A kereskedelem Nagy-Britannia számára mindig is létfontosságú volt. Jóllehet, az ország lakossága csupán a Föld népességének 1%-a, a Egyesült Királyság a világ negyedik legnagyobb kereskedő nemzete és a világ áru- és szolgáltatásforgalmának majd 6%-át bonyolítja le. A forgalom közel fele az EU tagországokkal zajlik. Nagy-Britannia határozottan kiáll a vám és nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások csökkentése, a nemzetközi kereskedelem teljes liberalizációja mellett, támogatja a versenypolitika nemzetközileg kikristályosodott elveit és az OECD liberalizációs törekvéseit.
Nagy-Britannia importjának jogi kereteit – természetszerűleg – az Európai Unió szabályrendszere határozza meg. Ennek főbb elemei:
Az áruk többsége engedélymentesen hozható be az országba. Bizonyos áruk importja tiltott vagy korlátozott egészségügyi, vagy életvédelmi szempontok alapján. Ilyenek, többek között, a fegyverek és lőszerek, nukleáris anyagok, bizonyos gyógyszerek, robbanóanyagok, veszélyeztetett állatfajok és származékaik, valamint egyes mezőgazdasági, kertészeti és élelmiszeripari termékek.
Az EU-n kívüli országokba irányuló brit kivitel nagy többsége nem esik semmiféle állami korlátozás alá. Bizonyos stratégiai termékeknél külpolitikai szempontok, nemzetközi szerződéses kötelezettségek vagy szankciók alapján bevezethetnek korlátozó rendelkezéseket. Szabályozzák a hagyományos katonai felszerelések és fegyverek, valamint a katonai célra is felhasználható ipari termékek kivitelét. Az export-korlátozásokról és egyéb rendelkezésekről ugyancsak a HMRC honlapja nyújt tájékoztatást.
Vámszabályok, vámtarifák elektronikus elérhetősége
Nagy Britannia vámrendszere ugyancsak az európai egységes piac külső vámszabályain alapul. Az Európai Unión kívüli országokból származó áruk vámját az Általános Vámtarifa Egyezmény szabályozza. Egyes, Kínából származó termékekre az EU egészére kiterjedő kvóta-rendszer van érvényben. Hasonlóan, az Oroszországból, Ukrajnából és Kazahsztánból származó acéltermékek némelyikének bevitelére korlátozásokat vezettek be.
A magyar származású termékek teljes köre vámmentesen szállítható a brit piacra. Mindazonáltal, a jövedéki termékeket jövedéki adó terheli, és természetesen a brit általános fogyasztási adót (VAT) is meg kell fizetnie az importőrnek. Az általános import és export rendelkezésekről beleértve a jövedéki adókat a brit vám- és adóhatóság (HMRC) honlapjáról http://www.hmrc.gov.uk – Import&Export – Information&Guides) az alábbi linken tájékozódhatnak: Guide to Importing and Exporting 2009
Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmény szerint)
Közúti fuvarozás esetében a szokványos CMR nemzetközi fuvarlevél és a számla kíséri az árut, hiszen nincs szükség vámvizsgálatra. Részletes információ megtalálható:www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/detail?type=RESOURCES&itemId=1078039470
A számlát az európai szokványoknak megfelelően kell kiállítani. Általában két példány elegendő, de egyes fizetési módozatoknál többletpéldányokra lehet szükség. Az angol nyelvű számlákon egyértelműen meg kell határozni a szállítandó termék jellegét, az adott kereskedelmi ügylet szereplőinek adatait, a súlyt, az árat, a szállítási és fizetési feltételeket, stb. Egyes esetekben a számlán szereplő termékekre vonatkozó származási igazolást, olykor a fuvarlevelet vagy biztosítási okmányokat is csatolni kell. Nem kötelező, de hasznos, ha a szállítmányt csomaglista is kíséri.
Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek
Szabványok: A British Standards Institute www.bsi-global.com/index.xalter weboldalán regisztrált látogatók számára lekereshető adatbázis áll rendelkezésre, amelyből iparáganként, termékcsoportokként megállapíthatók a vonatkozó szabványügyi előírások. Az intézet információkat nyújt a termék bevizsgálásokkal kapcsolatban is. A brit akkreditációs szervezet elérhetősége: http://www.ukas.com.
