Az útlevéleljárás

Magyarországon az útlevél-eljárást a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, továbbá annak végrehajtására kiadott 101/1998. (V.22.) Kormányrendelet szabályozza.

I. Magánútlevél

1. A kérelem benyújtása

A rendes eljárásban (20 napon belül) kiállított magánútlevél iránti kérelem benyújtható személyesen:

A soron kívüli, valamint sürgősségi eljárás csak Magyarországon kezdeményezhető, a kérelem bármely járási hivatalnál, illetve a Központi Okmányirodán benyújtható, az útlevél azonnali kiállítására irányuló kérelem azonban kizárólag a Központi Okmányirodában nyújtható be.

A magánútlevél iránti kérelem előterjesztésekor személyesen kell megjelenni. Az útlevél iránti kérelmet az ügyfél szóban terjeszti elő, amelyről az eljáró konzul (vagy konzuli ügyintéző) elektronikus kérelmet állít ki. A kérelmező személyazonosítása, személyi adatainak ellenőrzése személyazonosításra alkalmas érvényes okmány alapján történik (személyi igazolvány, jogosítvány, útlevél). A személyi adatok (születési adatok, névviselés) − a személyi adatokban bekövetkezett változás esetében, vagy egyéb adateltérés esetén − anyakönyvi okiratokkal igazolhatók, melyeknek a magyar jogban nincs érvényességi idejük.

A kérelemhez a magyar állampolgárságot igazolni kell, mely történhet:

  • magyar állampolgár részére kiadott érvényes személyazonosító igazolvánnyal, vagy
  • magyar állampolgár részére kiadott érvényes útlevéllel, vagy
  • érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal
  • - ellenkező bizonyításig – honosítási okirattal.
  • · ellenkező bizonyításig és az érvényességi idő lejártát követő egy évig – olyan érvénytelen magyar útlevéllel, amely az érvényesség időtartamának lejárta miatt vált érvénytelenné.

Figyelem! Ha a magyar állampolgárságát a fentiekkel nem tudja igazolni, állampolgársági vizsgálatot kell kezdeményezni, az ahhoz szükséges adatlap kitöltésével, az abban felsorolt mellékletek benyújtásával.

A kiskorú vagy gondnokság alatt álló kérelmét a törvényes képviselője nyújtja be. A kiskorúnak – amennyiben a kérelem előterjesztésekor a 12. életévét betöltötte – a kérelem benyújtásakor személyesen meg kell jelennie.

2. Szükséges okiratok:

a) Nagykorú kérelmezőnek az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve csatolnia:

  •  érvényes személyazonosításra alkalmas okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, vezetői engedély)
  • lakcímigazolvány (személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány), ha azzal a kérelmező rendelkezik
  • születési anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi kivonat, ha nem rendelkezik személyazonosításra alkalmas okmánnyal, vagy ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai nem egyeznek a bemutatott okmány vagy okirat adataival
  • magyar állampolgárságot igazoló okirat
  • előző, még érvényes útlevél, ha azzal a kérelmező rendelkezik
  • nyilatkozat az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevél elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy megsemmisüléséről, ha az okmány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült
  • feljelentésről felvett jegyzőkönyv, ha az előző, le nem járt érvényességi idejű útlevelet eltulajdonították, és ezt a rendőrségen bejelentették

b) Kiskorú kérelmező esetén:

  • A gyermek magyar születési anyakönyvi kivonata. Ha a születés Magyarországon még nincs anyakönyvezve, kérelmezni kell a születés anyakönyvezését.
  • Mindkét szülő együttes jelenléte szükséges
  • A szülők hozzájárulása az útlevél kiadásához, valamint az igénylő lapon szereplő “szülői nyilatkozat” rovat aláírása.
  • Nem kell a hozzájárulása annak a szülőnek, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Ebben az esetben az eredeti bírósági határozatot kell benyújtani, amelyet másolat készítése után visszaküldünk. Amennyiben az egyik szülő elhalálozott, úgy halotti anyakönyvi kivonat is bemutatható a szülői engedély helyett.
  • Írni tudó gyermeknek magának kell aláírnia az útiokmány-igénylőlapot a fénykép alatti keretben, írni nem tudó gyermek esetében a szülő – törvényes képviselő – aláírása kerül ugyanazon helyre.

3. Biometrikus adatvételezés: arcképmás, aláírás és ujjnyomat a kérelem benyújtásakor kerül felvételezésre. (Ujjnyomat felvételezésére 12 év alatti kiskorú esetén nem kerül sor.)

4. Időpont-foglalási rendszer

Felhívjuk a figyelmet, hogy a magánútlevél iránti kérelem benyújtására a külképviselettel előzetesen egyeztetett időpontban, bejelentkezés alapján kerülhet sor. A képviseletek az egyszerűsített módon honosítottak/visszahonosítottak útlevélkérelmeit is az általános eljárási rend szerint, előre egyeztetett időpontban fogadják. A külképviselet a fentiekre tekintettel időpont-foglalási rendszert működtet az alábbiak szerint:

Hétfői, Szerdai és Csütörtöki napokra a https://ifr.mfa.gov.hu/

weboldalon lehet időpontot igényelni. Tel: 212-752-0669, 212-752-0661

A rendes ügyfélfogadás keretében (hétfő, szerda, csütörtök, 9:30-13:30 kivéve magyar és amerikai ünnepnapok) időpontfoglalás nélkül, kizárólag indokolt és sürgős esetben délelőtt 11:00-ig tudunk kérelmeket átvenni.

