Az ország társadalmi-gazdasági helyzete

Általános információk


Hivatalos megnevezés

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága

Államforma

alkotmányos monarchia

Főváros

London

Terület

243 610 km2

Népesség

63 047 162 fő (2012. júliusi becslés)

Nemzetiségi megoszlás

83,6% angol, 8,6% skót, 4,9% walesi, 2,9% észak-ír, 2% fekete, 1,8% indiai, 1,3% pakisztáni, 2,8% egyéb

Vallási megoszlás

71,6% keresztény, 2,7% muszlim, 1% hindu, 24,7% egyéb

Hivatalos nyelv

angol

Klíma

mérsékelt

Államfő

II. Erzsébet királynő (1952. február 6. óta)

Miniszterelnök

David Cameron (2010. május 11. óta)

Hivatalos pénznem

angol font (GBP)

Jelentősebb városok

Aberdeen, Belfast, Birmingham, Brighton, Blackpool, Bristol, Cardiff, Dover, Edinburgh, Glasgow, Leeds, Liverpool, Manchester, Newcastle, Sheffield, Southampton

Főbb gazdasági mutatók, a gazdaság szerkezete, főbb ágazatok

Az Egyesült Királyság főbb gazdasági mutatói, 2009-11

2009

2010

2011

GDP (folyó áron)

Mrd GBP

1395

1416

1427

GDP növekedés (reál)

%

-4,9

1,5

0,8

Egy főre jutó GDP (folyó áron)

GBP/fő

22600

22700

22500

Infláció (fogyasztói árindex)

%

2,9

3,3

4,5

Munkanélküliségi ráta

%

7,8

7,9

8,1

Költségvetés egyenlege

GDP %-a

-11,4

-10,1

-8,3

Államadósság (bruttó)

GDP %-a

68,2

75,7

82,9

Folyó fizetési mérleg egyenlege

GDP %-a

-0,1

-0,2

n.a.

Árfolyam (éves átlag)

GBP/EUR

1,12

1,16

1,15

Forrás: HM Treasury, Office for National Statistics

2011-re vonatkozóan:

- Az eddigi statisztikai adatok szerint 0,8%-kal bővült a brit gazdaság.

- A költségvetési deficit 8,3 %.

- A bruttó államadósság mértéke 82,9 %.

- Az infláció 4,5%.

- A munkanélküliségi ráta 8,1% volt, melynek további emelkedésére számítanak az elemzők, főleg a fiatal pályakezdők körében.

A 2012-re korábban prognosztizált 2,5%-os növekedés helyett a „költségvetési felelősség hivatala” (Office for Budget Responsibility, OBR) előrejelzése szerint 0,8% várható ebben az évben, 2013-ra az előrejelzés 2%. A Pénzügyminisztérium (HMT) által 2012. júniusában közölt független előrejelzések átlaga 2012-re 0,3%, 2013-ra 1,7%. George Osborne pénzügyminiszter a lassúbb növekedés okaiként az euróövezet válságát, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, a gazdasági válság mélyülését, és a strukturális költségvetési hiány növekedését jelölte meg.

A pénzügyminiszter szerint a költségvetési hiány nagyobb kihívást jelent, mint azt korábban feltételezték, a megszorítások folytatására van szükség. A hiány a 2011-12-es pénzügyi évben 126 Mrd font, a GDP 8,3%-a, az OBR előrejelzése szerint a 2012-13-as pénzügyi évben a GDP 5,8%-a lesz. Az OBR 2011-es őszi előrejelzése szerint 5 év alatt 111 Mrd fonttal több állami hitelfelvétel szükséges a 2011. márciusi prognózishoz képest. A pénzügyminiszter szerint a strukturális hiány leküzdése és az államadósság csökkentése egyidejűleg 2014-15-re a korábbi várakozásokkal szemben nem teljesíthető.

Az Eurostat adatai szerint a bruttó államadósság a GDP 79,6%-a volt 2010-ben, 2011-ben 85,7%. A brit statisztikai hivatal (ONS) adatai szerint 2010-ben a bruttó államadósság a GDP 75,7%-a volt, 2011-ben 82,9%. Az OBR előrejelzése szerint a 2012-13-as pénzügyi évben eléri a 89%-ot.

Az Eurostat adatai szerint a költségvetési hiány 2010-ben a GDP 10,2%-a, 2011-ben 8,3%-a. A brit statisztikai hivatal adatai szerint 2010-ben a deficit a GDP 10,1%-a, 2011-ben 8,3%-a.