A mértékegységek tekintetében az 1986-os Units of Measurements Regulations nyújt jogi szabályozást. Ebben a gazdasági, egészségügyi, biztonsági és államigazgatási, adminisztratív célra definiálják és elrendelik az SI mértékegysége használatát, egyúttal megtiltják egyes birodalmi és hasonló tradicionális mértékegységek alkalmazását.
Árubehozatalhoz kapcsolódó korlátozások, engedélyek, információk:
Kozmetikai termékek forgalomba hozatala esetében az Egyesült Királyságban az EU vonatkozó direktíváját implementálva az alábbi jogszabályok a mérvadóak:
http://www.berr.gov.uk/whatwedo/consumers/Safety/products/Cosmetics/index.html
The Cosmetic Products (Safety) Regulations 2008
www.opsi.gov.uk/si/si2008/uksi_20081284_en_1
The Cosmetic Products (Safety) (Amendment No.2) Regulations 2009
www.opsi.gov.uk/si/si2009/uksi_20091346_en_1
Az alábbi fejezetekben (linkeken) olvashatóak részletesen mindazok az információk és előírások, amelyeknek meg kell felelnie a kozmetikai terméknek (pl. különös tekintettel a csomagolásra, az azon feltüntetett kötelező információkra):
Minden importőrnek egyedi nyilvántartási száma van (TURN – Trade Unique Registration Number), amelyet ennél a hivalanál adnak ki:
EPCO (TURN)1st Floor centralHM Customs and ExciseAlexander House, Victoria Avenue, Southend-on-Sea, Essex SS99 1AATel: +44 1702 366 425Fax: +44 1702 367 097
Szellemi termékek és szerzői jogok védelme
Az Egyesült Királyság hagyományosan a szellemi tulajdon (szerzői jogok, szabadalmi és védjegyjogok és ipari mintaoltalom) védelmének élharcosa. A szellemi tulajdon védelmének brit jogrendszere, intézményei és a jogérvényesítés gyakorlata nemzetközi téren is mintául szolgálnak és az Európai Unió jogrendszerének egyik fontos komponensét képezik. A szellemi tulajdon megfelelő védelmét és a jogérvényesítést az Egyesült Királyság a gazdaság fejlődésének és az innovációnak egyik fontos eszközének tekinti és az illegális felhasználás, másolás és hamisítás ellen minden lehetséges eszközzel és fórumon fellép. Ezen a téren a legfontosabb központi intézmény a brit szabadalmi hivatal (UK Intellectual Property Office).
A hívható tanácsadási szám: 08459500505.
Jellemző, ill. javasolt fizetési módok
Az ajánlatokat rendszerint font sterlingben vagy Euróban célszerű megadni, DDU (duty, delivery unpaid) vagy DDP (duty, delivery paid) paritáson. A fuvarok lebonyolítását érdemes szakképzett, nemzetközi rutinnal rendelkező, szükség esetén gyűjtőrakományok összeállítását is vállaló szállítmányozó cégre bízni.
A fizetési módok közül az előrefizetés alkalmazása a célszerű új üzleti kapcsolatok, és/vagy kisebb értékű üzletek esetében, a bizalmi helyzet általános romlása miatt ma már kevésbé ütköznek meg ezen, mint évekkel ezelőtt. Az akkreditív, vagy a bankgarancia fedezet használatos nagyobb értékű szállítmányoknál, bár a vevők nem igazán kedvelik, mert mindkettő költséges eljárás. Ritkábban előfordul látra szóló váltó (sight draft), vagy csekk kiadása is. Az exportőr számára a legkockázatosabb fizetési mód a 30, 60 vagy 90 napos késleltetett fizetés vagy kereskedelmi hitel, amit csak már bejáratott, régóta ismert kereskedelmi partner esetében szabad alkalmazni.
A rendszerváltás előtti szigorú külkereskedelmi előírások mellett ritkán fordulhatott elő, ami a kiéleződő piaci verseny közepette mára szinte napi gyakorlat: a nyitva szállítás, vagyis a banki garanciát nyújtó technikák alkalmazásának kiiktatása. Több pórul járt magyar cég esete bizonyítja az eljárás kockázatosságát. Még bejáratott, nagy múltú brit vállalatoknál is előfordulhat, hogy – egy-egy sikertelen tőzsdei akció, vagy más országokban elszenvedett veszteségek nyomán – hirtelen fizetésképtelenné válnak. A csődeljárásban azután természetesen a fedezetlen hitelek nyújtói (a szállítók) húzzák a rövidebbet: az ő követeléseiket már csak az adóhatóság, a társadalombiztosítás és a bankok felé fennálló tartozások után egyenlítenék ki, ha még lenne miből.