Az esetleges torlódások kezelése érdekében ezt követően a biometrikus adatvételezést nem tudjuk megkezdeni, csupán időpontot tudunk adni.

5. Érvényességi idő

A magánútlevél érvényességének időtartama – meghatározott kivételekkel - az állampolgárnak az útlevél iránti kérelem benyújtásakor betöltött életkorától függően

a) 6 éves életkor betöltéséig 3 év;

b) 6-70 éves életkor közöttiek esetén 5 év;

a 18-70 éves életkor közötti állampolgár részére a magánútlevél - kérelmére - 10 éves érvényességgel is kiállítható;

c) 70 éven felüliek esetén 10 év.

6. Díjak

Lásd: Konzuli díjak

Figyelem!

A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított útlevélért a konzuli díjon felül az alapeljárás kétszeres összegének megfelelő illetéket kell fizetni.

„Utazásra más módon alkalmatlanná váltnak” kell tekinteni azokat az úti okmányokat, amelyek bármely módon megrongálódtak (például, ha hiányzik egy oldala, megégett, elázott, elmosódottá vált a fénykép). Az elveszett, és még érvényes útlevél helyett kiállított új útlevélért akkor kell a felemelt illetéket leróni, ha az elvesztés a tulajdonos önhibájából, neki felróhatóan, a gondatlan őrzés miatt következett be. Így például úti okmányát elhagyta, költözés után nem találja stb.

Nem tartozik ebbe a kategóriába, s ez okból – a konzuli díjon felül – csak az alapeljárás illetékét kell megfizetnie annak, aki hitelt érdemlően – rendőrségi igazolással – igazolni tudja, hogy akár Magyarországon, akár külföldön kirabolták, lakását, vagy gépjárművét feltörték stb., és útlevelét az említett esemény kapcsán tulajdonították el.

További szükséges nyomtatványokat a letölthető adatlapok között talál.

7. Az elkészült útlevél átvétele

A rendes eljárásban (20 napon belül), valamint soron kívül (7 napon belül) kiállított magánútlevél átvehető a kérelmező választása szerint:

  • külföldön:
    • a konzuli tisztviselőnél személyesen vagy a törvényes képviselő útján
    • postai úton a konzuli tisztviselő által postára adva a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően
  • belföldön:
    • a járási hivatalnál, illetve a Központi Okmányirodában személyesen vagy a törvényes képviselő útján
    • postai úton a könyvelt küldeményként történő kézbesítésre vonatkozó szabályoknak megfelelően

II. Ideiglenes magánútlevél

Magyar állampolgár ideiglenes magánútlevél kiállítását kizárólag akkor kérheti, ha a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.

1. Ideiglenes magánútlevél fajtái

Az ideiglenes magánútlevél két fajtája:

a) Ideiglenes magánútlevél hazautazáshoz

b) Ideiglenes magánútlevél tovább tartózkodáshoz, továbbutazáshoz

a) Ideiglenes magánútlevél hazautazáshoz

Külföldön tartózkodó magyar állampolgár kérelmére hazatérés céljából ideiglenes magánútlevelet kell kiállítani legfeljebb hat hónapos érvényességi időtartammal, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és a hazautazásig magánútlevél nem állítható ki.

b.) Ideiglenes magánútlevél tovább tartózkodáshoz, továbbutazáshoz

A magyar állampolgár részére külföldön való további tartózkodásához, tovább- és hazautazásához legfeljebb egy évig érvényes ideiglenes magánútlevelet lehet kiállítani, ha az állampolgárnak a külföldre utazáshoz felhasznált útlevele vagy személyazonosító igazolványa a személyazonosság megállapítására alkalmatlanná vált, megrongálódott, lejárt, elveszett vagy eltulajdonították, és az utazásig magánútlevél nem állítható ki.

Akkor alkalmazandó, ha az állampolgár nem tud a közeljövőben Magyarországra utazni, vagy más külföldi országba kíván utazni.

2. A kérelem benyújtása

Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelmet a külképviseleten személyesen lehet benyújtani.

Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelemhez az I. 2. pontban foglaltakon túl az alábbiakat kell benyújtani

  • Kitöltött és aláírt adatlap és igénylőlap:
  • 2 db fénykép;
  • Az utazás időpontjának igazolása;
  • Okmányokkal még nem rendelkező, külföldön született gyermek esetében: Külföldi születési anyakönyvi kivonat. Akkor kell benyújtani, ha magyar okmányokkal még nem rendelkező, külföldön született gyermek részére kérik az ideiglenes magánútlevél kiállítását. Ilyen esetben egyidejűleg kezdeményezni kell a kiskorú külföldön történt születésének hazai anyakönyvezését is. A kiskorúakkal kapcsolatban lásd még: I. 1. a) pont

3. Az ideiglenes magánútlevél kiállítása

Az ideiglenes magánútlevél kiállítására személyes benyújtás esetén általában még aznap sor kerülhet.

4. Eljárási díj

Az útlevéleljáráshoz kapcsolódó eljárási költségekről és illetékekről lásd a konzuli díjakat. A konzuli díjat készpénzben vagy a megkeresett diplomáciai vagy konzuli képviselet nevére kiállított készpénzes utalványon (money order) kérjük befizetni. A megsemmisült, elveszett vagy utazásra más módon alkalmatlanná vált útlevél helyett kiállított útlevélért a konzuli díjon felül az alapeljárás kétszeres összegének megfelelő illetéket kell fizetni. Lásd még: I. 6. pont