A 2011 őszi kormányzati bejelentésben a növekedést elősegítő tervek között szerepel egy 40 Mrd fontos, a kisvállalkozások hitelfelvételét elősegítő alap, a 2011-es Nemzeti Infrastruktúra Terv, amely a következő évtizedre 500 projektet határoz meg, az elkövetkező három évben 5 Mrd font biztosítása infrastrukturális fejlesztésekre, közúti és vasúti projektek beindítása, valamint a fiatalok foglalkoztatására egy közel 1 Mrd fontos program beindítása.

A novemberi hónap legkiemelkedőbb gazdaságpolitikai eseménye a Kormány tervezett lépéseit tartalmazó Autumn Statement (Őszi Nyilatkozat) volt, amelyet George Osborne brit pénzügyminiszter 2011. november 29-én az Alsóházban (House of Commons) ismertetett. A brit Kormány célja, hogy „megvédje az Egyesült Királyságot a globális instabilitástól és az euró-zóna válságtól, valamint, hogy erősebb, kiegyensúlyozottabb gazdaságot építsen a jövő számára”.

A kormány álláspontja szerint a strukturális hiány és az államadósság csökkentése egyidejűleg 2014-15-re a korábbi várakozásokkal szemben nem lehetséges. A kedvezőtlen hatásokkal hosszabb ideig kell számolni, további megszorítások szükségesek. A kormányzat nem számol visszatérő recesszióval, azt feltételezi, hogy az euró zónában megoldódik a válság, az államadósságok fenntartható pályára kerülnek. Súlyosabb európai recesszió esetén UK súlyosabb helyzetbe kerül, de a kormány eltökélt, hogy átvezesse az országot az „adósság-viharon” és megteremtse a növekedés feltételeit.

A brit kormány számára is kiemelt stratégiai feladat a fenntartható gazdasági fejlődés elérése (“new economic dynamism” kormányzati jelszó jegyében), melyhez elengedhetetlen az üzleti szféra – ezen belül is a kkv-k – támogatása. A brit Kormány a G20-as csoport legversenyképesebb adórendszerének létrehozását tűzte ki célul. A 2011. évi költségvetésben a Kormány további 1%-os csökkentést jelentett be az első évben. 2011 áprilisától, a pénzügyi év kezdetétől az adó így 26%-ra csökkent és a terv szerint a további, évente történő 1%-os csökkentéssel 2014-re 23% lesz.

Külkereskedelmi tendenciák, statisztika, főbb partnerek, import termékek

Az Egyesült Királyság külkereskedelmi forgalma, 2008-11

2008

2009

2010

2011

Áruforgalmi egyenleg

Mrd GBP

-84,3

-101,0

-99,0

Export

Mrd GBP

225,7

263,0

295,0

Import

Mrd GBP

310,0

364,0

394,0

Szolgáltatások egyenlege

Mrd GBP

52,6

50,8

n.a.

Export

Mrd GBP

163,2

164,2

n.a.

Import

Mrd GBP

110,6

113,4

n.a.

Forrás: Office for National Statistics

A brit kormány hosszú távú célja az Egyesült Királyság világgazdaságban elfoglalt vezető szerepének megtartása. A szigetország a világ 10. legnagyobb exportőre és a 6. legnagyobb importőre. Az Egyesült Királyság a harmadik legnagyobb befektető a világ külpiacain.

A gazdasági fejlődés kitörési pontjaként a külkereskedelmi forgalom és a befektetések növelése szerepel. Az exportáló brit cégek számára a védelem, hitelbiztosítások nyújtása változatlan cél, de a fókusz a kormány szándéka szerint a KKV-k exportképességének erősítésére tevődött át. Ezt a célt hivatottak szolgálni az 2011-ben bevezetett új UK Export Finance termékek is.

A külkereskedelmi forgalmon belül 2011-ben a kivitel 263 Mrd-ról 295 Mrd GBP-re, míg az import 364 Mrd-ról 394 Mrd GBP-re emelkedett. Az áruforgalom deficitje 99 Mrd GBP-t tett ki, így mintegy 2 Mrd-dal csökkent az előző évi adathoz képest. A 295 Mrd áruexportból 137 Mrd GBP irányul EU országokba, míg a 394 Mrd-os importnál 203 Mrd GBP értékű áru érkezik EU tagállamokból.

