• Külföldiek cégalapítása Magyarországon
• Családi együttélés céljából igényelendő tartózkodási vízumhoz benyújtandó iratok
• Külföldiek ingatlanszerzése Magyarországon
• Tanulmányok folytatása Magyarországon

Külföldiek cégalapítása Magyarországon

A magyarországi cégalapítás jogi teendőit (társasági szerződés elkészítése, cégbírósági bejegyzés intézése stb.) magyarországi ügyvéd bevonásával javasoljuk intézni. Az ország nagyobb városaiban mindenütt jól képzett, erre a területre szakosodott ügyvédek találhatók.

Ami a cégalapítás és működtetés konzuli vonatkozásait illeti, azt kell kiemelni, hogy 2002-től az Európai Unió szabályozását követve új idegenrendészeti szabályok léptek életbe Magyarországon. Ezek a szabályok általában gyorsítják, részben azonban lassabbá teszik az ügyintézést azok számára, akik pl. a cég működőképességét csak személyes jelenlétükkel látják biztosítottnak. Az egy évet nem meghaladó huzamosabb magyarországi tartózkodáshoz ugyanis már nincs szükség külön tartózkodási engedélyre. Be kell szerezni, azonban a magyar külképviseleten az un. tartózkodási vízumot. Ehhez be kell nyújtani a cégbírósági bejegyzést és minden olyan dokumentumot, amely bizonyítja, hogy a cég működése a magyar állam számára hasznot hajt (üzleti terv a várható bevételekről, adó-befizetési bizonylat, igazolás magyar munkaerő foglalkoztatásáról stb.). A kérelem elbírálása Magyarországon történik és általában 6-8 hetet vesz igénybe. Pozitív döntés esetén, a külképviseleten kapott vízummal minden további adminisztráció nélkül 1 évig jogszerűen lehet Magyarországon tartózkodni és a cég irányítását intézni. A tartózkodás meghosszabbítását a vízum lejárta előtt Magyarországon kell kérvényezni a lakóhely szerint illetékes területi Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál. Amennyiben a külföldi cégtulajdonos a saját cégében az irányításon túlmenően más jellegű (pl. ügynöki tevékenység, szakképzettséghez kötött egyéb tevékenység stb.) munkát is kíván végezni, akkor részére munkavállalási engedélyt kell kérvényezni az illetékes magyar munkaügyi hivatalnál, majd a munkavállalási engedély birtokában a külföldi lakóhelye szerinti magyar külképviseleten munkavállalási tartózkodási vízumot kell kérvényeznie.

Magyarországi lakhatást igazoló iratok

• Hivatalos (közjegyzővel készíttetett) befogadó nyilatkozat
• A lakás tulajdonjogát igazoló irat (tulajdoni lap másolat)
• Amennyiben cég tulajdonában van a lakás, akkor a cégbírósági bejegyzés is
• Ha a cégnek több tulajdonosa is van, akkor közjegyzővel készíttetett hozzájárulási nyilatkozat a többi tulajdonos részéről

Magyarországi megélhetést igazoló iratok

• Jövedelemigazolás (saját) vagy
• Jövedelemigazolás (befogadó), akkor igazolni kell, hogy a befogadó magyar állampolgár-e vagy milyen jogcímen tartózkodik Magyarországon (tartózkodási engedély másolat)

Hozzátartói minőséget igazoló irat

• Születési (házassági) anyakönyvi kivonat (magyarul vagy magyar fordítással ellátva)

Érvényes útlevél

• Az útlevélnek tartózkodási vízum lejártát (legfeljebb 365 nap) követően még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie

Egyéb feltételek

• 1 db igazolványkép

Külföldiek ingatlanszerzése Magyarországon

A magyar kormány a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben kapott felhatalmazása alapján a 7/1996. (I.18.) kormányrendeletben szabályozta a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását. A rendelet kimondja, hogy általában külföldi állampolgár részére védett természeti területnek nem minősülő ingatlan megszerzéséhez az illetékes (fővárosi vagy megyei) közigazgatási hivatal vezetője - ahová a kérelmet be kell nyújtani - abban az esetben adhatja meg az engedélyt, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért.