A nem-fizetésnek sok oka lehet, pl. az, hogy a felek a kereskedelmi megállapodás megkötésekor nem jártak el kellő körültekintéssel, műszaki részletkérdéseket nem tárgyaltak meg a szükséges pontossággal, aminek az oka a hiányos nyelvtudás is lehet, de megesik, hogy bizonyos kérdéseket az eltérő műszaki, vagy üzleti kultúra miatt nem egyformán értelmeznek. Lényeges szem előtt tartani, hogy elégedett vevő nem szokta vitatni az áru minőségét. Minőségi, vagy mennyiségi kifogások esetén – esetleg Irodánk jószolgálati közbenjárásával – a problémák egy része kellő rugalmasságból fakadó közös megegyezéssel rendszerint orvosolható. Jóval súlyosabb a helyzet, ha a vevő időközben csődbe megy, vagy ha kiderül, hogy rosszhiszemű csaló. Ez utóbbi azonban bejegyzett brit cégek esetében igen ritkán fordul elő.
Mindkét esetben jogorvoslatot csak jogi eszközökkel lehet szerezni es ehhez elkerülhetetlen jogtanácsos vagy ügyvéd bevonása. Londonban is van néhány magyarul is beszélő jogtanácsos.
Az ügyvéd által írt felszólító levélnek sokkal nagyobb hatása van, mint a Nagykövetség által küldött dorgálásoknak. Az ügyvédi díjak azonban igen magasak, így perre csak a biztos siker reményében szabad vállalkozni. A brit ügyvédi irodák óradíjai 150 fontnál kezdődnek és egy-egy polgári peres eljárás megindításához legalább 1000 fontos depozit szükséges. Még így is több értelme van polgári peres eljárást indítani, ahol a bíróság megítélhet kártérítést, mint rendőrségi feljelentést tenni, amellyel ugyan a csalók börtönbe kerülhetnek, de az eladó nem jut a pénzéhez.
A leendő ügyfél előzetes leinformálása jóval kevesebbe kerül. A Companies House www.companieshouse.gov.uk ingyenesen nyújt alapadatokat a cégekről: ebből persze nem derül ki a cég pillanatnyi pénzügyi helyzete. Az erre szakosodott cégek (Magyarországon pl. A Dun&Bradstreet, www.dbhun.hu a Creditreform-Interinfo www.creditreform.hu és az Intercredit www.intercredit.hu) méltányos összeg fejében részletes hitelképességi vizsgálatot készítenek. A halasztott fizetésekkel járó kockázatok mérséklésére "találták fel" a kereskedelmi hitellevelet (akkreditív), a különféle bankgaranciákat és az exporthitel-biztosítás intézményét. Utóbbival Magyarországon a MEHIB (http://www.mehib.hu) foglalkozik. Jelentősebb exportügyletek finanszírozásához pedig az Eximbank (http://www.eximbank.hu) nyújt segítséget.
Esetenként eredményes lehet követelésbehajtó cég alkalmazása. Ezek a vállalkozások rendszerint 5-10 %-os sikerdíjért vállalják a tartozások behajtását.
15 ezer GBP alatti követelések esetén a Small Claims Court közreműködésével találhatunk olcsó és viszonylag egyszerű megoldást.http://www.hmcourts-service.gov.uk/infoabout/claims/index.htm
További lehetőségek közül néhány:
A felgyorsult világban és az élesedő versenyben csak az számíthat sikerre, aki a piac igényeire nemcsak, hogy késedelem nélkül reagál, hanem kínálatának bemutatásával elébe is megy annak. Ebben döntő szerepe van az internetnek. Egy potenciális vevő az igény felmerülésétől számítva a keresőrendszerek, ingyenes adatbázisok és a honlapok tömegének segítségével percek alatt tud illusztrált, műszaki információhoz jutni a lehetséges beszállítói körről. Aki ehhez nem igazodik, nem készít tartalmas honlapot idegen nyelven, az számtalan üzleti lehetőségből zárja ki automatikusan a vállalkozását.
