A csatlakozási tárgyalások jelenlegi helyzete

A cseh soros elnökséget megelőző – szlovén, majd francia – elnökség alatt a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások miniszteri fordulóin négy olyan fejezet megnyitására került sor, melyekben Törökországnak előzőleg az ún. fejezetnyitó benchmarkokat kellett teljesítenie. 2008. júniusban a 6. Vállalati jog és a 7. Szellemi tulajdonjog, majd decemberben a 1. Tőke szabad mozgása és a 10. Információs társadalom és média fejezetek nyíltak meg.

A cseh elnökség utolsó munkanapján, 2009. június 30-án intenzív tagállami egyeztéseket, török részről pedig a fejezetnyitó benchmark teljesítését követően az EU-TR csatlakozási konferencia keretei között megnyitották a 16. Adózás fejezetet. Ezzel együtt jelenleg tizenegy megnyitott, ebből egy ideiglenes lezárt – a 25. Tudomány és kutatás - fejezet Törökország mérlege. 

2009-et a török kormány a változás évének harangozta be, s ennek szellemében az EU főtárgyalói poszton személyi változást hajtott végre. Egemen Bağış államminiszter 2009. január 8-tól főtárgyaló és a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó EU Ügyekkel foglalkozó tárca minisztere lett.

Majd féléves politikai-társadalmi egyeztetés után 2009. januárban a török Parlament ratifikálta a közösségi vívmányok átvételére vonatkozó harmadik nemzeti programot (National Programme of Turkey, ANP), mely átfogó menetrendet tartalmaz a Törökország modernizációjához és uniós csatlakozásához elengedhetetlen politikai, gazdasági kritériumok teljesítésére, valamint az acquis átvételét szolgáló reformok végrehajtására. A dokumentum a 2008. februárban aktualizált Csatlakozási Partnerség rövid és középtávú prioritásaira építve meghatározza a szükséges intézményi és jogi reformokat, melyeket a kormány részben saját, nagyobb részt uniós forrás felhasználásával hajt végre 2011-ig.

Az új nemzeti program összesen 473 jogszabályváltozást vetít előre, ezek közül egyes – így a pártokat, számvevőszéki ellenőrzésüket vagy az ombudsman hivatalát érintő kérdések – alkotmánymódosítást igényelnek.

Az ANP több mint 21 milliárd eurós költségvetésének legnagyobb részét a környezetvédelem területére, azon belül az infrastrukturális fejlesztésekre fordítják. Az ANP része több nemzetközi szerződés, például a Kulturális Sokszínűségről szóló UNESCO-Egyezmény, az ENSZ Kínzás és Más Kegyetlen, Embertelen és Megalázó Bánásmódról szóló Egyezmény Kiegészítő Jegyzőkönyvének, az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezmény Megkülönböztetés Tilalmáról szóló Kiegészítő Jegyzőkönyvének ratifikálása.

2008-ban előrelépés történt az EU-török kapcsolatok terén kulcsfontosságú tényezővé vált két jogszabály kapcsán: a parlament elfogadta az alapítványi törvényt, és módosította a Btk.-nak a szólásszabadságot korábban jelentősen korlátozó 301. cikkelyét.

Az Európai Bizottság 2008. évi országjelentése sürgeti a török kományt, hogy a politikai pártok, a civil társadalom, valamint az etnikai és vallási csoportok bevonásával folytassa a megkezdett alkotmányozási folyamatot.

A csatlakozási folyamat során, de nem utolsó sorban az EU-török kapcsolatok normalizálása miatt is, a török kormánynak maradéktalanul végre kell hajtania az EK-Törökország között létrejött társulási megállapodást, valamint az ahhoz csatolt kiegészítő jegyzőkönyvet. Amennyiben Törökország 2009 decemberéig nem teljesíti kötelezettségvállalását, az kihatással lehet a tárgyalási folyamatra.