Az ingatlanszerzést a fenti feltételek fennállása esetén engedélyezni kell:

• ha a kérelmező letelepedési engedéllyel rendelkezik Magyarországon,
• ha a kérelmező számára Magyarországon élő magyar állampolgár ajándékozza az ingatlant (csak közvetlen hozzátartozó lehet),
• ha a kérelmező munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

A közigazgatási hivatal vezetője abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érdeket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat polgármesterének nyilatkozatát kéri, s annak figyelembevételével megtagadhatja az engedélyt.

Az engedély megtagadható abban az esetben is, ha a kérelmező saját állama nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem biztosít a magyar állampolgároknak a belföldiekkel azonos elbírálást. Jugoszláv állampolgárok esetében Magyarországon általában méltányosságot alkalmaznak. (A jugoszláv törvények csak a letelepedési vagy huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldinek engedélyezik az ingatlanvásárlást.).

A kettős állampolgárok, ha egyik állampolgárságuk magyar, összhangban az állampolgársági törvény rendelkezéseivel, nem külföldinek, hanem magyar állampolgárnak tekintendők.

Az oktatási miniszter 47/2001. (XII. 29.) számú rendelete alapján, a határon túli magyar diákok magyar felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott vagy költségtérítéses képzésben vehetnek részt. Az államilag finanszírozott képzésben nemzetközi szerződés vagy kétoldalú megállapodás alapján, míg az államilag finanszírozott hitéleti képzésben külön megállapodás alapján vehetnek részt. Államilag finanszírozott formában nappali tagozaton első alapképzésben, első kiegészítő alapképzésben, első doktori (PhD), illetve mester- (DLA) képzésben, teljes vagy részképzésben vehetnek részt.

Az államilag finanszírozott képzésben részesíthető határon túli magyar hallgatók számát az oktatási miniszter évente határozza meg. Magyar állami ösztöndíjra az oktatási miniszter az általa évente meghatározott keretszámok alapján, mint ösztöndíjazó hirdethet pályázatot. A szomszédos államokban működő ösztöndíj tanácsok (regionális ösztöndíj tanácsok) és a Határon Túli Magyar Ösztöndíj Tanács (Ösztöndíj Tanács) felmérik a szomszédos államban élő magyar közösség képzési igényeit, közreműködnek az ösztöndíj pályázati felhívások alapelveinek meghatározásában és a pályázati felhívások kidolgozásában, javaslatot tesznek az ösztöndíjak odaítélésére. Az ösztöndíjak odaítéléséről az oktatási miniszter dönt. Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit a pályázati felhívás tartalmazza. Általában minden év február elején jelenik meg a pályázati felhívás.

Az államilag finanszírozott alapképzésben részt vevő határon túli magyar hallgatót ösztöndíj illeti meg, mértékét tanévenként a tanulmányi eredmény alapján differenciáltan az oktatási miniszter határozza meg. Az államilag finanszírozott képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók felsőoktatási tanulmányaik mellett a Márton Áron Szakkollégium szervezésében és lebonyolításában térítésmentesen szakkollégiumi képzésben vehetnek részt.

A költségtérítéses képzésben részt vevő határon túli magyar hallgatók támogatására a magyar Oktatási Minisztérium közhasznú szervezetet hozott létre, amely pályázati úton támogatást nyújt a nem államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgatóknak, magyarországi tartózkodásuk és tanulmányaik költségeinek részben vagy egészben történő megtérítéséhez. A közhasznú szervezet a regionális ösztöndíj tanácsok javaslatainak figyelembevételével évente kétszer ír ki pályázatot a tanulmányokkal és a tartózkodással kapcsolatos költségek megtérítésére.

A 2006. január 1-jétől életbe lépett nemzeti tartózkodási vízum az államilag elismert felsőfokú oktatásban való részvételen kívül, oktatás, illetve tanulmányokkal összefüggő ismeretek gyarapítása céljából történő maximum 5 éves magyarországi tartózkodásra ad lehetőséget (ld. a részletes tájékoztatót a nemzeti vízumról a V.2 pont alatt).