A világ legjelentősebb eladói próbálnak bejutni a brit piacra azért, mert itt számítanak
Emiatt sok nagy forgalmazót annyira elárasztanak az ajánlatok, hogy csak szűrve engedik közel magukhoz a szállítókat. A beszerzők mind kínálatban, mind szolgáltatásokban el vannak kényeztetve, és tudunk olyan tendenciáról, hogy a szállítókat hosszútávon árcsökkentés szerződéses vállalására szorítják rá.
Sokféle piacra jutási mód létezik függően a termék, vagy szolgáltatás jellegétől, de a leendő eladónak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy milyen marketing stratégia alapján akar éppen a brit (és nem más európai) piacra bejutni. Ez után meg kell fontolni, hogy
Magyarország és az Egyesült Királyság között a szállítás elsősorban közúton történik teljes kocsirakománnyal (full load), vagy gyűjtőforgalomban. A fuvarköltség összevetve kontinentális rendeltetésű szállítmányokkal nemcsak a nagyobb távolság, hanem és főleg a Csatornán való áthajózás miatt drágább, ami befolyásolhatja a gazdaságos fuvarrádiuszt.
Szállítmányozási és/vagy fuvarozási feladatokat ellátó magyar vállalkozókat a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (http://www.szallitmanyozok.hu), a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (http://www.mkfe.hu), vagy a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary: http://www.nit.hu) tagjai közül érdemes választani, akik között speciális feladatokat ellátó cégek is találhatók.
A brit-magyar áruforgalomban résztvevő ismertebb brit szállítmányozó cégek elérhetőségei az alábbi honlapokon találhatók meg:
A Eurogate-nek depója van Bradfordban is, tehát észak-Angliába/ból is könnyen szervez gyűjtő szállítmányokat, míg az Ecosse szívesen vállal skóciai fuvart is.
Egy termék vagy szolgáltatás bevezetése egy-egy új piacra az exportőr részéről mindig jelentős költségráfordítást és – ami talán még ennél is fontosabb – rendkívüli kitartást, türelmet követel. A piac megdolgozását nyilván alapos elemzéseknek kell megelőzniük, amelyek során tisztázódik: a várható eredmények arányban állnak-e a várható költség- és energiaráfordítással. Az interneten ma már némi utánjárással szinte mindenféle statisztikai adat megtalálható, az internetes áruházak honlapjáról pontosan bemérhető egy-egy termék kiskereskedelmi ára, ráadásul az online árusítás révén a fizikai jelenlét költségei is kiküszöbölhetők. Azt is jóelőre tisztázni kell, hogy lesz-e a cégnek kellő pénzügyi háttere a piaci bevezetéshez szükséges költségek finanszírozásához. Itt természetesen nem csupán a hirdetési és egyéb PR-költségekkel, ügynöki jutalékokkal kell számolni, hanem azzal is, hogy új termékek, szolgáltatások bevezetése sokszor csak jelentős árengedmények révén sikerül. Nem érdemes külpiaci tevékenységet elindítani, ha a cégnél nincsenek idegen nyelvet beszélő, a külkereskedelemben járatos szakemberek. Ma már az is elengedhetetlen, hogy az exportra készülő cégnek színvonalas, lehetőleg angol nyelvű mutánssal is rendelkező weblapja és természetesen internetes elérhetősége is legyen. Mégha többletköltséggel jár is, fontos, hogy az idegen nyelvű anyagokat anyanyelvi lektorral ellenőriztessék, mert sok esetben a nyelvileg silány bemutatkozás érdemtelenül lerontja az egyébként színvonalas terméket előállító cég külpiaci esélyeit. A külpiaci tevékenység gyakorlásával kapcsolatosan értékes tanácsokat adnak a helyi kamarák, amelyek elérhetőségét – többek közt – a kamara.lap.hu weboldal is tartalmazza.
Ha a felmérések nyomán végül arra jutnak, hogy érdemes termékeiket, szolgáltatásaikat külföldre is kiajánlani és sikerül biztosítani mindazon előfeltételeket, amelyek a sikeres külpiaci munka előfeltételei, megkezdődhet a termék vagy szolgáltatás bevezetése.