Az Egyesült Királyság legfontosabb külkereskedelmi partnerei az USA, Németország, Hollandia, Kína; érdemes megjegyezni, hogy az importpiacok közül Kína, ha kevéssel is, de megelőzte az Egyesült Államokat, és ezzel a második pozícióba került, míg Németország szilárdan őrzi az első helyet.

Az Egyesült Királyság legfontosabb export- és importtermékei a gépek és szállítóeszközök és a különféle feldolgozott termékek csoportjába tartoznak.

Tőkeáramlás, statisztika, főbb partnerek

Az Egyesült Királyság közvetlen tőkebefektetés importja és exportja, 2009-11

2009

2010

2011

Külföldi közvetlen tőkebefektetés-import

Mrd GBP

48,9

32,8

n.a.

Külföldi közvetlen tőkebefektetések állománya

Mrd GBP

681,2

731,5

n.a.

Tőkekifektetés más országba

Mrd GBP

25,0

23,3

n.a.

Tőkekifektetés állománya

Mrd GBP

981,0

1048,0

n.a.

Forrás: Office for National Statistics

A szigetországban befektetett tőkeállomány 2009. év végén 681,2 Mrd GBP összeget tett ki, ami 731,5 Mrd GBP-re bővült 2010-ben. A HM Treasury adatai szerint a brit vállalatok külföldi befektetéseinek állománya (stock) 2009. év végén 981 Mrd GBP-re rúgott, amely 2010-re 1048 Mrd GBP-re nőtt.

Az Ernst & Young legutóbbi, 2011-es European „attractiveness” tanulmánya szerint az elmúlt évben az Egyesült Királyság (Franciaország mellett) továbbra is vezető FDI (Foreign Direct Investment) országnak számít, bár valamelyest piacot veszített Németország, és más kisebb, költséghatékonyabb országgal szemben (Magyarország, Lengyelország, Baltikum).

A befektetők szerint a legvonzóbb európai város továbbra is London (30%), Párizs (21%) és Berlin (13%) előtt. A városi régiók Top Ten listáján London szintén az első helyen áll, 9%-os növekedést mutatva, megelőzve Paris Ile de France és Lyon régiókat.

Az Egyesült Királyságba irányuló új FDI projektek száma 7%-kal nőtt, számuk 728-at tett ki, 21.209 új munkahelyet teremtett, ezzel messze az első Európában. Ugyanez az adat a 2. helyezett Franciaországban: 562/14922, a harmadik helyen Németország áll 560/12044.

Az Egyesült Királyság továbbra is fenntartja vezető szerepét a FDI terén – a befektetők a szolgáltatások igen magas minősége miatt választotta az országot (a befektetések 14%-a szolgáltatóipar, 11%-a gépipar, 7%-a számítógépipar és software.

Bilaterális kapcsolatok Magyarországgal, külkereskedelem, tőkeáramlás

Magyarország és az Egyesült Királyság bilaterális kapcsolatai (külkereskedelem és tőkeáramlás)

A magyar-brit külkereskedelem áruszerkezete (M EUR)

KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2010

2011

2010

2011

2010

2011

Összesen

3 889,0

3 701,7

1 239,4

1 512,9

2649,6

2188,8

Élelmiszer, ital, dohány

146,2

162,7

79,6

90,1

66,6

72,6

Nyersanyagok

16,7

29,6

48,6

54,2

-31,9

-24,6

Energiahordozók

4,9

5,9

2,7

1,4

2,2

4,5

Feldolgozott termékek

591,0

662,5

502 ,1

638,8

88,9

23,7

Gépek, gépi berendezések

3 130,1

2 840,9

606,4

728,4

2523,7

2112,5

Értékváltozás és a forgalom megoszlása 2011-ben (%)

INDEX (2010=100)

MEGOSZLÁS

KIVITEL

BEHOZATAL

KIVITEL

BEHOZATAL

Összesen

95,2

122,1

100,0

100,0

Élelmiszer, ital, dohány

111,3

113,2

4,4

6,0

Nyersanyagok

177,2

111,5

0,8

3,6

Energiahordozók

120,4

51,9

0,2

0,1

Feldolgozott termékek

112,1

127,2

17,9

42,2

Gépek, gépi berendezések

90,8

120,1

76,7

48,1

Forrás: KSH

A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat magyar aktívum jellemzi. Az Egyesült Királyság 2011-ben hazánk 11. kereskedelmi partnere a forgalmat tekintve. Az Egyesült Királyságba irányuló szállításaink az összes magyar exporton belül is jelentős tételt képviselnek, míg az ország rangsorban a tavalyi 3. helyről (Németország és Olaszország után) visszaesett a 7. pozícióra, Németország, Románia, Ausztria, Szlovákia, Olaszország és Franciaország utáni helyre. Az Egyesült Királyság az import szempontjából a 14. legfontosabb piac.

