Balázs Péter május 29-én hivatalos látogatást tett Szerbiában, kollégája, Vuk Jeremic meghívására. A szerb diplomácia vezetője mellett tárgyalt Mirko Cvetkovic kormányfővel is. A belgrádi megbeszéléseket követően a két külügyminiszter felkereste Szabadkát, a Vajdaságban élő magyar kisebbség egyik legfontosabb közigazgatási és szellemi-kulturális központját.

A megbeszélések célja mindenekelőtt a jószomszédi kapcsolatok további dinamizálása, az esetleges akadályok elhárítása, a két miniszterelnök találkozójának előkészítése volt. Megegyeztek a látogatás dátumában is: a szerb kormányfő július 6-án érkezik Budapestre.

A két külügyminiszter megállapította, hogy jól fejlődik a gazdasági együttműködés: a kereskedelmi forgalom egy év alatt 22 százalékkal nőtt; a nagyobb magyar befektetések (OTP Bank, MOL kúthálózat) mellett mintegy félezer vegyes tulajdonú kis- és középvállalkozás működik Szerbiában. A külügyminiszteri látogatás előtti napon tartotta alakuló ülését a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara is.

Az energetikai kapcsolatokat illetően Balázs Péter és Vuk Jeremic a további összehangolás fontosságát emelte ki. Szerbiának központi szerepe van a tervezett Déli Áramlat gázszállítási projektben, amelynek megvalósulása – éppúgy, mint a Nabucco vezetéké – Magyarországnak is érdeke.

A két kormány támogatja a közúti határátkelő-helyek bővítését, a lehetőségek függvényében újak nyitását, és fontosnak tartanák a Budapest-Belgrád légijárat újraindítását, amelyre a szerb parlament döntése nyomán megnyílt a lehetőség.

Balázs Péter megerősítette: érdekünk a két ország polgárai – köztük a vajdasági magyarok – közötti kapcsolattartás megkönnyítése; a magyar diplomácia ezért is támogatja következetesen a Szerbia és a schengeni övezet országai közötti vízumkényszer mielőbbi megszüntetését. Erre belátható időn belül reális esély van, miután az Európai Bizottság kedvezően foglalt állást a vízummentességhez szükséges szerb „útiterv” eddigi megvalósításáról. A megbeszéléseken emellett szerepelt a déli szomszédunk európai integrációs felkészüléséhez adott eddigi és várható további magyar segítség is.

A találkozókon szó esett a vajdasági magyarokat érintő problémákról is. Magyarország szeretné, ha a Szerbiában zajló reformfolyamat – a bírósági rendszer korszerűsítése, az önkormányzati régiók kialakítása, a tartományi autonómia szabályozása – nem csorbítaná, hanem növelné a kisebbségi jogok érvényesítésének lehetőségeit. Ugyancsak érzékenyen figyelünk arra, hogy Szerbiában a jog teljes szigorával lépjenek fel a vajdasági magyarok kárára elkövetett cselekményekkel szemben, amelyekre – hosszabb szünet után – az utóbbi hónapokban sajnálatos módon ismét több példa akadt. Erre Vuk Jeremic ígéretet tett. A szerb diplomácia vezetője nem utasította el azt a magyar javaslatot, hogy a két ország történészeiből álló testület tárja fel a közös múlt tényeit, köztük az 1942-es újvidéki vérengzést és a magyarok ellen 1944-45-ben elkövetett atrocitásokat.

A belgrádi külügyminiszteri megbeszélést követő sajtótájékoztatón Balázs Péter rámutatott, hogy a két kormány közötti viszony jószomszédi. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák, de azt igen, hogy megvan a szándék ezek gyors és megnyugtató megoldására. A magyar diplomácia vezetője gesztusértékűnek mondta, hogy szerb kollégája társaságában, egy autóban érkeztek Szabadkára. Ott a városi önkormányzat magyar és szerb vezetőivel találkoztak: a vendéglátók tájékoztatták a két külügyminisztert a város és a régió ügyeiről és problémáiról.

(2009. május 29.)