A kiajánlás legelemibb, legolcsóbb – és sajnos legcsekélyebb eredeményt ígérő – eszköze a körlevelezés, amelyhez az internetről (pl. http://www.kellysearch.co.uk) szinte számolatlanul gyűjthetők le címadatok.
A magyar termékek és szolgáltatások népszerűsítésének a körlevelezésnél jóval hatékonyabb eszköze egy-egy szaklapban elhelyezett hirdetés. A szaklapok listáját a www.mediauk.com honlapon találjuk meg, ahol a nyomtatott média mellett a televízió és ráadióállomások listája, valamint a hirdetési lehetőségeket kínáló weboldalak jegyzéke is elérhető.
A reklámetikával és -szabályozással kapcsolatban a következő webhelyeken található iránymutatás:
A Brit Reklámszakmai Szövetségek Szövetségének honlapján (http://www.adassoc.org.uk) megtalálható a tagszervezetek névsora és elérhetőségei, köztük:
További hirdetési web oldalak:
Jelentős nyilvánosságot biztosít és hasznos személyes kapcsolatok kialakítására nyújt lehetőséget egy-egy kiállítási részvétel. A nagy-britanniai kiállítások adatbázisa a http://www.exhibitions.co.uk oldalon található. A költségekhez – meghatározott esetekben – kormányzati támogatás kérelmezhető. A kereskedelemfejlesztési pályázatokról az ITD Hungary nyújt tájékoztatást, az ügynökség honlapján (http://www.itd.hu) „Pályázatok” cím alatt találhatók az aktuális információk.
Az információtechnikai forradalom Nagy-Britanniában is alaposan átalakította az üzleti érintkezés formáit. Az üzletemberek sokkal mozgékonyabbá váltak: a mobiltelefonoknak köszönhetően (no meg a magas rezsiköltségek miatt) sokuk otthonról intézi üzleti ügyeit. Az internet nyújtotta eszközök lassanként elsorvasztják a hajdan a kereskedelmi kapcsolatok pillérét jelentő személyes találkozók jelentőségét.
A túlzsúfolt városokban – és ez különösen igaz a brit nagyvárosokra – a fizikai helyváltoztatás, közlekedés egyre fáradságosabb, időt vesztő és költséges. Helyét a virtuális eszközök – webkatalógusok, videó-konferenciák, stb. – veszik át. Jóllehet, a kapcsolattartás ilyen módon valóban egyszerűbbé vált, azért hosszú távú, rendszeres üzleti kapcsolat esetén a személyes megismerkedés során szerzett benyomások, az „élő” kapcsolat során kialakítható bizalom semmiféle technikai eszközzel nem helyettesíthetők.
Nem pótolható azonban az elővigyázatosság sem. A díszes prospektusok, a blikkfangos honlapok hátterében időnként ügyeskedők lapulnak, akik irreálisan magas kamatok, bombabiztos üzletek ígéretével cserkészik be gyanútlan áldozataikat. „Szabványos” kereskedelmi ügyleteknél sem nélkülözhető a vevő előzetes leinformálása, a cégbejegyzési adatok ellenőrzése, nagyobb szabású ügyletnél hitelképességi információ beszerzése. Kiváltképp óvakodni kell a magas kamatokat ígérő hitelszervezőktől, a különféle címszóval előzetes letétet kérő marketing szakértőktől, az irreálisan magas összegű befektetéssel, vagy hozammal kecsegtető svindlerektől.
Hajdan a brit üzleti etikát tankönyvekben oktatták és példaként használták üzleti iskolákban. Bár az üzleti érintkezés különféle formáinál még ma is sok a hagyományos elem, a fiatalabb generáció térhódításával jócskán fellazultak a korábbi kötöttségek. A rendkívül széttagolt és osztályjegyeire roppant kényes brit társadalomban azért továbbra is fontos, hogy az üzleti világban ténykedők jól öltözöttek, jó modorúak, felkészültek legyenek, ám ugyanakkor kellő öniróniával (understatement) rendelkezzenek. Mivel az angolok idegen nyelv ismerete gyér, fontos, hogy az üzleti tárgyalásokon résztvevő külföldiek jól beszéljenek angolul. (Nem kell azonban szégyenkezni a magyar akcentus miatt: a "királyi angolt" az angolok közül is kevesen beszélik.)