2011-ben az Egyesült Királyságba irányuló exportunk (3 701,7 M euró) 4,8%-kal csökkent, míg importunk (1 512,9 M euró) 22,1%-kal bővült az előző évhez képest. A mérlegtöbblet elmúlt év során a 2010. évi rekordszint (2,6 Mrd euró) után 2 188,8 M euróra csökkent.

Magyarország a brit statisztikák szerint az Egyesült Királyság 25. legnagyobb szállítója. Szállításaink szerkezete kedvező, értéke Magyarország gazdasági súlyát megfelelően reprezentálja, de a magyar kkv-k szerepe az összexporton belül nem számottevő. A magyar szállítások 2011-ben is maguk mögé utasították az osztrák (26.), a finn (31)., portugál (38.), szlovák (40.) és román (46.) exportot, míg némileg elmaradnak a cseh (22.) és lengyel (16.) export mértékétől.

Változatlanul a telekommunikációs berendezések, monitorok, szórakoztató elektronika, mobil telefonok, valamint a gépjárművek és alkatrészeik az export meghatározó tételei. A kivitel csökkenése az export több mint 76%-át kitevő gépek/berendezések csoport 10%-os visszaesése miatt igen észrevehető. Élelmiszer és élőállat exportunk részaránya változatlanul nem jelentős. Vegyipari kivitelünk – amelynek közel felét a gyógyszerek teszik ki – közel 10%-os növekedést mutatott. A feldolgozott ipari késztermékek exportja 2011-ben ismét bővült.

A magyar import közel felét a gépek és szállítóeszközök csoportjának termékei teszik ki, továbbá a feldolgozott termékek jelentik az import több mint 40%-át. Ez az áruszerkezet-arány az elmúlt évekhez hasonlóan alakult 2011-ben is.

Kétoldalú közvetlen tőkebefektetések, 2008-10 (M EUR)

2008

2009

2010

Az EK közvetlen tőkebefektetés-exportja Magyarországra

-667,8

933,8

363,3

Az EK közvetlen tőkebefektetés-állománya Magyarországon

354,7

1 502,9

1 738,1

Magyarország tőkekifektetése az EK-ba

-915,9

-5,6

17,4

Magyarország tőkekifektetés-állománya az EK-ban

26,1

37,1

52,0

Forrás: MNB

A brit működő tőke fő célterületei Magyarországon változatlanul a back office és pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, idegenforgalom, sajtó, logisztika, gyógyszer-, vegyi- és élelmiszeripar, valamint a kiskereskedelem. Hazánkban több mint 500 brit érdekeltségű vállalat működik, zömmel a szolgáltató szektorban.

A hazánkban jelen lévő legnagyobb brit befektetők az alábbiak: British Petrol, BT Global Services, BAT, Diageo, Vodafone, Unilever, GSK Consumer, Specsavers, Sauflon, Tesco, CP Holdings.

Legnagyobb befektetők az Egyesült Királyságból:

1. Tesco

2. BP

3. Vodafone

A felsorolt beruházások az elmúlt években mintegy 2500 új munkahelyet teremtettek Magyarországon.

Az Egyesült Királyságban nem valósult meg érdemi magyar befektetés. A statisztikákban jelentkező tőkekiáramlás hátterében a Magyarországon rezidens cégek tőkekihelyezései, valamit a profitrepatriálás áll.

Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok

A magyar áruk és szolgáltatások piacra jutását nehezítő kereskedelmi akadályokról az Egyesült Királyságban nincsen tudomásunk. A magyar termékeket nem terhelik vámok, kvóták, vagy egyéb akadályok, így kivitelünk bővítése elsősorban azon múlik, hogy milyen színvonalú árucikkeket, milyen módon, áron tudunk kínálni a brit piacon. A 2011-ben 394 Mrd GBP összértékű brit importon belül gyakorlatilag minden árucikk megtalálható. Olyan magyar termékeknek van tényleges lehetősége a piacon, amelyek korszerűek, jól csomagoltak, megfelelően árazottak, de ebben az esetben is csak akkor, ha a termékeket rendszeresen bemutatjuk a mértékadó kiállításokon, a szállító komoly részt vállal a termék Egyesült Királyság-béli marketingjében, a gyártó cégnek van professzionális angol nyelvű honlapja és angolul tárgyaló üzletkötői, valamint nem okoz problémát a magyar cégnek évente akár tucatnyi kiutazást finanszírozni. Cserébe ugyanakkor kapnak egy komoly piacot, ahol kemény konkurenciával kell megküzdeni, de siker esetén garantált a fizetőképes kereslet, így a piacon jelentős tételek helyezhetők el.

Az export növelésében a „Hungaricum” jellegű termékeknek lehet sajátos szerepük. Aktív marketing munkával valószínűleg el tudnánk érni az élelmiszertermékek körének, exportjának növelését. Ugyanez mondható el az orvosi műszerekről, de a gépipari beszállítások is bővíthetők lehetnének.

A közép, ill. alsó árkategóriás élelmiszer termékek iránt nőtt a kereslet, ugyanakkor a minőségre továbbra is figyel a brit átlagfogyasztó. Ebből a szempontból nézve a jó minőségű magyar élelmiszertermékek - amennyiben versenyképes áron tudják a brit piacra eljuttatni - megfelelő kereslettel találkozhatnak. Ez a tevékenység azonban magán és állami összegfogást igényel. A nagy élelmiszer-kiállításokon való részvétel csak abban az esetben hatékony, ha mellé folyamatos marketing megjelenést is tudunk biztosítani, különben javasolt az erre fordítandó összeget kisebb, célzott rendezvényekre fordítani.

A másik exportvonalat a technológiai ágazatok, illetve az ahhoz kapcsolódó hagyományos iparágak jelentik. Ezen belül elsősorban az ICT cégek - főleg a pénzügyi szektornak nyújtott - szolgáltatásai azok, amelyek jó eredményeket érnek el a brit piacon. Ezen túlmenően az orvostechnika továbbra olyan terület, amelyet nagyobb mértékben használhatnának ki a magyar cégek. Ez utóbbihoz tudna kapcsolódni a hazai fémipar kkv szektora, hiszen a magyar kapacitásokat is figyelembe véve a hozzáadott értéket igénylő, kisszériás gyártástechnológiával lehetünk versenyképesek.

Kitörési pont lehet az autóalkatrészek termékköre is. Napjainkban az autógyártók kénytelenek költségeiket jobban átgondolni, és új, kedvezőbb árfekvésű beszállítókat keresni. A megfelelő tanúsítványokkal (Q1, TS) rendelkező üzemeknek lehet keresnivalójuk az Egyesült Királyságban.

Magyar szempontból perspektivikus privatizációs lehetőségek

Nem valószínű, hogy a magyar vállalkozók, vagy tőkebefektetők új, magasabb szintű technológiák kihelyezése, vagy befektetés szempontjából kedvezőbb brit munkabérek miatt orientálódnának az Egyesült Királyság felé. A jelenlegi magyar tőkekihelyezések, amelyek a környező országok felé irányulnak kicsinyek ahhoz, hogy a brit piacon megjelenjenek.

Az Egyesült Királyságban nyilvántartott magyar cégek, leányvállalatok döntő többsége 1-2 fős kis cég, amely a kereskedelem, szolgáltatások területén tevékenykedik, illetve hazai anyacégének szolgáltatásait kísérli meg a szigetországban értékesíteni.

Közbeszerzés

Háttér:

Az Egyesült Királyságban a közbeszerzésekért felelős intézmény a brit Közbeszerzési Hivatal, a Government Procurement Service (http://gps.cabinetoffice.gov.uk).

A költségvetési szervek átlátható rendszerben hozzák nyilvánosságra a közbeszerzési pályázataikat és a kapcsolódó pályázati útmutatókat. Ezek a potenciális brit intézmények az alábbiak:

  • a (londoni) központi kormányhivatalok, minisztériumok,
  • a skót kormányhivatalok és minisztériumok,
  • a helyi önkormányzatok,
  • a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS – National Health Service),
  • a Rendőrség, a Királyi Vám és Pénzügyőrség, a Fegyveres Erők, valamint
  • az állami egyetemek.

