Állampolgársági ügyek

Az állampolgársági ügyeket a magyar állampolgárság megszerzésére, az állampolgárság fennállásának igazolására, és az állampolgárság megszüntetésére irányuló kérelmek alkotják. A magyar állampolgárságról szóló, 1993. október 1-én hatályba lépett 1993. évi LV. törvényt módosította a 2001. évi XXXII. törvény, amely 2001. július 1-én lépett hatályba. A végrehajtásáról szóló 125/1993. (IX. 22.) Korm. rendeletet a 103/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet módosította szintén 2001. július 1-i hatállyal.

Alapelvek

1. Az állampolgársági törvénynek nincs visszaható hatálya. A magyar állampolgárságra azok a jogszabályok irányadók, amelyek az állampolgárságra ható tények vagy események - születés, házasságkötés, stb. - bekövetkezésekor hatályban voltak. (Ebből az alapelvből következik, hogy a már nem hatályos, állampolgárságot érintő jogszabályok rendelkezéseit is figyelembe kell venni. Az állampolgárságot leginkább meghatározó „tény” a születés. Például: ha egy személy 1947-ben született, születésekor az 1879. évi L. törvény szabályozta az állampolgárságot. E törvény szerint a törvényes gyermek az apa után – törvénytelen gyermek anyja után – lehetett magyar állampolgár.)
2. Az állampolgárság keletkezésének, illetve megszerzésének jogcíme alapján a magyar állampolgárok között különbséget tenni nem lehet.

A magyar állampolgárok köre

Magyar állampolgárok mindazok a személyek, akik a korábbi jogszabályok alapján megszerezték az állampolgárságot és azt nem vesztették el, avagy a hatályos törvény alapján lettek, lesznek magyar állampolgárok, mindaddig, amíg állampolgárságuk meg nem szűnik.

A hatályos állampolgársági törvény  szerint a házasságkötés nem érinti a nők állampolgárságát. Ha egy külföldi állampolgár nő például 1955-ben magyar állampolgár férfival kötött házasságot, a házasságkötés tényével automatikusan magyar állampolgárságot szerzett. Az így elnyert magyar állampolgárságot nem vesztette el azzal, hogy a későbbi törvény ezt az állampolgárság szerzési jogcímet nem ismerte el. Ugyanakkor ha valaki egy, a kettős állampolgárság kiküszöbölését célzó kétoldalú egyezmény alapján veszítette el a magyar állampolgárságát, nem nyerte vissza azáltal, hogy az egyezmény hatálya megszűnt.

Többes állampolgárok

A magyar jog általában elfogadja a többes (kettős) állampolgárság létezését. A magyar állampolgársággal is rendelkező többes állampolgárt azonban a magyar jog alkalmazása szempontjából magyar állampolgárnak kell tekinteni. E rendelkezés nem érinti a többes állampolgárok diplomáciai és konzuli védelmére vonatkozó nemzetközi jogi normák, illetve szokások alkalmazását.

A magyar állampolgárság keletkezése

A magyar állampolgár gyermeke születésével a törvény erejénél fogva, automatikusan magyar állampolgár lesz (leszármazás elve, vérségi elv, ius sanguinis). A magyar állampolgárság keletkezése független a születési helytől. Akár az apa, akár az anya után „örökölhető” a magyar állampolgárság. A családi jogállás születést követően történt rendezése (teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat; utólagos házasságkötés; apaság, anyaság bírósági megállapítása) nyomán a születésig visszahatóan kell a gyermeket magyar állampolgárnak tekinteni.

Kisegítő elvként alkalmazza az ún. területi elvet az állampolgársági törvény: magyar állampolgárnak kell tekinteni a Magyarországon élő hontalan Magyarországon született gyermekét, valamint a Magyarországon talált, ismeretlen szülőktől származó gyermeket. Ez utóbbiak megdönthető vélelmek.

A magyar állampolgárság megszerzése

A magyar állampolgárság megszerzése (visszaszerzése) honosítással, visszahonosítással és nyilatkozattal történhet.

A magyar állampolgárság megszűnése

A magyar állampolgárság lemondással vagy az állampolgárság visszavonásával szűnik meg.
A magyar állampolgárság igazolása
A magyar állampolgárság változatlanul
· magyar állampolgár részére kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
· magyar állampolgár részére kiadott érvényes útlevéllel, vagy
· érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal igazolható.
Állampolgársági bizonyítványban – a magyar állampolgárság fennállásának tanúsításán túl – igazolható még az a tény is, hogy az abban megnevezett személy nem magyar állampolgár vagy magyar állampolgárságát elvesztette. Az állampolgársági bizonyítvány a kiállításától számított egy évig érvényes.

Az állampolgársági eljárás

Az állampolgársági eljárással kapcsolatos kérelmeket – a kérelmező lakóhelyétől függően – külföldön az illetékes konzulnál, Magyarországon a polgármesteri hivatal anyakönyvvezetőjénél kell benyújtani.
Állampolgársági kérelemnek minősül:
· a honosítási és a visszahonosítási kérelem, valamint az ezekhez kapcsolt névmódosítási kérelem;
· a magyar állampolgárság visszaszerzésére irányuló nyilatkozat
· a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat
· lemondás a magyar állampolgárságról;
· az állampolgárság igazolása iránti kérelem

Naprakész információkért kérjük, tekintse meg az IRM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának honlapját! A kérelmekhez kitöltendő nyomtatványokat szintén megtalálja a BÁH honlapján.