történtek. Közülük külön kiemelkedik a Magyar Köztársaság kormányának döntése a csungkingi főkonzulátus létesítéséről. Ez az elhatározás stratégiai jelentőségű, a gyakorlatban bizonyítja, hogy Magyarország hosszú távú, sokoldalú együttműködésre törekszik Kínával. Kapcsolatépítő törekvéseinkben különös figyelmet fordítunk a gyorsan fejlődő belső-kínai területekre. A magyar diplomácia vezetője külön megköszönte a kínai hatóságok együttműködését a főkonzulátus működéséhez szükséges engedély kiadásában.

Balázs Péter a Wang Guangya külügyminiszter-helyettessel folytatott kétoldalú megbeszélésen is hangsúlyozta, hogy egy éven belüli második kínai útja megerősíti azon szándékunkat, hogy a korábbi évekhez képest is nagyobb figyelmet kívánunk fordítani a kapcsolatépítésre az ázsiai és csendes-óceáni térséggel, ezen belül pedig a Kínai Népköztársasággal. Külkapcsolati stratégiánk, a magyar diplomácia Kínát az euro-atlanti térségen kívüli egyik kiemelt prioritásának tartja.

A tárgyalópartnerek üdvözölték, hogy a két ország kapcsolata dinamikusan fejlődik, a magasszintű találkozók gyakoriak, a befektetési lehetőségek kibővültek. A kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene az elmúlt évtizedben mintegy 15-szörösére nőtt, értéke 2008-ban elérte a 7,2 milliárd dollárt; 2009-ben pedig a nemzetközi válság ellenére is 6,8 milliárd dollár volt, s a magyar export ezen belül 4%-os bővülést mutatott az előző évhez képest. Balázs Péter hangsúlyozta, hogy Magyarország, mint a soros EU trió elnökség tagja 2011. első félévi elnöksége idején kiemelt hangsúlyt helyez az unió és Kína közötti együttműködés fokozására is.

Áttekintettek egyes meghatározó nemzetközi kérdéseket, így a legnagyobb gazdasági erővel rendelkező országok, az úgynevezett G20-ak szerepét a gazdasági válságból való kilábalásban. A pénzügyi válság nyomán egyetértettek, hogy a G20-ak a jövőben is komoly szerepet tudnak játszani. A kínai fél fontosnak tartotta, hogy a G20-akon kívüli országok véleménye is meghallgatásra találjon.

Kitértek egyes válságövezetekre, így Afganisztán, Pakisztán, és Irán térségére. Afganisztánt illetően fontosnak nevezték a gazdaság fejlesztését, mert e nélkül erősödhet a társadalom kiábrándultsága, és terjedhetnek a szélsőséges nézetek. Egyetértettek abban, hogy a párbeszéd fenntartása a legmegfelelőbb eszköz az iráni atomkérdés békés úton történő rendezéséhez, a magyar külügyminiszter ugyanakkor alapvető fontosságúnak mondta, hogy pontosan megismerjük az iráni szándékokat.

A csungkingi megbeszéléseken mind a város főpolgármestere, mind Bo Xi Lai, a Kínai Kommunista Párt városi bizottságának vezetője üdvözölte a két ország kapcsolatainak látványos fejlődését, és az abban rejlő lehetőségeket. Tájékoztatást adtak a térségbeli infrastrukturális, főleg közlekedési fejlesztési tervekről. Kormányzati cél Kína középső és nyugati részének üzleti és gazdasági központtá alakítása. A vasúthálózat bővítése révén 12 nap alatt juthatnak el a kínai termékek az európai kontinensre. A magyar kormányzatnak a főkonzulátus megnyitására vonatkozó döntését bölcs lépésnek tekintik, amely kétségkívül erősíti a két ország közötti együttműködést is. Meggyőződésük, hogy Magyarország hídszerepet fog betölteni mind Kelet- és Nyugat-Kína, mind Kína és Európa között.

Balázs Péter hangsúlyozta, hogy hazánk leginkább Kína közép-európai gazdasági tevékenységének regionális központjaként részesülhet a kínai gazdasági expanzió előnyeiből. Magyarország földrajzi fekvéséből kiindulva a kínai termékek nemcsak az Unió belső piacát érhetik így el, hanem a szomszédos piacokra is nyithatnak, így például Ukrajnára.

Csungkingban a magyar diplomácia vezetője előadást tartott a Délnyugat-kínai Jogi és Politikatudományi Egyetemen. „Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződést követően, EU-Kína kapcsolatok” című előadásában hangsúlyozta, hogy az uniónak az új intézményi struktúra létrejöttével hosszú idő után végre lehetősége van figyelmét újabb együttműködésekre fordítani és tartalommal megtölteni őket. Külön kitért a jelenlegi magyar szerepvállalásra a január 1-jén megkezdődött uniós trió elnökség keretében. Megerősítette, hogy Magyarország elnökségi félévének lényeges célja az unió és Kína kapcsolatának további erősítése.

A regionális magyar misszióvezetők értekezletén részt vett az ausztrál, a dél-koreai, az indiai, az indonéz, a japán, a kínai, a pakisztáni, szingapúri, a thaiföldi és a vietnami fővárosban dolgozó nagykövet valamint a tajpeji irodavezető. A nagykövetek tematikus előadások keretében négy fő téma köré csoportositva értékelték Ázsia-politikánk végrehajtását: szó volt a G20-ak szerepéről, a Lisszaboni Szerződés hatásáról az EU és az ázsiai- és csendes-óceáni térség kapcsolataira, a koppenhágai klímakonferencia térségbeli megítéléséről, továbbá egy új ázsiai- és csendes-óceáni biztonságpolitikai architektúra kialakításának esélyeiről.

Sanghajban Balázs Péter megbeszélést folytatott Tang Dengjie főpolgármester-helyettessel és Hu Jinjunnal, az EXPO Koordinációs Hivatalának igazgató-helyettesével. Ezen kívül látogatást tett a 2010-es sanghaji világkiállítás magyar pavilonjánál. Felkeresett továbbá néhány, Hudec László magyar építész nevéhez köthető, műemléki védelem alatt álló épületet, és részt vett Zhen Huiquang-nak, a Sanghaji Népi Gyűlés (parlament) alelnökének vacsoráján.

A külügyminiszter arról tartott előadást a sanghaji Kína-Európa Üzleti Iskolában (China-Europe Business School), hogy a Lisszaboni Szerződés milyen változásokat jelent az Európai Unióban, és milyen hatása lesz az EU-Kína kapcsolatokra. Külön találkozó keretében válaszolt a helyi és nemzetközi sajtó képviselőinek kérdéseire.

(2010. február 5.)