Az egyes specifikus közintézményi feltételek ügyében az illető minisztérium vagy közhivatal honlapjait érdemes tanulmányozni.

Skócia
Az alábbi honlapon a skóciai pályázatokról találhatók bővebb információk: www.publiccontractsscotland.gov.uk/ A közbeszerzési piac érzékeltetése céljából Skóciában 32 helyi önkormányzat működik, 22 egészségügyi központ, 63 egyetem, ill. főiskola, 9 helyi minisztérium, kb. 100 egyéb közintézmény, melyek kiírhatnak közbeszerzési pályázatot.

***

Az Egyesült Királyságban a közbeszerzési gyakorlatban az értékhatárok - azaz amelyek fölött a közbeszerzési pályázatot az Official Journal of the European Union (OJEU)-ban kötelező meghirdetni.

Az angol kormányhivatalok a kiélezettebb árverseny érdekében az OJEU-ban alacsonyabb értékhatár alatt is meghirdetnek közbeszerzési pályázatokat.

A széleskörű nyilvánosság elkerülése érdekében - elsősorban a helyi önkormányzati beszerzéseknél - esetenként nagyobb beszerzéseket az értékhatárok alatti al-projektekre bontanak. Ezekre az értékhatár alatti beszállításokra az önkormányzatok hivatalos, saját beszállítói jegyzékkel rendelkeznek, amelyeket kötelesek az új jelentkezőkkel rendszeresen frissíteni.

Közvetítő irodák - díj ellenében - naprakész listát állítanak össze a kliens igényei alapján: pl. egy földrajzi területre, és/vagy egy beszállítási érdekeltségi körre megjelent pályázati felhívásokról.

A Tenders Electronically Daily (TED) ted.europa.eu. honlapon, valamint azok kapcsolódó linkjein ingyenesen megtekinthetők az aznapi friss közbeszerzési pályázatok.

A közbeszerzési pályázatokon való részvétel első lépése a kiírás alapos átolvasása és annak pontos értelmezése, amelynek alapján felmérhető, hogy üzletileg megéri-e pályázni. A következő lépés a teljesítési határidő elemzése; képes-e a vállalkozás időre teljesíteni a feladatot?

Némely közbeszerzési eljárást előminősítési procedúra előz meg, amelynek során egy szándéknyilatkozatot kell a pályázónak benyújtania.

A brit kormány arra ösztönzi az állami cégeket, hogy építőipari beruházások estén előszűrőként a Constructionline-ra www.constructionline.co.uk/static/ előre beregisztrált cégeket alkalmazzanak szállítóként. A Constructionline időt és pénzt takarít meg így, csökkenti az előminősítési eljárás procedúráját.

Az előminősítési eljárást követően a sikeres pályázó ajánlattételi meghívást (Invitation to Tender) kap, amely részletezi a beadás technikai és tartalmi részleteit. Különös figyelmet kell fordítani minden egyes fejezet pontos kitöltésére.

Nem szabad elfelejteni, hogy a pályázatban megadott ár (a bid) a végső ár, amely sikeres pályázat esetén kötelező a szerződő fél számára.

A pályázati eljárás részleteinek megismerése a Közérdekű Adatok Nyilvánossága Törvény (Freedom of Information Act) értelmében mindenki számára adott. Az információszolgáltatási kötelezettség alól kivételt képeznek pl. a kereskedelmi titoknak számító részletek.

A brit közbeszerzési rendszernek is az uniós közbeszerzési rendszer szabályozása képezi alapját, amely négyféle pályáztatási módot különböztet meg: a nyílt, a korlátozott, a meghívásos versenytárgyalás és a tárgyalásos eljárást.