A britek rendszerint visszafogottak, kerülik a direkt szemrehányást vagy kérést, tárgyalásaik során is gyakran alkalmazzák a száraz humort, az iróniát. Üzleti találkozóinkon kerüljük a harsányságot, a túlzott érzelmi megnyilvánulásokat, a magyar környezetben elfogadott vaskosabb humort! A britek nem veszik jó néven az etnikumokra vonatkozó élcelődést, – s miután ők maguk általában igen toleránsak – nem is értik, ha más nem az.
A brit jogszabályok, törvények gyűjteménye a (www.opsi.gov.uk/acts.htm) honlapon található.
Szerződéskötéseknél szükséges rögzíteni a jogviták esetén illetékes bíróságot (a bíróság összetételét és székhelyét, valamint irányadó jogi szabályozást. Általában minden fél igyekszik a saját jogrendszerét érvényesíteni, amiben jobban eligazodik, ha peres eljárásra kerül sor. Brit és magyar cégek viszonylatában tehát általában vagy az angol, vagy a magyar jog szerepel, de ha nem tudnak megállapodni, akkor többnyire svájci jogot szokás alkalmazni.
Fel kell figyelni arra a sajátosságra, hogy Nagy Britanniában brit kormány van, de nincs brit jog, hanem angol jog van (ez Angliában és Walesben érvényes), viszont nincs angol kormány és angol parlament. Skóciában a skót jog az irányadó, és ott van skót parlament és skót kormányzat (korlátozott jogkörökkel), de nemzetközi szerződésekben el szokták fogadni az angol jogot. Az angol jog úgynevezett precedens jog, vagyis igen sok kérdésben nincs kodifikálva, a magyar jogászoknak azonban jelentős hányada járatos az angol jogban.
Jogorvoslatot csak jogilag szabályosan megkötött szerződés alapján és csak jogi eszközökkel lehet szerezni és ehhez elkerülhetetlen jogtanácsos vagy ügyvéd bevonása. Mindazonáltal a kereskedelmi ügyletek során szem előtt kell tartani, hogy a peres ügyek nagyon drágák és hosszantartók, ezért csak nagy értékű szerződések megszegése és biztos jogi pozíció esetén szabad ilyen megoldásra hagyatkozni. Minden egyéb esetben, illetve üzleti folyamatban úgy kell eljárni, hogy ne legyen szükség a vitás ügyek jogi úton való rendezésére.
A http://www.exhibitions.co.ukweboldalon található meg az aktuális nagy-britanniai kiállítások adatbázisa, amelyből időpont, termékcsoport, helyszín alapján lehet kiválasztani az adott cég számára legalkalmasabb rendezvényt. A legnépszerűbb kiállítási helyszínek London mellett Birmingham, Manchester és a skóciai Glasgow. Meg kell jegyezni, hogy a brit kiállítások látogatottsága, a részvétel mértéke az utóbbi években csökkent, maguk a brit cégek is mindinkább a nagy németországi kiállításokat használják a kapcsolatépítésre. Néhány termékfajtánál azonban a nagy-britanniai megjelenés már csak presztizsokokból sem mellőzhető, így pl. borok, szeszesitalok esetében a londoni International Wine and Spirits Fair (a magyar részvételt rendszerint az Agrármarketing Centrum http://www.amc.hu, illetve a jövőben az ITD Hungary / a Magyar Bormarketing Kht. http://www.bormarketing.hu szervezi), konfekciótermékeknél a London Fashion Week http://www.londonfashionweek.co.uk, bútoroknál a birminghami tavaszi vásár.
Kiemelten fontos kiállítási helyszínek:
ExCel Kiállítóközpont, London:http://www.excel-london.co.ukwww.excel-london.co.uk/en/visitors/whats_on.html
Earl’s Court and London Olympia:www.eco.co.uk
NEC, Birmingham:www.necgroup.co.uk/whatson/default.htm
A kiállításokra, árubemutatókra beszállított termékek VAT-mentesek, de például jövedéki termékek esetében megfelelő okmányokkal kell ellátni őket.
A http://www.exhibitions.co.uk weboldalon mindenki saját érdeklődési területe szerint rákereshet a brit kiállításokra.