Az államfő az ENSZ bécsi székhelyű szervezeteinél dolgozó magyar szakemberekkel, diplomatákkal találkozott. Megbeszélést folytatott Tóth Tiborral, az Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete előkészítő bizottságának (CTBTO) vezetőjével. Mintegy félszáz magyar szakember dolgozik a világszervezet bécsi székhelyű szakosított szervezeteinél, köztük az Iparfejlesztési Szervezetnél (UNIDO), a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnél (NAÜ) és a CTBTO bizottságánál.
(fotó: keh.hu)
Schmitt Pál megköszönte a magyar szakembereknek, hogy szorgalmukkal és tehetségükkel jó hírét keltik Magyarországnak. "Büszke vagyok arra, hogy találkozhattam önökkel, s hogy látom, hogy mindenhol jelen vagyunk". Jó látni, hogy egy olyan nagyhírű intézményben is számítanak a magyarokra, mint az ENSZ - mondta.
Az államfővel folytatott megbeszélésen Tóth Tibor bemutatta a szervezet működését. A CTBTO, amely az 1996-ban megszületett Átfogó Atomcsend Szerződés életbe lépését készíti elő, a nukleáris robbantások észlelésére nemzetközi megfigyelő rendszert működtet. A mérőállomások adatait szökőárriasztásra is használják. Tóth Tibor többek között arra figyelmeztetett: egy - a fukusimai katasztrófa előtt készült - becslés szerint 2050-ig négyszeresére nő a nukleáris reaktorok száma, viszont ezen belül a plutóniumtermelés a jelenlegi tíz-húsz tonnányi szintről ezer tonnára emelkedhet, így megnő a statisztikai lehetősége a hasadóanyagok illegális hozzáférhetőségének. Tóth Tibor a probléma érzékeltetésére elmondta, hogy nyolc kilogramm plutónium már elég egy nukleáris robbanófejhez.