  1. Open procedure – nyílt eljárás: a hatóság, mint ajánlatkérő meghirdet egy pályázatot. Annak kijelölt határidejére bármely vállalkozó ajánlatot tehet. Az ajánlatkérő a megfelelő szabályok betartásával a benyújtott ajánlatok közül egyet kiválaszt.
    Ez a helyi önkormányzatok által előnyben részesített eljárási forma.
  2. Restricted procedure - korlátozott eljárás: kétlépcsős, amely első fordulójában előminősítési eljárás során rövid lista készült a pályázókról. Majd az ajánlatkérő hatóság ajánlattételre meghívja (ITT – Invitation to Tender) a rövid listán szereplőket (kötelezően min. 5 meghívandó) A beérkezett ajánlatok közül az ajánlatkérő kiválasztja a nyertes pályázót.
  3. Competitive dialogue procedure – meghívásos versenytárgyalási eljárás: komplex beszerzések esetében alkalmazott eljárás, amelyhez az EB jóváhagyása szükséges. Az ajánlatkérő hatóság több céggel előzetesen megtárgyalja az eljárás részleteit és azt, hogy mely cégek kapnak meghívást pályázattételre (min. 3 kötelező), akik számára az ajánlatkérő hatóság ajánlattételi felhívást tesz közzé (ITT – Invitation to Tender). A beérkezett ajánlatok közül az ajánlatkérő kiválasztja a nyertes pályázót.
  4. Negotiated procedure – tárgyalásos eljárás: a kivételes követelmények miatt kivételes esetekben alkalmazott eljárásnak számít. Ez esetben min. 3 pályázóval folytat az ajánlatkérő hatóság tárgyalásokat, amely eljárás végén kiválasztja a nyertest.

A brit kormány különös figyelmet fordít a nyílt eljárás prioritásának védelmére. Az értékhatár feletti közbeszerzéseket kötelező az OJEU Contract Notice honlapon meghirdetni.

  • A nyílt eljárás prioritásának védelmét számos ok magyarázza. Elsősorban ebben az eljárási típusban érvényesül legnagyobb mértékig a közbeszerzési szabályozás alapvető rendeltetése, és a verseny alapvető garanciája: a nyilvánosság. A nyilvánosságnak garanciális jelentősége van az eljárások jogszerűségének és átláthatóságnak nyomon követhetősége szempontjából.
  • A meghívásos és a tárgyalásos formát csak meghatározott esetekben lehet alkalmazni, amelyeket a jogszabály külön meghatároz. Minden, a nyílt eljárástól eltérő esetben jelentést kell összeállítani azokról az okokról, amelyek indokolják az attól való eltérést. Ilyen indok lehet például az, hogy egy adott speciális terméket csak meghatározott beszállítók tudnak előállítani, vagy a szerződés értékéhez képest az eljárás költsége aránytalanul magas lenne.
  • A költségvetési szervek keretszerződésekben (Frameworks Agreement) állapodnak meg olyan állandóan és nagy tömegben használt cikkekre, amely esetén a beszállítóval rögzített árban egyeznek meg - több beszállító esetében mini-versenytárgyalásokat követően.
  • Az online beszerzési forma (e-procurement) egyre nagyobb teret hódít a közbeszerzésekben, annak gyorsasága és kisebb költsége miatt.
  • Igen elterjedt a kormányhivatalokat a kis értékű, online beszerzésekre jogosító Government Procurement Cardwww.nao.org.uk/publications/press_notice_home/1012/10121828.aspx

A brit közbeszerzési pályázatokon való részvétel igen alapos, és körültekintő munkát, jogi ismereteket és magas szintű - angol adott esetben speciális szaknyelvtudást igénylő eljárás. A pályázónak tisztában kell lennie, hogy csak jó minőségű szolgáltatás és áru esélyes a közbeszerzési pályázatokon. Ezért javasolt felülvizsgálni a pályázni kívánó cég valós export potenciálját.

A pályázat készítése során a legnagyobb gonddal és körültekintéssel eljárva is előfordulhatnak nem a pályázó hibájából adódó tévedések, hiányosságok. A pályázatkészítés során befektetett munka, az idő és a pénz tükrében nem egyszerű a vesztés tudomásulvétele. Jogi úton, a bíróságon elégtételt keresni azonban igen költséges és időigényes - a végeredmény pedig kétséges. A brit közbeszerzési rendszer a jogszerűségen és az átláthatóságon alapszik, valamint az eljárások fő célja a pénzért értéket kapni (value for money).

A közbeszerzési előírások adnak alapvetően a közbeszerzési viták jogorvoslataihoz segítséget, ezen kívül rendelkezésre áll egy Vitarendezési Útmutató – a Dispute Resolution Guide. További, igen hasznos technikai részletek találhatók az OGC hivatalos honlapján:
www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/detail?r...

A bírósági eljárás választása előtt tehát feltétlen javasolt az informális alternatíva megfontolása, azaz a PNN - Public Procurement Network - a Közbeszerzési Szolgálat ingyenes segítségének igénybevétele.
Amennyiben a PNN szolgáltatása nem adna kielégítő megoldást, az EU belső piaci vitarendezési útmutatója a SOLVIT igénybevétele jelenthet egy formálisabb további lépést a jogorvoslat keresése előtt. A SOLVIT magyar nyelvű dokumentuma a www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/eu/solvit/ honlapon található.

Hasznos tanácsok hazai pályázóknak:

  • Az Egyesült Királyság területén meghirdetett közbeszerzési pályázatok csak angol nyelven terjesztendők be, emiatt angol nyelv alapos ismerete alapvetően szükséges a pályázati munkához.
  • A pályázatkészítés idő és pénzrabló, precíz munkát igénylő foglalatosság, amely befektetés igazán csak a nyerés esetén térül meg. A vállalkozás legyen képes túlélni a sikertelen pályázatot, valamint legyen képes újból és újból tanulni, ugyanis minden egyes pályázat elkészítésével közelebb kerülhet egy végül sikeres pályázat elkészítéséhez.
  • A fentiekből adódóan adott esetben célszerű helyi (viszonyokat és a tenderezési gyakorlatot ismerő) céggel közösen indulni közbeszerzési pályázatokon.
  • A brit közbeszerzési eljárásokon „nem divat” a pályázat eredményének azonnali megtámadása. A rendszer igyekszik megelőzni a jogvitákat, a jogi eljárás pedig igen költséges.
  • A pályázatban megadott ár (bid) a végső ár, amely sikeres pályázat esetén kötelező a szerződő fél számára.
  • Alaposan el és át kell olvasni a kiírás feltételeit, tisztába kell kerülni azzal, mit akar a pályázat kiírója a pénzéért elérni, és ezt egyenesbe kell hozni saját képességünk határaival. Nem szabad minden pályázatra energiát pazarolni – szelektálni tudni kell.
  • Fontos a teljesítési határidő elemzése, képes-e a vállalkozás teljesíteni a feladatot, majd annak felmérése, hogy üzletileg megéri-e pályázni? Leginkább azon magyar cégeknek lehet esélyük, melyek egyesült királysági bázissal, bejegyzett céggel rendelkeznek.
  • Érdemes tisztázó kérdésekkel fordulni a Business Link Helpline személyes ügyintézőjéhez a szolgálat +44 84 56 00 90 09 telefonszámán.
  • A tenderkonzultációra el kell menni és oda kérdésekkel felszerelten kell érkezni. Tanulságul érdemes figyelni a többi pályázó kérdéseit is.
  • A pályázat minden egyes kérdésére precízen kell válaszolni, és valamennyi mellékletet, referenciát és igazolást a kért módon csatolni kell.
  • A pályázat mondatai rövidek, egyértelműek és üzletszerűek legyenek. A beadott dokumentáció rendezettséget, és stílust áruljon el.
  • A kísérőlevél és a tartalomjegyzék átolvasása a pályázatok elbírálásának kiindulópontja - ezek kifogástalanok legyenek! A pályázati anyag technikailag gyorsan és könnyen összevethető lehessen a tartalomjegyzékkel.
  • A környezetvédelmi előírások prioritást élveznek.
  • A pályázat készítése során érdemes a pályázat kiíróját olyan használható, új ötletekkel, segíteni, mint pl. a gazdaságosabb üzemeltetéssel, karbantartással, vagy személyzet megtakarítással kapcsolatos javaslatok. Védenünk kell azonban saját szellemi termékünket, amelyre a Non-disclosure Agreement – NDA (titokvédelmi egyezség) ad megoldást. Bővebben erről az alábbi honlapon olvasható információ:
    www.businesslink.gov.uk/bdotg/action/layer?to...
  • Aláírás, szignálás és beterjesztés előtt a pályázat készítésben részt nem vett személy olvassa át figyelmesen az anyagot. Legyen mód és maradjon idő még a belső ellenőrzés kritikai megjegyzéseit javítani.

Az Egyesült Királyságban közbeszerzési eljáráson pályázni kívánó hazai vállalkozásoknak a fentieken kívül még érdemes az alábbi honlapokon található hasznos információkkal megismerkedniük:

Fontosabb jogszabályok linkjei:

2011-es módosítások: www.dfpni.gov.uk/index/procurement-2/cpd/cpd-policy-and-legislation/crtvregs2011/the_cleaner_road_transport_vehicles_regulations_2011.pdf